2017. október 24. keddSalamon
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Orbán Viktor Kolozsváron: kérünk még ötszáz évet a Kárpát-medencében

2017. szeptember 30. 15:55, utolsó frissítés: 15:55

Megéri-e magyarnak lenni? – kezdte beszédét Kolozsváron Orbán Viktor, a reformáció 500. évfordulóján. Magyarnak lenni felemelő érzés, de nem kifizetődő dolog – idézte a miniszterelnök Széchenyi Istvánt, hozzátéve: a magyar kormánynak az a célkitűzése, hogy magyarnak lenni továbbra is maradjon felemelő érzés, és minden magyar számára legyen kifizetődő dolog.

„Most 500 lelkész együtt vonult be Isten házába az ötszázadik évfordulón. Mi mást tekinthetünk ma a legfőbb dolognak, minthogy kérünk még 500 évet. Még 500 évet a Kárpát-medencében, itt Erdélyben, itt, Kolozsváron, amit keresztényként és magyarként leélhetünk. S ha majd megkaptuk és leéltük, majd az ítélőbíró eldönti, kiérdemeltük-e az akkor következő újabb ötszáz évet. Nagy kérés ez, szerénytelenül nagy. De nem mondhatunk mást, minthogy ötszáz évnyi teljesítmény, erőfeszítés, küzdelem és Krisztusban megmaradt hűség jogosít, bátorít és buzdít erre a kérésre” – fogalmazott Orbán Viktor a magyar kormány anyagi támogatásával felújított és korszerűsített kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetnél tartott beszédében.

Az ünnepségen felavatták az Erdélyi Református Egyházkerület múzeumát


Van-e bennünk annyi erő, amit ez az 500 év megkövetel? – tette fel a kérdést, meg is válaszolva azt: „Mélyek és erősek azok a gyökerek, amelyek eddig is megtartottak bennünket. Megtartottak, amikor Mohács után szétszakadt az ország, megtartottak száz éve, amikor több részre szabdaltak bennünket, megtartottak a kommunista diktatúra bedeszkázott égboltja alatt, és az elmúlt évtizedekben is, amikor kiderült, hogy mindazt, amit egy ragadozó gyorsaságával vettek el tőlünk, egy csiga lassúságával fogják visszaadni, amikor kiderült, hogy minden egyes tégláért, minden egyes magyar feliratért meg kell küzdenünk, amikor kiderült, hogy az épen elvett épületeket romként fogják visszaadni. Ha mindeközben nem apadt el az életerő, ha ötszáz év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, mint a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő ötszáz évben is.

Orbán beszédében úgy értékelt, reformáció nélkül nem lenne ma magyarság, és nem lenne Európa sem. Továbbmenve, úgy fogalmazott, van a reformációnak gyógymódja az Európa gyötrő betegségekre – a kulturális elernyedésére, gazdasági térvesztésére, demográfiai zsugorodására, és az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásra. „Öt évszázaddal ezelőtt a reformáció volt a válasz egy kétségek közt hányódó, meghasonlott és utat tévesztett Európa számára. Öt évszázaddal ezelőtt a reformáció jelölte ki nekünk, magyaroknak is a megmaradás ösvényét. Megteremtette nemzeti nyelvű irodalmunkat, és felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét, a protestáns iskolákat” – érvelt a miniszterelnök.

Maradjatok azok, akiknek a Jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nembéli, nemzetbéli és hitbéli mivoltotokban. Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, tartsátok meg az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység megtart benneteket. Álljatok ki, és harcoljatok azért, ami fontos számotokra, alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt – ez a reformáció mai üzenete Orbán Viktor szerint, aki emlékeztetett arra, hogy 1989-ben „egy temesvári református parókiáról indult útjára a szabadság”.

„Ezt a szellemi és földrajzi tájat nekünk be kell laknunk, és otthont kell teremtenünk benne a magyarok következő nemzedékeinek. Nemzeti missziós parancsunk megkeresni és megtartani a magyar közösségeket. A mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek. Ez a magyar kormány alkotmányban rögzített küldetése” – mondta a kormányfő.

„Olyan egységes magyar nemzetet építünk, amelynek közösek a céljai, feladatai, és már közösek a döntései is. Közös érdekünk egy olyan jövő, amelyben a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. Közös érdekünk egy olyan jövő, amelyben egy iskola bezárása legfennebb csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje. Egy olyan jövő, amelyben nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfoszthatnak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Egy olyan jövő, amelyben a feltörekvő Magyarország összekapcsolódik egy feltörekvő Romániával, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával” – folytatta.

„Mi, magyarok, nagy idők kapujában állunk. A fogyatkozás, a beszorítottság és a szűkösség évei után most a növekedés, a gyarapodás, a térnyerés, a felemelt fej és a nemzeti büszkeség korszaka következik, és nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében. A protestáns gyülekezetek ebben a munkában a magyar nemzet előretolt helyőrségei. Az önök feladata lesz, hogy összegyűjtsék a magyar családokat, és elmondják nekik, hogy a jövőt magyar nyelven írják” – üzent a teológiai intézet hallgatóinak Orbán.

„A megmaradásért folytatott küzdelem után olyan korszak következik, amikor felívelésünk és kiteljesedésünk korlátai többé nem kívül, hanem belül vannak: arra és addig jutunk, amire a bátorságunk, az elszántságunk, a tehetségünk és a becsületünk elegendő” – zárta beszédét Magyarország miniszterelnöke.

Az ünnepségsorozat szombati napjáról készült képes beszámolónkat ide kattintva olvashatjátok. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS