2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Európai jelentés: a romániai sajtó nem tölti be alapvető szerepét

2017. május 27. 08:52, utolsó frissítés: 08:52

A romániai sajtó nem tölti be alapvető szerepét, gyakran válik bizonyos kereskedelmi és politikai érdekek szócsövévé, áthágva a pontos, kiegyensúlyozott és teljes körű tájékoztatás elvét - áll A médiapluralizmusra leselkedő kockázatok az Európai Unióban és ezen kívül (MPM) című jelentésben, amelyet a Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központ készített az Európai Unió támogatásával.

>>A romániai jelentés

Eszerint a romániai médiapiacot a televíziók uralják, ugyanakkor az utóbbi időben nőtt az internethasználat, a nyomtatott sajtó olvasottsága azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, részesedése a médiapiac mindössze 13 százalékára tehető. A gazdasági válság miatt drasztikusan visszaesett a reklámbevételektől nagymértékben függő újságok példányszáma, az előfizetésekből pedig igen korlátozott bevételre tesznek szert. Egy olyan országban, ahol az embereknek nem szokásuk az olvasás, és nincs jártasságuk abban, hogy fizetni kell a hírekért, nehéz helyzetbe kerültek a nagy hagyománnyal bíró kiadványok is - írja a jelentés.

A nyomtatott sajtóval kapcsolatban külön kiemelik, hogy a legnagyobb példányszámú nem bulvárlapból, a Gazeta Sporturilorból kevesebb fogyott, mint a Magyarországon nemrég bezárt Népszabadságból, holott Magyarország lakossága kevesebb, mint fele a romániainak.

A jelentésben a médiapluralizmus és a sajtószabadság kockázati indexét négy fő tematika mentén vizsgálták: az alapvédettség, a piaci pluralizmus, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás. Minden tematikát mutatók írnak le, és a mutatókat egy 0-tól 100%-ig terjedő skálán helyezik el. Alacsony kockázatot jelent a 0% és 33% közötti érték, közepest a 33% és 66% közötti, és magas kockázatot jelent a 66% és 100% közötti érték.

Ami az alapvédettséget illeti a romániai törvényi előírások "viszonylag biztos" keretet adnak, a kockázati index 34%. Ebben a kategóriában a kockázatot növelő tényező, hogy a vonatkozó előírásokat nem alkalmazzák következetesen. A jelentés szerint ezen problémák nagy részét a gazdasági-társadalmi körülmények és a román állami intézmények (igazságügyi intézményhálózat, közigazgatás) strukturális problémái gerjesztik.

A piaci pluralizmusra vonatkozó mutatók a médiatulajdon átláthatóságát minősítik, amelynek Romániában közepes (50%) a kockázati indexe. Ezen belül a jelentés szerint magas kockázati indexet (72%) generál az a körülmény, hogy nem létezik megfelelő jogszabálykeret a médiatulajdon koncentrálásának korlátozására. Még ennél is magasabb kockázati indexet (79%) okoz, hogy a tulajdonosi csoportok kereskedelmi szempontok szerint befolyásolják a tartalmat.

Közepes kockázat indexet (65%) kapott a politikai függetlenség, amelynek mutatói azt vizsgálják, hogy léteznek-e, és ha igen, mennyire hatékonyak a médiumok politikai ellenőrzését gátló mechanizmusok. Ezek a mutatók ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy szavatolt-e a médiumok kiadói függetlensége. A romániai médiapluralizmusra a legnagyobb veszélyt a politikai függetlenség hiánya jelenti. Ennek okai a jogszabályi keretre, a médiapiac rendellenességeire és az állami intézmények részrehajlására vezethetők vissza. A kategória mutatói közül háromnak a kockázati indexe 80% fölött van: a médiumok politikai ellenőrzése (88%), a kiadói függetlenség (81%) és a közmédiumok irányítása és finanszírozása (92%). Az összes közül ebben a kategóriában van a legtöbb magas kockázati értékű mutató.

A társadalmi befogadás kockázati indexét 54%-ra becsülték. A társadalmi befogadás mutatói arra vonatkoznak, hogy milyen mértékben férnek hozzá a médiatermékekhez a különböző társadalmi csoportok. A kisebbségekre, illetve a nőkre vonatkozó index közepes (38%). A nemek közötti egyenlőtlenség jól érezhető a hírek tartalmában, valamint a közmédiumokban elfoglalt vezető tisztségek számát illetően is, ahol a nők erősen alulreprezentáltak (a hírszerkesztés az egyetlen olyan terület, ahol a nők száma meghaladja a férfiakét). Magasabb kockázati indexet regisztráltak a fogyatékkal élőknek a médiatermékekhez való hozzáférését illetően (63%), mely területen a jogszabályi keretnek jelentős hiányosságai vannak, illetve a jelbeszéddel vagy a feliratozással való párhuzamos kommunikációt illetően. Az alacsony szintű digitális kompetenciák, valamint a korlátozott internet-hozzáférés okozza a médiakompetencia magas (81%) kockázati indexét.



A jelentés következtetései szerint a nehéz általános gazdasági helyzet közepette Romániában a toborzással, az alkalmazással és a munkahelyek stabilitásával kapcsolatos tényezők gondot jelentenek az újságírói szakmát illetően. Ezt felerősíti a kiadói függetlenséget szavatoló intézményes háttér hiánya, mind a főszerkesztők, mind az újságírók nagyobb csoportjai tekintetében. A létező etikai kódexek nem kötelező jellegűek, és a közmédia alkalmazottjait leszámítva az újságírók jelentős többsége nem tagja aktív szakmai szervezetnek vagy szakszervezetnek, amelyek általában gyengén képviseltetik magukat Romániában.

A jelentés készítői megállapítják, hogy a médiatulajdonosakat semmi sem kötelezi a kiadói függetlenség biztosítására, és nem vonatkoznak rájuk sajátos összeférhetetlenségi kritériumok sem. Ez a tény tovább bátorítja a tulajdonosokat, hogy mögöttes céllal birtokoljanak médiumokat, amelyekkel különböző politikai, gazdasági előnyökhöz juthatnak - mutat rá a jelentés.

Az MPM a médiapluralizmusra leselkedő lehetséges kockázatok azonosítására kifejlesztett kutatási eszköz az Európai Unió országaiban. A jelentés, amelynek összeállítását az Európai Egyetemi Intézet Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központja által felajánlott vissza nem térítendő támogatásából finanszírozták, az Európai Unió 28 országán kívül kiterjed Törökországra és Montenegróra is.

Politikai függetlenség kockázataPolitikai függetlenség kockázata


Politikai ellenőrzés kockázataPolitikai ellenőrzés kockázata


A kutatáshoz 2016 májusa és októbere között gyűjtötték az adatokat, egységes kérdőív alapján. Az eredményeket 2017. május 15-én tették közzé.

>>A teljes jelentés

Minden országban külön szakértői csoport gondoskodott a végeredmények pontosságáról. A romániai szakértői csoport a következő, megfelelő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberekből állt: Alexandru Ion Giboi, az AGERPRES Román Nemzeti Hírügynökség vezérigazgatója; Răzvan Martin, az ActiveWatch kutatója; Ovidiu Gherasim Proca, az Al. I. Cuza Egyetem (Iaşi) adjunktusa; Manuela Preoteasa, az EurActiv kutatója; Ioana Avădani, a Független Újságírásért Központ (CJI) igazgatója; Dorina Rusu, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) képviselője. (agerpres, hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS