2018. október 18. csütörtökLukács
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Áder Sepsikőröspatakon: a magyar erdészek 150 éve felismerték az erdők értékét

2016. június 23. 15:48, utolsó frissítés: 15:48

A magyar erdészek már másfélszáz éve felismerték: az erdő védendő érték, egy nemzet pótolhatatlan vagyona - mondta Áder János magyar köztársasági elnök a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését köszöntő beszédében csütörtökön.

A magyar államfő felidézte: a székelyföldi származású Bedő Albert által szerkesztett Erdészeti Lapok az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak "a klíma szabálytalanságára", a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére.

Áder János emlékeztetett arra is: már az 1879-es magyar erdészeti törvény kimondta, hogy az erdő "hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját".

Hangsúlyozta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület alapítóinak, a máramarosi Aknasugatagból származó Wagner Károlynak, a selmecbányai Divald Adolfnak, és a sepsikőröspataki Bedő Albertnek az egyik célja a magyar nyelvű erdészképzés megteremtése volt.

"A 150 évvel ezelőtti bátor kezdeményezőknek köszönhető, hogy a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává" - állapította meg Áder János. Hozzátette, egy kicsiny, de elszánt szakmai közösségnek köszönhetően "előrelátó, a jövő iránt felelős erdőgazdálkodás vette kezdetét" Magyarországon.



"Volt és maradt a cél: erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás. Ezt a célt tartották szem előtt mindazok, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának. Akik minden történelmi veszteség után is hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon" - fogalmazott Áder János.

Úgy vélte: ezt az örökséget őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben, vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat.

Beszéde végén Áder János köszönetet mondott azért, hogy a jó hagyományt követve a magyar erdészek ma is ugyanúgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik.

Az Országos Erdészeti Egyesület - mely Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő szakmai civil szervezete - Bedő Albert alapító tiszteletére tartja 147. vándorgyűlését.

Semjén Zsolt a vándorgyűlésen arról beszélt, hogy el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. Az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből.

Semjén Zsolt szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek.

A magyar miniszterelnök-helyettes Bedő Albert egyik érdemének tartotta a magyar erdészeti szaknyelv megteremtését. Úgy vélte, szoros összefüggés áll fenn a tudományosság és az anyanyelv között. "Amit nem tudunk megfogalmazni, azon gondolkozni sem tudunk. Ezért fontos a nyelv, és az, hogy a magyar szaknyelv egységes legyen az egész Kárpát-medencében" jelentette ki Semjén Zsolt.

Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter többek között a készülő magyarországi erdészeti törvényről beszélt. Elmondta, új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, általa kell visszaszorítani az invazív fajok elterjedését. Hozzátette, a jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is, amelyeket nem lehet erdőként kezelni.

Szabó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntésében Bedő Albertet idézte, aki szerint a "összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek". Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több min3t ezer erdész vesz részt az egész Kárpát-medencéből.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács erdészmérnöki végzettségű elnöke köszöntésében kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása. Hozzátette, 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban, magánkezelésben Székelyföldön. Megemlítette, hogy legutóbb 1898-ban tartotta Székelyföldön vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület. "A határok változtak ugyan, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is" - jelentette ki Tamás Sándor.

Az önkormányzati vezető Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékként a vándorgyűlés díszvendégének, Áder Jánosnak. (mti, hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS