2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kövesi: szigorúan hivatali a kapcsolatom a SRI-vel

2017. január 18. 10:33, utolsó frissítés: 10:40

Az amnesztiáról vagy közkegyelemről szóló törvény negatív hatással lenne a korrupció elleni küzdelemre - nyilatkozta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze, Laura Codruţa Kövesi az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban, amelyben a Sebastian Ghiţă volt képviselő által a személyével kapcsolatban felhozott vádakról is nyilatkozik.

Az interjúban a főügyész beszél a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) való kapcsolatáról, amelyet szigorúan hivatalinak minősít és természetesnek tart. "Nem hiszem, hogy a romániai közintézményeket azért létesítették, hogy mindegyik önállóan ténykedjen. Együttműködésre van szükség. Ahogyan a bűnözők gyakran csoportokba szerveződnek, és megegyeznek a bűncselekmény elkövetésének módjában, úgy a bűncselekmények megelőzésében érintett állami intézményeknek is együtt kell működniük egymással" - véli.

Agerpres: Mennyire befolyásolta a DNA tevékenységét ez az országos botrány?

Kövesi: - Ez majd kiderül. Mi továbbra is végezzük a munkánkat: nyomozunk, bűnügyi iratcsomókat állítunk össze, vádat emelünk, tárgyalásokra járunk, a mi feladatainkra figyelünk, nem pedig arra, hogy mit mondanak a médiában.

Panaszkodtak az ügyészek, hogy egyfajta nyomásgyakorlásként élik meg ezt a botrányt?

- Én nem szorítkoznék csak erre az utóbbi napokban kitört botrányra - ahogyan ön fogalmaz. Én arról a támadásról beszélnék, amelynek ki van téve a teljes igazságszolgáltatási rendszer már 2015 tavasza óta. Ne felejtsük el, hogy milliós összegekkel fizettek meg cégeket, hogy lejárassák, megfélemlítsék és zaklassák a DNA ügyészeit, és nem csak. Ugyanakkor többen azok közül a személyek közül, akik ellen eljárást folytattunk, vagy azok közül, akik ezeket a személyeket támogatták, szisztematikus támadásokat intéztek az intézmény, az ügyészek és a rendszer egésze ellen. Tehát egy, az igazságszolgáltatási rendszer elleni támadásnak vagyunk tanúi, amelynek célja, hogy instabillá és hiteltelenné tegyék a rendszert, zaklassák és megfélemlítsék a bírókat és ügyészeket. Természetesen ez érződik a rendszeren belül, de nem félünk, dolgozunk tovább. Ez ügyben tavaly 14 alkalommal fordultunk beadvánnyal a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) és 12 alkalommal az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA). Idén ismét figyelmeztettem erre a példa nélküli támadássorozatra a főügyészt, a régi és új CSM-t és az igazságügyi minisztert.

Visszatérve az elhangzott kijelentésekre, vádakra: kezdeményezett a DNA bűnügyi eljárást a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy valamely politikus kérésére?

- Nem, csak abban az esetben, ha egy politikus írásos feljelentést tett a DNA-nál. Ez alapján elkezdődhet egy bűnügyi eljárás. Amint azt többször elmondtam: a DNA ügyvédei függetlenséget élveznek. Ők döntik el, hogy mi történik egy-egy üggyel. De nyilván azt nem mi szabjuk meg, hogy mely ügyekben indul eljárás és melyekben nem, mert ha panasz vagy feljelentés érkezik, kötelesek vagyunk azt regisztrálni, és én mindig közzétettem, hogy hány eljárást indítottunk feljelentés alapján, hányat hivatalból. Románia egyetlen polgára sem adhat utasításokat egy DNA-ügyésznek azzal kapcsolatban, hogy milyen döntést hozzon egy-egy ügyben.

Legutóbb azzal vádolták meg, hogy ön és Florian Coldea egy idegen titkosszolgálat tisztjei. Hogyan kommentálja ezt a kijelentést?

- Ez ki van zárva! Hazug és súlyos vád ez, nem igaz.

Vett részt politikusokkal együtt privát összejöveteleken? Többen hangoztatják ezt nyilvánosan, nem csak Sebastian Ghiţă, hanem Elena Udrea is.

- Kicsit távolabbról indítanám a válaszadást, mert furcsa számomra így utólag rájönni, hogy mennyi "barátom" volt. Hivatali minőségemben az idők folyamán meghívtak közintézmények, intézményvezetők, nagykövetségek által szervezett fogadásokra, amelyeken részt is vettem. Elfogadtam ezeket a meghívásokat, mert a DNA vezetőjeként egyik feladatom, hogy képviseljem az intézményt. Ezeken a rendezvényeken olyan politikusok és más személyek is részt vettek, akik ellen akkor nem nyomozott a DNA, később azonban bűnvádi eljárás indult ellenük. Az ilyen eseményeken nyilvánvalóan olyanokkal is találkoztam, akik ellen éppen eljárás volt folyamatban. Ám azokon a rendezvényeken, amelyeken magam is meghívott vagyok, nem cenzúrázhatom a meghívottak listáját. Nem mondhatom, hogy ezt vagy azt a személyt ne hívják meg, mert én a DNA-t képviselem, és előfordulhat, hogy az illető személy ellen egyszer majd eljárás indul, vagy éppen eljárás van már folyamatban. Az, hogy részt vettem ilyen eseményeken, nem jelenti azt, hogy mindenki barátom, aki ott volt. Az, hogy rajta vagyok egy ilyen rendezvényen készült csoportképen, nem jelenti azt, hogy mindenki a barátom, aki a képen szerepel. Nem voltak privát találkozóim Sebastian Ghiţăval, nem voltam vele sem szabadságon, sem kirándulni. Nem beszéltem vele sem telefonon, sem e-mailben. Nem vettem részt a magánrendezvényein. Nem voltam, nem vagyok és nem leszek a barátja.

Hát magán- vagy családi összejöveteleken?

- Ez az első és utolsó alkalom, amikor arról beszélek, mit teszek szabadidőmben, mert az, amit egy közméltóság a privát szférájában tesz, annak ott is kell maradnia. Azt viszont most elmondom, hogy nem vettem részt olyan eseményeken, amelyeket bűnügyi kivizsgálás alatt álló személyek szerveztek, vagy olyanok, akik ellen valamikor eljárást folytatott a DNA. Részt vettem intézményvezetők vagy közintézmények képviselői által szervezett magánrendezvényeken, olyanokon azonban nem, amelyeket Sebastian Ghiţă vagy más, a DNA által vizsgált személy szervezett.

Azt nyilatkozta tavaly, hogy nem volt és nem is lesz Sebastian Ghiţă barátja. Találkozott vele azelőtt, hogy vádlotti minőséget kapott volna?

- Soha sehol nem volt semmiféle privát találkozónk. Ismétlem: a találkozókra közhivatalok székhelyén vagy közhivatalok vezetői által szervezett események keretében került sor. Nem magántalálkozók voltak ezek. Azt hiszem, harmadik alkalommal mondom ezt el, és azt gondolom, hogy ezzel lezárhatjuk a témát.

Valóban egy Sebastian Ghiţă tulajdonában levő szőlőültetvény borpincéjében ismerte meg Victor Ponta volt kormányfőt?

- Menjünk csak vissza kicsit az időben. Emlékezzenek vissza, hogy 2009 tavaszán mutatták be az Arestarea preventivă (Az előzetes letartóztatásról) című könyvemet. Az eseményre a Román Akadémián került sor, és emlékezzenek csak vissza arra is, hogy a könyvbemutatón Victor Ponta is mondott egy rövid beszédet. Azért hívtam meg a könyvbemutatóra, mert ő volt annak idején a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv tervezetét tárgyaló parlamenti bizottság elnöke. Nyilvános eseményről beszélünk. Senki nem mondhatja, hogy nem ismertük egymást, hiszen eljött a könyvem bemutatójára, sőt mi több: beszédet is mondott. Fotók is készültek, megnézhetik. Azt hiszem, ezzel válaszoltam arra a kérdésre, hogy mikor ismertük meg egymást.

Tehát nem abban a borpincében találkoztak először...

- Mondtam, hogy 2009-ben ismerkedtünk meg. Kérem, ellenőrizzék a fotókat.

Milyen kapcsolat van Laura Codruţa Kövesi és a SRI között, milyen gyakran járt a szolgálat központi székhelyén vagy annak más épületeiben?

- Laura Codruţa Kövesi nem áll semmiféle kapcsolatban a SRI-vel. A DNA főügyésze hivatali kapcsolatban áll más intézményekkel, beleértve a SRI-t is. A SRI-vel, a többi titkosszolgálattal és más közintézményekkel való együttműködés a vonatkozó törvények és a különféle megállapodások szabta keretek betartásával zajlott. Én nem számolom, hogy hányszor megyek el egyik vagy másik közintézményhez. Ugyanakkor teljesen természetesnek tartom, hogy a bűnmegelőzésben érintett hatóságok és intézmények, legyen szó akár a Belügyminisztérium, a bíróságok, a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács, az igazságügyi minisztérium, az Országos Adóhatóság, az Európai Csalás Elleni Hivatal vagy bármely más intézményről, szóval hogy ezek vezetői találkozzanak egymással. Nem hiszem, hogy a romániai közintézményeket azért létesítették, hogy mindegyik önállóan ténykedjen. Együttműködésre van szükség. Ahogyan a bűnözők gyakran csoportokba szerveződnek, és megegyeznek a bűncselekmény elkövetésének módjában, úgy a bűncselekmények megelőzésében érintett állami intézményeknek is együtt kell működniük egymással.

A hírszerző szolgálat épületeiben lezajlott találkozóknak mind kizárólag hivatali jellegük volt?

- Kizárólag valamely intézmény képviselőjeként kaptam meghívást ezekre. Nem mint Laura Codruţa Kövesit, hanem mint legfőbb ügyészt vagy a DNA főügyészét hívtak meg.

A Sebastian Ghiţă által felhozott vádak alapján - amelyek a SRI vezetőhelyettese, Florian Coldea tisztségből való felfüggesztéséhez vezettek - a DNA indított-e vizsgálatot hivatalból az elhangzott információk valóságtartalmának ellenőrzése érdekében?

- Nem. Ez a Román Hírszerző Szolgálat dolga... És úgy értesültem, hogy belső vizsgálatot indítottak.

Valóban monitorizálja a SRI a DNA-dossziékat, ahogyan azt egyes politikusok, bírák vagy volt bírák állítják?

- Aki tudja a választ erre a kérdésre, válaszoljon. Én nem válaszolhatok mások helyett. Azok adjanak magyarázatot erre, akik ezeket az kijelentéseket tették. Én csak annyit mondhatok, hogy azok az ügyek, amelyeket mi a bíróságra küldünk, mind nyilvánosak. Önök, újságírók is figyelemmel követik, hogy mikorra tűzik ki egy-egy tárgyalás időpontját, mikor mondanak ítéletet egy ügyben. A bíróságok, törvényszékek honlapján bárki tájékozódhat arról, hogy milyen perek vannak folyamatban. Ezek mind nyilvános információk. Azoknak kellene válaszolniuk erre a kérdésre, akik azt állítják, hogy másfajta monitorizálás is történik ezen kívül.

Ön szerint a közkegyelemről vagy az amnesztiáról szóló törvény akadályozná a korrupció elleni harcot? Ma azt nyilatkozta az igazságügyi miniszter, hogy tárgyalni fog ezekről a jogszabályokról a miniszterelnökkel.

- Amennyiben az amnesztiáról vagy közkegyelemről szóló törvény a DNA által vizsgált ügyekre is kiterjed, ez minden bizonnyal hatással lesz a korrupció elleni harcra. Mindkét törvény azt vonná maga után, hogy a vádlottak megszabadulnak a büntetéstől, és a pénz a zsebükben marad. Amennyiben az általunk vizsgált bűncselekmények is a tervezett amnesztia- vagy a közkegyelemről szóló törvény hatálya alá esnek, azokban a DNA-ügyekben, amelyekben már jogerős ítélet született, elengedik a büntetést, azokban az ügyekben, amelyek vádiratát a bíróságra küldtük, a további eljárás leáll, a kivizsgálás alatt álló ügyeket pedig lezárják. Mindemellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy ez esetben az államnak okozott károkat sem lehet behajtani. Az elmúlt három évben a DNA összesen több mint másfél milliárd euró értékben vett zár alá javakat. Jogerős ítélet hiányában ezeket nem lehet majd elkobozni.

Említette, hogy az elmúlt három évben milyen értékben vettek zár alá javakat. Ha csak a 2016-os évet nézzük, mekkora összegről van szó?

- 2016-ban 640 millió euró értékben vettünk zár alá javakat.

Tavaly azt nyilatkozta, hogy nagyon le vannak terhelve az ügyészek. Történt valami változás azóta?

- Nem, mert a DNA ügyészeinek száma nem változott, a feljelentéseké viszont nőtt. Tavaly a mintegy 100 ügyészre 12 000 ügyet osztottak ki.

És hányat nem sikerült befejezi?

- Körülbelül ötezret, de az idei tevékenységi beszámoló alkalmával pontos számokat mondok majd. Becslésünk szerint olyan 5-6 000 ügy még folyamatban van.

Indult-e eljárás a legutóbbi választáson elkövetett esetleges bűncselekményekkel kapcsolatban?

- Nem tudom megerősíteni ezt az információt.

Esetleg a kormány jelenlegi tagjaival kapcsolatban?

- Nem tudom megerősíteni ezt az információt.

Kiértékelték az Alkotmánybíróság lehallgatásokra vonatkozó döntésének hatását? Számít más törvénymódosításokra ezen a területen?

- Igen, a kiértékelés folyamatban van, most készítjük a 2016-os tevékenységi mérleget. Egy fejezet az Alkotmánybíróság döntéseinek következményeivel foglalkozik, mert több vonatkozó döntés is volt. Általában elmondhatom, hogy ezeket a döntéseket néha különféleképpen értelmezték a jogi gyakorlatban, és különböző helyzetekhez vezettek. A pontos hatásukat kifejtjük a tevékenységi jelentésben. Létezik egy, az operatív felügyeletre vonatkozó Alkotmánybírósági döntés alkalmazásáról szóló sürgősségi rendelet, amelyet mi teljes egészében betartunk. Persze, bizonyos szempontból fedezetlenek maradtunk, ha fogalmazhatok így. Ezt az operatív megfigyelést mi nem tudjuk megoldani, mert sem pénzünk, sem emberünk nincs rá, így a belügyminisztérium egységeihez kell folyamodnunk segítségért. Minden egyebet a DNA műszaki szolgálata révén oldunk meg.

Számít valamilyen jogszabály-módosításra ezen a területen?

- Azok alapján, amiket hallok, mindenféle módosításokra számítunk, mert maga az igazságügyi miniszter is kijelentette, hogy módosítják a büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárási törvénykönyvet és más törvényeket. Meglátjuk, hogy mit és hogyan módosítanak. Amit viszont a legfontosabbnak tartok, és remélem, hogy az igazságügyi miniszter betartja szavát, az az, hogy ezeket a változtatásokat az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozókkal való konzultáció után hozzák meg. És amikor azokat a törvényeket módosítják, amelyeket mi alkalmazunk, akkor kérdezzenek meg bennünket, hogy kifejthessük álláspontunkat. Hogy ne arra ébredjünk, ahogyan volt már rá példa, hogy a parlament napirendjén szerepel egy módosítás, és mi nem tudunk véleményt nyilvánítani azzal kapcsolatban.ű

Szándékában áll óvást benyújtani a doktori disszertációjával kapcsolatos döntés ellen?

- Nem.

Mikor és milyen körülmények között beszélt legutóbb az államfővel?


- Az államfővel való találkozókra szigorúan intézményes körülmények között kerül sor. Ha nem tévedek, legutóbb a DNA egyes ügyészeinek kinevezése kapcsán beszéltem vele, mert a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyását követően az államfőnek kell aláírnia a rendeleteket.

Bekérette az államfő, hogy magyarázatot adjon a felvételek ügyében úgy, ahogyan Florian Coldeával is tette?

- Nem.

Gondolkodott azon az utóbbi időben, hogy visszalépjen a DNA vezetésétől? Nehezedik önre ilyen irányú nyomás, vagy kérte valaki, hogy mondjon le?

- Nem, miért kellene lemondanom? Mert a munkámat végeztem? Mert zavarom a vádlottakat? Nem, nem nyújtom be a lemondásomat. Azért neveztek ki a DNA főügyészévé, hogy a munkámat végezzem. És a DNA feladata az, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben nyomozzon. Én ezt tettem. Ezért fizetnek. Nem fogok azért lemondani, mert zavarom a vádlottakat. Akit érdekel, számoljon kicsit utána, mekkora vagyonnal rendelkeznek azok, akik ellen nyomozott a DNA az elmúlt két esztendőben. Kolosszális összegek jönnek ki. Olyan vádlottakról van szó, akik megengedhetik maguknak, hogy zaklatással, megfélemlítéssel foglalkozó cégeket béreljenek fel, vagy olyan vállalatokat, amelyek pénz fejében nyomást gyakorolnak a hatóságokra, intézményekre, hogy mindenféle jelentéseket állítsanak össze, vagy nyomást gyakorolnak az ügyészekre és bírókra, az igazságszolgáltatási rendszerre. Ezek a támadások nem csak a DNA, a személyem vagy a DNA ügyészei ellen irányulnak, hanem az egész igazságszolgáltatási rendszer ellen. Amikor valaki koholt ügyekről beszél olyan körülmények között, hogy minden ügyet az igazságszolgáltatás különböző szintjein, különböző bírói testületek bírálnak el, akkor azt mondhatjuk, hogy a teljes igazságszolgáltatási rendszerre nyomást gyakorolnak. Kinek érdeke destabilizálni az igazságszolgáltatási rendszert? Kinek érdeke hiteltelenné tenni az igazságszolgáltatási rendszert? Sokszor kész tényként kezelik mindazt, amit a vádlottak mondanak. Mi nem állhatunk ki, hogy kommentáljuk a vádakat, amelyeket azok hoznak fel ellenünk, akik ügyében nyomozunk. Mi csak bizonyítékkal válaszolhatunk, amelyeket csatolunk a szóban forgó ügyekhez

De kérte valaki a lemondását?

- Nem.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS