2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Korodi Tusványoson: az erdélyi magyarok nem kérnek mást, mint a Gyulafehérvári Nyilatkozat gyakorlatba ültetését

2017. július 20. 16:09, utolsó frissítés: 16:09

„Az elmúlt években Romániában jelentősen megtorpant a kisebbségi jogalkotás és érvényesítés, ez főleg az EU-s csatlakozás után érezhető. A különböző nemzetközi fórumokon az ország folyamatosan azt hangoztatja, hogy kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, azonban tudatosan nem beszél azokról a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi egyezményekről, szerződésekről, határozatokról, amelyeket aláírt, de azóta sem ültet gyakorlatba. Sem a gyakorlatba ültetés hiánya, sem a kisebbségi jogok be nem tartása nem von maga után szankciókat. Az RMDSZ-en kívül pedig ezt az országot senki nem kéri számon. Az erdélyi magyarság tavaly decemberben a 6,5 százalékkal arra hatalmazta fel a Szövetséget, hogy bővítsük a kisebbségi jogköröket, ehhez kellett nekünk partnereket keresnünk. A kormánykoalíciót alkotó pártokkal kötött parlamenti együttműködést is ebből a célból született meg” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ma délelőtt Tusványoson a Külhoni magyar politikai pártok küzdelme az európai gyakorlatnak megfelelő kisebbségi jogok érvényesülésért című panelbeszélgetésen.

A beszélgetést Csóti György, a Kisebbségi jogvédő Intézet elnöke moderálta, valamint Menyhárt József, az Magyar Közösség Pártjának elnöke, Pásztor Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Demokrata Szövetség elnöke ismertette a határon túl élő magyar közösségek helyzetét.

Korodi előadásában bemutatta az elmúlt félév parlamenti megvalósításait, kitért az oktatás területén elért eredményekre, amely alapján sikerült elérni, hogy román nyelv és irodalomból a kis- és nagy érettségi speciális tanterv alapján történjen a magyar anyanyelvű gyermekek esetében, továbbá elmondta, hogy létrehozták a Kisebbségi Pedagógus Továbbképző Központot, de beszélt arról is, hogy jövőtől az egészségügyi intézmények kötelesek lesznek anyanyelven beszélni a páciensekkel.

„Az elmúlt félévben a parlamenti együttműködés alapján számos tekintetben sikerült előrelépéseket tenni az erdélyi magyar közösség érdekében. Továbbá olyan kezdeményezéseket iktattunk, amelyek arra köteleznék a közintézményeket, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol jelentős számban élnek magyarok. Ugyanakkor kértük a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb 10 százalékra való csökkentését, de olyan kezdeményezések is előkerültek, amelyek 2005 óta a parlamenti eljárásban vannak, így a kisebbségek jogállását szabályzó törvénytervezetünk. Kértük a március 15. hivatalos nemzeti ünnepnappá történő nyilvánítását, hiszen a Romániában élő magyar közösségnek jogos elvárása, hogy ezen a napon szabadon ünnepelhessen” – mondta Korodi az elmúlt félév parlamenti megvalósításait illetően, majd hozzátette: a jövőről nyíltan kell beszélnünk, és el kell mondanunk, hogy szükséges a regionális identitás erőteljes megjelenítése a törvényalkotásban és a döntéshozásban.

„Románia nem akar kollektív jogokról beszélni, de az itt élő magyar kisebbségnek az autonómia nyújtana megoldást hosszú távon. Az RMDSZ úgy értékeli, hogy a dél-tiroli példa tenné lehetővé a megmaradást Erdélyben, amely jól tükrözi azt, hogy miként lehet összehangolni a többséget a kisebbséggel az autonómia rendszeren belül. A centenáriumhoz közeledve mi nem kérünk mást, mint a Gyulafehérvári Nyilatkozat gyakorlatba ültetését, amely kimondja, hogy a nemzeti közösségeket megilletik a különböző autonómiaformák” – hangsúlyozta a képviselő. (rmdsz tájékoztató)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS