Csép Éva Andrea: "A mi forradalmunk az egyenlőség forradalma”
2017. március 16. 18:11, utolsó frissítés: 18:11
Az 1948-49-es események nőalakjairól és a nőknek a forradalomhoz való hozzájárulásáról is beszélt Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, Dózsa György község református templomának ünnepi istentiszteletén, valamint Havadon, a Kossuth Lajos szobor előtt tartott ünnepi beszédet március 15-én.
A képviselő beszédében elmondta: „Március 15. mindannyiunk forradalma és szabadságharca. Nőké és férfiaké egyaránt. Ahogyan akkor is, ma sem csupán férfiak állnak a front élvonalában. De míg ma sokkal könnyebb egy nő számára azonos felkészültséggel, hasonló fegyverekkel, ugyanazért a közös harcért deklaráltan síkra szállni, addig 1848-ban a nők a háttérből vívták meg harcaikat. Hiszen harcba engedték és harcra biztatták a férfiakat, s mindeközben otthon magukra maradva a korábbinál sokkal nagyobb önállósággal és az ezzel járó felelősséggel szembesültek. Rájuk maradt a gyakran ápolásra szoruló öregek, a gyermekek ellátása, ezenkívül a gazdaság irányítása s a frontvonalak mögötti viszonylag békés hétköznapok megteremtése is.”
A nők szerepe sem törpült el a forradalomban, a nagy forradalmárok mögött ott voltak a bátor, kitartó hölgyek, és voltak közöttük olyanok is, akik nyilvánosan is megszólaltak vállalták akár a büntetést, meghurcolást, elítélést. Megemlítette Batthyány Lajos feleségét, Zichy Antóniát, Teleki Blankát, Szendrey Júliát és Bányai Júliát, aki Bányai Gyulaként jelentkezett katonának, olyan nőket, akik tetteikkel és bátorságukkal beírták magukat a történelembe.
Csép Éva Andrea szerint a szabadságharc üzenete számunkra, ma, 2017-ben elsősorban az: „hogy mindannyiunkban van valami érték, egyedülálló, egyedi, amit hozzátehetünk az egészhez. És erre az egészre jobban szükségünk van most, mint eddig bármikor. Hiszen a harc ma is tart. Ami újszerű a körülményeinket tekintve és a mai kor tudása bölcsességként könyvelheti el, az-az egyensúlyra való törekvés. Hogy ma már nem elsősorban nők és férfiak – ként vagyunk jelen, hanem emberként. Cél, hogy megtanuljunk túllépni a nemiség és az ehhez kapcsolódó szerepek adta korlátokon és akadályokon és felismerjük, hogy együtt vagyunk teljesek, gyengeségeink és erőnk együtt teheti ki azt az ellenállást, amely győzedelmeskedhet az örökérvényű jó érdekében. A mi forradalmunk egy olyan erdélyi magyar közösségért folytatott harc, amelyben a rátermettség, a felkészültség és a tenni akarás a mérvadó, és nem az, hogy férfinak vagy nőnek született az ember. A mi forradalmunk az egyenlőség forradalma. A mi forradalmunk a nők elleni erőszak végérvényes felszámolása. A mi forradalmunk, hogy az asszony ember és a leányka gyermek. Hogy a nőt jobb szeretni, mint megverni. A mi forradalmunk a béke forradalma. A mi szabadságharcunk nem csak a szülési szabadságról szól, hanem a közösség, összetartozás, közös érdek, egymás tisztelete és kiegészítése, egyéni korlátaink és gyűlölködéseink alóli felszabadulásról, az egységben az erő győzelméről szól”. – mondta el beszédében Csép Éva Andrea, parlamenti képviselő.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!