2019. december 11. szerdaÁrpád
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Újraválasztották az MPP elnöki tisztségbe Biró Zsoltot

2017. február 11. 16:04, utolsó frissítés: 17:18

Újraválasztotta Biró Zsoltot a pártelnöki tisztségbe a Magyar Polgári Párt (MPP) országos tanácsának Szatmárnémetiben tartott tanácskozásán szombaton. Biró Zsolt egyedüli jelölt volt a tisztségre, nyolcvan támogató és hét ellenszavazattal nyerte el az újabb, négy évre szóló mandátumot.



Kongresszusi beszédében Biró Zsolt ahhoz kért felhatalmazást a küldöttektől, hogy az erdélyi magyar politikai párbeszéd mélyítésén és bővítésén dolgozzon, és ebbe mindenkit bevonjon, "aki erre készen áll". Úgy vélte: az eddigi eszköztelenségéből kilépő pártnak az lesz a feladata, hogy a 15 polgármestere által vezetett településeken javítsa az emberek életkörülményeit, a bukaresti parlamenti jelenléte által pedig hozzájáruljon a romániai magyar érdekképviselet hatékonyságának növeléséhez és a román-magyar kapcsolatok javításához.

Meglátása szerint az MPP hatékony eszköz lehet abban, hogy több mint negyedszázad után Romániában is lezáruljon a posztkommunizmus kora, hogy "a 89 előtti rendőrállamból és a jelenlegi ügyészállamból az ország végre jogállammá váljon".

Úgy vélte: a párt ahhoz is hozzájárulhat, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatban a magyaroknak megígért teljes nemzeti szabadság Székelyföld területi autonómiájában és az erdélyi magyar kulturális autonómiában öltsön testet. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Székelyföldön nem a jogelméletileg legjobb, hanem a "lehetséges legjobban és legegységesebben támogatott autonómiatörvény-tervezetre van szükség".



"Az RMDSZ-nek azt ígérjük, hogy miként a politikai versenyben, úgy a politikai együttműködésben is mindig kiszámíthatóak leszünk. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra számíthat részünkről, hogy nem fogjuk elkövetni velük szemben azokat a hibákat, amelyeket ők követtek el az MPP-vel szemben" - fogalmazott Biró Zsolt.

Biró Zsolt szerint "kutyakötelesség" megtalálni annak a módját, hogy az erdélyi magyar többpártrendszer ne gyengítse, hanem erősítse a nehéz kisebbségi sorban levő magyarságot. Úgy vélte: mára egyértelművé vált, hogy azok is tévedtek, akik "ördögtől valónak gondolták, ha mások megbontják a politikai egységet", és azok is, akik "azt gondolták ördögtől valónak, ha valakik képviseleti kizárólagosságra törekednek". Arra is emlékeztetett, hogy a korrupció elleni harc az MPP soraiból szedte az első ártatlanul meghurcolt magyar áldozatot. A bíróság ugyanis jogerős ítéletben mentette fel a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádjai alól Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármestert, akinek azonban kettétörte politikai pályáját az ellene indított eljárás.

A felszólaló küldöttek sorában Kulcsár Terza József parlamenti képviselő bejelentette: törvénytervezetben készül kezdeményezni, hogy március 15. is legyen munkaszüneti nap Romániában.

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere elmondta: ellene is eljárást indított a DNA egy városházi tisztviselő feljelentése alapján. Megjegyezte, a feljelentője zsarolásként értelmezte, hogy ő a város érdekét próbálta érvényesíteni.

"Azt mondom az EMNP vezetőinek, hogy gondolják át az elmúlt időszakot, és legyen meg bennük az az alázat, hogy egy sorba kell állnunk, Székelyföld jövőjét együtt kell építenünk. (...) Összefogás, alázat nélkül nincs eredmény" - üzente az EMNP meghívottként jelen levő alelnökéhez, Zakariás Zoltánhoz szólva Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere.

A kongresszus megválasztotta a párt öt alelnökét, és az alapszabály módosításával létrehozta az országos választmányt, amelyben az elnök és az alelnökök mellett a párt színeiben megválasztott polgármesterek és a megyei szervezetek elnökei kaptak helyet.



A tisztújító kongresszuson részt Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettesi is, aki azt mondta, Magyarország keze ki van nyújtva Románia felé, és a magyar-szlovák, valamint a magyar-szerb kapcsolatok kedvező alakulása azt jelzi, hogy a magyar-román kapcsolatok javítása nem Magyarország miatt késik.

"A magyarság és a románság egymásra utalt. A két országnak együtt kell működnie. Nemcsak azért, mert (Románia) Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere, hanem azért, mert másfél millió magyar él itt. (...) Megértük azt, hogy szlovák és cseh katonák védik a magyar határt, megértük azt, hogy Milosevic Szerbiájában megvalósult a magyar kulturális autonómia. Ma Magyarország a legnagyobb támogatója annak, hogy Szerbia bekerüljön az Európai Unióba. A mi kezünk Románia felé is ki van nyújtva" - jelentette ki Semjén Zsolt.

Semjén hozzátette: látni kell azonban azt, hogy a jelenlegi kiélezett romániai belpolitikai helyzetben egyesek újra magyarellenes retorikával próbálják elfedni a gondokat. "Látni kell, hogy Romániában jogi köntösbe öltöztetett magyarellenesség zajlik" - mondta Semjén Zsolt. Úgy vélte, a romániai korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) a magyar önkormányzati vezetők ellen, valamint magyar iskolák ügyében indított eljárásaival szemben nem sikerült megtalálni a megfelelően hatékony védekezést. "Nem lehet nem látni azt a szándékot, hogy a legjelentősebb magyar vezetőket főleg az önkormányzatokban megpróbálták eltántorítani attól, hogy politikai szerepet vállaljanak" - állapította meg.



Semjén Zsolt szerint a romániai jogállamiságot egyaránt fenyegeti a korrupció és a korrupcióellenes harccal való visszaélés. Hozzátette: a jogállamiság alapja az államhatalmi ágak szétválasztása. "A kormány és a parlament nem lehet alárendelve az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak, mert akkor sérül a jogállam" - fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor gratulált az MPP-nek a felelősségteljes politikájához, ahhoz, hogy a párt a legutóbbi romániai választásokon összefogott a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ).

"Biztosítani kell az egységet, az egységen belül pedig a sokszínűséget" - jelentette ki Semjén Zsolt. "Székely virtust és regáti ravaszságot" kívánt az MPP-nek és az RMDSZ-nek egy olyan korban, amikor "együtt kell lavírozni a sziklák között". Hozzátette, ami Erdélyben történik, annak kihatása lesz az egész Kárpát-medencére.

Köszöntőjében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt állította, hogy manapság egy olyan hatalmi harc folyik Romániában, amely arról szól, hogy kik hozzák meg a döntéseket a következő években. Azok, akiket az emberek megválasztottak, akik felelősségre vonhatók négyévente a választásokon, vagy olyanok, akik más hatalmi ágakat képviselnek – a bűnüldözést, a titkosszolgálatokat –, akik nem választhatók, és nem is vonhatók felelősségre. Kelemen szerint az RMDSZ és az MPP akkor áll a jó oldalon, ha ahhoz ragaszkodik, hogy érvényesüljenek az emberi és kisebbségi jogok, semmilyen körülmény között ne essenek a hatalmi harc áldozatává.

"Nekünk a hatalmi ágak szétválasztását kell képviselni. Nekünk nem szabad egyetlen román párt utánfutójává sem válni. Nekünk azt kell nézni, hogy a demokrácia alapértékei, alapelvei ne sérüljenek. Egy sérült állam áldozatává mindig egy kisebbségi közösség, esetünkben a romániai magyar közösség esik, amit évek óta megtapasztalunk a bőrünkön. Nemcsak akkor, amikor egyik-másik kollégánkat nemzetbiztonsági mandátummal figyelik meg éveken, évtizedeken keresztül, hanem akkor is, amikor az anyanyelvhasználatot, a közösségi szimbólumok használatát megpróbálják eltiporni, megtiltani" – mondta az RMDSZ elnöke.



Kelemen Hunor beszédében az MPP kongresszusán részt vevőket is figyelmeztette, hogy pontosan kell látni mindazt, ami az országban történik, azoknak pedig, akik a politikára adták a fejüket, nem szabad hagyniuk, hogy "a romániai magyar közösség pillanatok alatt étlapra kerüljön". Az RMDSZ elnöke ugyanakkor jogosaknak tartotta a kormány rossz döntései elleni utcai megmozdulásokat.

"Miközben százezrek mennek ki az utcára a kormány eszméletlenül rosszul ütemezett rossz döntését bírálni, azt is látni kell, hogy a tüntetések mögött valami más is van, egy olyan hatalmi harc, amely a jogállamiságról szól, a különböző hatalmi ágak szétválasztásáról. Arról, hogy a lényeges politikai döntéseket hol és kik hozzák meg a következő években. Erről pedig minden időkben egyenesen kell beszélnünk, figyelmeztetnünk kell közösségünket” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

Az RMDSZ–MPP viszonyára térve pedig elmondta, felelősségteljes döntést hoztak akkor, amikor az összefogást, az együttműködést választották, hiszen az erdélyi magyar közösség ezt várta el tőle. Összegzésként kiemelte: a 2016-os év nem az RMDSZ és az MPP sikere, hanem az erdélyi magyar emberek sikere, azoké, akik visszakapták a bizalmat: "az a közös érdekünk, hogy a romániai magyar közösség erős legyen, azt érezze, hogy azok, akikre rábízta a képviseletet, nap mint nap fellépnek a közös ügyekért, az erdélyi magyar ügyekért" - mondta Kelemen. (mti/rmdsztajekoztato)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS