2019. november 13. szerdaSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Európai jelentéstevő Sepsiszentgyörgyön: a többnyelvűség pénzbe kerül

2017. május 08. 15:49, utolsó frissítés: 19:16

Magyar Anna, az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke szerint pénzbe kerül a többnyelvűség, és az Európa Tanács (ET) készülő jelentése és ajánlása minden bizonnyal azt fogja kérni a tagállamoktól, hogy világos szabályokat alakítsanak ki a többnyelvűség költségeinek a biztosítására.

A Csongrád megyei közgyűlés alelnöke - aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti - annak a jelentésnek a raportőreként érkezett Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön.

Magyar Anna a sajtótájékoztatón elmondta: úgy érzékelte, hogy a Kovászna megyei önkormányzat törekszik a magyar nyelv használatára, de lehetőségei korlátozottak, és "mintha gúzsba kötve táncolna". A raportőr korábban a Kovászna megyei Gidófalván járt - ahol egy jogerős bírósági ítélet következtében el kellett takarni a polgármesteri hivatal homlokzatán a községháza feliratot -, magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, és Sebastian Cucu prefektusnál is látogatást tett. Utóbbiról azt mondta, hogy a prefektus jól képviselte a kormány álláspontját, és valamennyi konkrét kérdésére jogi érvekkel alátámasztott választ adott.

A raportőr úgy vélte: Románia csak az első lépést tette meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása terén azzal, hogy ratifikálta, és ezzel jogrendje részévé tette a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. Szerinte további lépések szükségesek a kisebbségi nyelvek védelmében.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: 149 civil szervezet és egyházközség közös petícióját adta át a raportőrnek. Ennek aláírói azt kifogásolták, hogy idén csak egynyelvű, román pályázati űrlapon folyamodhattak önkormányzati támogatásért. A 75 százalékban magyarok által lakott megye önkormányzatának a prefektus felszólítása nyomán kellett lemondania a több éve használt kétnyelvű pályázati ívekről.

Tamás Sándor kijelentette: Romániában a nyelvhasználati viták nem egyenrangú felek között folynak. Az egyik oldalon az állam képviselői, a másikon az állampolgárok állnak, és az utóbbiak lehetőségei korlátozottak. Kijelentette: akkor oldódnának meg a nyelvi viták, ha a magyar nyelvet is regionális hivatalos nyelvnek ismernék el. Hozzátette: az Európai Unió egyes tagállamaiban több évtizede meghozták a hasonló döntéseket, Románia azonban adós maradt ezzel. Tamás Sándor úgy vélte: a többnyelvűség költségeit nem a megyei és helyi önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk, hanem az államnak kellene átvállalnia.

A Kovászna megyei prefektus hivatala az ET raportőrével folytatott megbeszélés után közleményben tudatta: a prefektus arra hívta fel a raportőr figyelmét, hogy a nyelvi chartának nemcsak a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó részeit kell ellenőrizni. Szerinte a charta azon alapelve tiszteletben tartását is vizsgálni kell, hogy a kisebbségi nyelvek védelme, használatuk bátorítása nem történhet a hivatalos nyelv kárára.

"A raportőr asszony tájékoztatást kapott arról, hogy a Kovászna megye prefektusa által foganatosított intézkedések éppen azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a kisebbségi nyelv túlzott használata a hivatalos nyelv kárára történt. Ez ugyanis nyilvánvalóan ellentmond mind a nemzeti törvényeknek, mind pedig a nyelvi charta alapelveinek" - áll a prefektusi hivatal közleményében.

A hivatal kizárólag román nyelvű honlapján közzétett dokumentum szerint mind a prefektus, mind a raportőr hasznosnak, és tisztázó jellegűnek találta a hétfői megbeszélést. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS