2019. szeptember 17. keddZsófia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kelemen a bizalmatlansági vitáján: Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni

2017. február 08. 15:04, utolsó frissítés: 15:31

Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni, a hatalmi ágak szétválasztása pedig illúzió - jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán a parlamentben, a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján.

Kelemen kétségét fejezte ki: jogállam-e az, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol az oktatási törvény egyes rendelkezéseit nem léptetik életbe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre.

Az RMDSZ számára jelenleg nem a Grindeanu-kormány sorsa a fő kérdés, nem az a dilemmánk, hogy hogy ennek a kormánynak - alig két hónappal a választások után - van-e még többsége, vagy nincs, hanem a jogállamiság - jelentette ki Kelemen.

„Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha a parlamentben megszavazott törvényeket nem alkalmazzák, ha azokat nem tartják tiszteletben? Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha az oktatási törvény bizonyos cikkelyeit öt év után sem léptették érvénybe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre? Valós-e a jogállam, ha a Románia által ratifikált, kisebbségekre vonatkozó egyezményeket nem tartják be? Ha az alkotmánybíróság döntései csupán papírra vetett betűk maradnak? A demokrácia alapintézményeiről mit is feltételezhetnénk, ha azok nem tartják be az alkotmánybíróság döntését, miszerint a SRI nemzetbiztonsági anyagaira nem lehet büntetőeljárást építeni, de továbbra is úgy nyitnak meg ügyeket, hogy azokat csakis a titkosszolgálat megfigyeléseire alapozzák?” – érvelt az RMDSZ elnöke állítása mellett.

Szerinte a jogállamot nagy csapás érte akkor, amikor a legfelsőbb védelmi tanács ernyője alatt olyan döntések születtek, amelyek révén a titkosszolgálatok együttműködhetnek az ügyészségekkel, ezek mechanizmusa pedig átláthatatlan.

Kelemen Hunor úgy véli, valósnak bizonyulnak azok a feltételezések, hogy bizonyos helyzetekben bírósági döntésekbe avatkozott bele a titkosszolgálat. Nem egy példa van arra, hogy a döntések átláthatósága hiányában, a hatalmi ágak szétválasztásának hiányában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat – részletezte. „Ilyen körülmények között ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a Grindeanu-kabinet sorsa. A kormány minden hibáját számba véve, valamint azt, hogy az ellenzéki pártok nem javasolnak semmit a kormánybukás utáni időszakra, ma nem lehet jó lelkiismerettel szavazni sem a bizalmatlansági indítván mellett, sem pedig ellene” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Szerinte egyszer s mindenkorra el kell dönteni, hogy milyen útra lépjen Románia, hogy megelégszik-e csupán a demokrácia, a jogállamiság illúziójával. „Teszünk-e egy határozott lépést afelé, hogy valós jogállamiságban és a demokráciában éljünk, vagy hagyjuk, hogy továbbra is beleszóljanak olyan intézmények a döntések alakulásába, amelyeket olyan személyek vezetnek, akiket nem az állampolgárok választottak meg? Az, hogy hogyan néz ki az ország, nagyrészt tőlünk függ!” - mondta.

"Milyen jogállamiság az, ahol a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben? Jogállam-e az, ahol újraállamosítják az egyházi ingatlanokat, és gúnyt űznek a tulajdonjogból?" - mondta az RMDSZ elnöke.

"Romániát évek óta nem kormányozzák, néha pedig kormányozhatatlannak tűnik. Kormány csak formálisan létezik" - mondta Kelemen, aki szerint a múlt évi költségvetés kivitelezése is katasztrofális volt, elköltetlenül maradtak összegek az egészségügynél, az oktatásnál, a kulturális minisztériumnál is.

"Romániában évek óta nem hoz törvényeket a parlament. Formálisan létezik, rendeznek választásokat, de minden tartalom nélkül marad. Nem beszélhetünk valódi jogállamról olyan körülmények között, hogy a lényeges kérdésekben rendszeresen megkerülik a törvényhozói hatalmat, a törvényalkotás máshol történik - felelősségvállalással, sürgősségi kormányrendeletekkel" - jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Összegzésként arra mutatott rá: ha a parlamenti képviselők nem szabják meg azt a minimumot, hogy ne lehessen sürgősségi rendeletekkel döntéseket meghozni, ha nem közelítik álláspontjaikat a szabadságjogok megvédése érdekében, csakis az időt vesztegetik, a következő nemzedékek jövőjét sodorják veszélybe. (mti, agerpres, közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS