2019. szeptember 15. vasárnapEnikő, Melitta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Beszámolt eddigi tevékenységéről Csoma Botond képviselő

2017. június 15. 14:16, utolsó frissítés: 14:57

Az elmúlt félév parlamenti munkájáról számolt be Csoma Botond képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón.

„Parlamenti képviselőként elsődleges célom a Kolozs megyei lakosok érdekeit képviselni, ezért az elmúlt időszakban több interpellációt is benyújtottam különböző problémákról. Összesen öt ilyen beadványról van szó, amelyek közül négyre már meg is kapták a szóbeli és írásos választ is” – kezdte beszámolóját a képviselő.

Az interpellációk a Vasutas park visszaszolgáltatására, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum természettudományi osztályának megtartására, a kalotaszentkirályi és kiskalotai vízgyűjtőre, illetve az Erdély-zászló körül kialakult félreértésekre vonatkoznak.

„A Vasutas park jelenlegi helyzete tarthatatlan, a kolozsvári önkormányzat felújítaná a közterületet, ám ezt nem teheti meg csak abban az esetben, ha a terület az ő tulajdonában van, jelenleg a CFR- vasúti társaság rendelkezik a parkkal. A közlekedési minisztériumba benyújtott interpellációmban kértem a minisztert, hogy egy kormányhatározat segítségével szolgáltassák vissza a park tulajdonjogait a kincses városnak. Erre meg is kaptam az írásos választ március 27-én, miszerint hamarosan napirendre kerül a téma. Két hónap elteltével ismét beadvánnyal fordultam a közlekedési miniszterhez, mivel semmilyen előrehaladás nem történt ebben az ügyben; erre a beadványra még várom a választ” – ismertette az ügy helyzetét Csoma Botond.

A Brassai Sámuel Líceum esetében március 21-én adta be azt a dokumentumot az oktatási minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a nagy múltú iskola természettudományi osztálya maradjon meg és a turisztikai szakosztályt szüntessék meg, a válasz mindenki számára ismert: a beiskolázási tervben a tanfelügyelőségnek kizárólagos döntő joga van, így a minisztérium ebben az esetben semmit sem tehetett, fejtette ki a parlamenti képviselő.

„Az Erdély-zászló körül kialakult botrány részleteit már közöltük korábban is: a csendőrség a szervezőkre hárította azt a felelősséget, aminek következtében négy magyar embert büntettek meg a kolozsvári március 15-ei ünnepségen, mert Erdély-zászlóval vonultak fel. A jegyzőkönyv szerint a szervezőknek kötelességük volt szólni a zászlót lobogtatóknak, hogy csomagolják össze azokat. Ellenben a csendőrség azt nyilatkozta, hogy a szervezők kérték őket, hogy emeljék ki a tömegből az említett. Ezzel kapcsolatosan a belügyminiszterhez fordultam beadvánnyal. A válasz a csendőrség álláspontját támogatta, viszont tudomásunkra hozták, hogy a sértetteknek 15 napjuk van fellebbezni az üggyel kapcsolatosan” – fejtette ki Csoma.

A negyedik ügy, amellyel a képviselő beadvánnyal fordult az illetékes miniszterhez, a Kalotaszentkirály és Kiskalota községeket érintő elkezdett vízgyűjtő kapcsán alakult ki: 2008-ban kezdték el a munkálatokat, amely egy vízgyűjtő tó kialakítására vonatkozott, viszont a projektet nem fejezték be és ennek következményeként a DN1N közlekedési híd veszélybe kerülhet, amely 20 lakóhely elszigetelését és további öt ház és a DN1 közút elárasztását jelenti Nagykalota településen. A képviselő kérte a munkálatok sürgősségi befejezését. A víz és erdőgazdálkodási minisztérium forráshiánnyal indokolta a munka leállítását és a költségvetés módosítását javasolták megoldásként.

A beszámolóban a múlt héten megszavazott egységes bértörvény is helyet kapott. „Az RMDSZ megszavazta az egységes bértörvény-tervezetet, miszerint január elsejétől 25 százalékkal emelkedik meg az állami alkalmazottak bére. A méltányos fizetések hozzájárulnak ahhoz, hogy felkészült szakemberek vállaljanak munkát az önkormányzatokba, ennek következtében a polgármesterek, alpolgármesterek is hatékonyabb munkát tudnak folytatni a közösségeik érdekében ” – mondta a Kolozs megyei RMDSZ-es képviselő.

A 215-ös, helyi közigazgatásról szóló törvény módosításáról Csoma Botond elmondta, 20 százalékról 10-re csökkentenék az anyanyelv-használati küszöböt, és bevezetnének egy újnak számító kedvezményes küszöböt is azért, hogy a közösség még több tagja méltósággal élhessen magyarként településén. „Továbbá szankciókat is javasolunk azért, hogy pénzbírságot kelljen fizetniük a törvény be nem tartása esetén az önkormányzatoknak, valamint a települések közintézményeinek”– fejtette ki.

A képviselő beszámolt arról is, hogy a héten konzultációt kezdeményezett az önkormányzati vezetőkkel, amelyben arra kérte őket, fogalmazzanak meg javaslatokat a közbeszerzési törvény módosítására. Ezeket összesítve, az az álláspontja, hogy a törvényt egyszerűsíteni kell. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS