2018. október 16. keddGál
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kelemen az igazságügyi törvény módosításáról: senki sem az abszolút igazság birtokosa

2017. december 08. 16:09, utolsó frissítés: 2017. december 09. 01:50

Józanságra intett az igazságügyi törvény módosítása kapcsán az SZKT pénteki, marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor, a módosítások közt ugyanis van támogatható és nem támogatható is, nem lehet az egészet elvetni gondolkodás nélkül.

„Nem tartom helyesnek, hogy bárki az abszolút igazság birtokosaként tüntesse fel magát. Nincs olyan kérdés, amit ne kellene időről időre újragondolni – és nem azért, hogy az igazságszolgáltatást a politikának alárendeljék, hanem azért, mert a hatalmi ágak szétválasztására van szükség” – mondta a szövetségi elnök. Azzal sem ért egyet, hogy megbélyegezzék azokat, akik más véleményen vannak, mert ezekből a megbélyegzésekből semmi jó nem születik a társadalom számára.

A tervezett módosítások kapcsán egy sor kérdést vetett fel Kelemen:

"Miért baj az, ha a legfelsőbb bírói tanácson belül elkülönítik a bírák és ügyészek dolgait?

Miért baj az, ha 2 évről 4 évre emelik a bírák, ügyészek képzési idejét?

Miért baj, ha arról kell nyilatkoznia egy ügyésznek vagy bírónak, hogy sem a korábbi rendszerben, sem a mostaniban nem dolgozott együtt titkosszolgálattal?

Miért baj, ha az alkotmányból átvesznek egy mondatot változtatás nélkül a törvénybe?

Miért baj, ha az igazságszolgáltatás csúcsán a bírót látjuk, és nem a bírót és az ügyészt?

Miért baj, ha a bírói és ügyészi korrupciót vizsgáló bírói tanácsot a legfelsőbb bírói tanács nevezi ki?

Miért baj, ha az alkotmánybíróság kötelező döntéseit be akarják vinni a büntetőtörvénykönyvbe vagy a büntetőtörvényi eljárásba?"

A számára támogathatónak vélt módosító javaslatok mellett azt is elmondta, mit nem tart megfelelőnek. Az RMDSZ például nem támogatta, hogy azok a bírák és ügyészek, akiket nyugdíjazásuk után (53-54 évesen már nyugdíjba mehetnek) visszaalkalmaznak, párhuzamosan kapjanak nyugdíjat és fizetést is. Szintén nem értett egyet az RMDSZ azzal, hogy a bírák és ügyészek, illetve családjaik ingyenes orvosi ellátásban részesüljenek mind aktivitásuk alatt, mind nyugdíjba vonulásuk után.

Nem értenek egyet ugyanakkor azzal a módosítással sem, amely megvonja az államfő egyszeri vétójogát a legfelsőbb bíróság elnökének, alelnökeinek és a főügyészek kinevezésekor.

Az RMDSZ elnöke nem ért egyet azzal sem, hogy az államfőt kivegyék abból a körből, amely kinevezi a legfőbb ügyészt. Szerinte azt sem kellene kivenni a törvényből, hogy az államfő egyszer indokoltan visszaküldhesse a kinevezését.

Kelemen ugyanakkor figyelmeztetett: nem az államelnök az igazságszolgáltatás függetlenségének garanciája, hiszen ő is politikus. A függetlenséget a legfelsőbb bírói tanácsnak, a törvénynek, az átláthatóságnak kell biztosítania – vélekedett.

„Nem úgy van, hogy az angyalok és ördögök egymással harcolnak. Részigazságok vannak. A nagy kérdés az, képesek lesznek-e egy olyan konszenzust kialakítani, ami az igazságszolgáltatást erőssé, megbízhatóvá, függetlenné teszi. Azt akarjuk, történjen meg a hatalmi ágak reális szétválasztása, és ne befolyásolják egymást keresztbe-kasul” – fogalmazott Kelemen Hunor. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS