2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Batthyáneum-ügy: a szakértő szerint hibás átiratból készült Batthyányi Ignác végrendeletének fordítása

2017. január 19. 12:21, utolsó frissítés: 12:36

Buzogány Dezső kolozsvári egyetemi tanár szerint Batthyányi Ignác püspök latin nyelvű kézírásos végrendeletének egy hibás latin átiratából készült az a fordítás, amely alapján eddig a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát próbálták tisztázni.

Buzogány Dezsővel a Krónika közölt interjút csütörtöki számában.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyháztörténet professzora a római katolikus egyház felkérésére szakértő fordítóként készítette el a vitatott végrendelet fordítását a gyulafehérvári táblabíróság számára, mely a Batthyáneum restitúciós perét tárgyalja. A dokumentumot Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora is lefordította a bíróság számára.

A végrendelet szövege azért fontos, mert az állam erre hivatkozva nem akarja visszaszolgáltatni a római katolikus egyháznak az ország legértékesebb könyvtárát, amelyet az 1948-as államosításkor a római katolikus egyháztól vettek el. Az állam képviselői ugyanis úgy értelmezik, hogy a püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyház mellett Erdély provinciára is hagyta a gyűjteményt, ezért a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.

Buzogány Dezső a Krónikának elmondta, hogy a fordításra felkért szakértők az eredeti végrendelet digitális fényképeit, átírt latin szövegét és az átirat egy korábban készült fordítását kapták meg. Elmondta: először az átiratot kezdte tanulmányozni, és sok helyen nem értette a szöveget. Ekkor összevetette az átiratot az eredeti, kézírásos dokumentummal, és sok hibát, téves átírást talált. Hozzátette: nem csoda hát, hogy az átirat alapján készült korábbi fordítások pontatlanok, elhibázottak voltak.

Buzogány Dezső szerint Batthyányi Ignác püspök a végrendeletében voltaképpen alapítványt hozott létre, amelybe a könyvtárat és a csillagvizsgálót és az ezek fenntartását biztosító birtokokat csoportosította. A szakértő nyomatékosította: értelmezése szerint "az egyetemes római katolikus egyház erdélyi provinciája kapta az adományt". Elismerte azonban, hogy a provincia szó használata lehetőséget ad más értelmezésre is: vannak, akik ezen Erdélyt mint politikai egységet értik.

A szakértő elmondta: értelmezése igazolására jó néhány olyan európai iratot hozott fel, amelyek azonos formában használják a kifejezést, és alatta mindig egyházi provinciát értenek; az egyik dokumentumban szó szerint is kimondják, hogy az egyházi terminológiában a provincia kifejezés mindig a püspöki körzetet jelöli.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek az államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS