2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az ANI szenátorok és képviselők ellen hozott határozatairól is szavazott a képviselőház

2017. december 11. 18:44, utolsó frissítés: 18:44

Megszavazta a képviselőház hétfőn azt a törvénykezdeményezést, amely semmisnek minősíti a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) törvényhozók ellen hozott elmarasztaló határozatait, amennyiben azokat 2013 előtti érdekellentétre vagy összeférhetetlenségre alapozták.

A korrupcióellenes intézmények egyikeként működő, a választott tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló ANI több mint ötven törvényhozó (képviselő vagy szenátor) ellen indított eljárást arra hivatkozva, hogy a 2003-ból származó, a korrupciós cselekményeket büntető törvény alapján érdekellentétnek számít a családtagok alkalmazása a parlamenti irodákban. Más politikusokat tisztséghalmozás miatt, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt fosztottak meg törvényhozói mandátumuktól.

A most elfogadott, "jogorvoslatinak" nevezett törvénytervezet egyik legfontosabb rendelkezése, hogy az ANI-határozatok semmisnek nyilvánításával megszünteti az összeférhetetlenségen vagy érdekellentéten ért törvényhozók három évre szóló eltiltását a köztisztségek viselésétől.

A kezdeményező Florin Iordache szociáldemokrata képviselő - a februári korrupcióellenes tüntetések idején lemondatott volt igazságügyi miniszter - egy tavalyi alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, amely megállapítja: 2013 előtt ellentmondásosak voltak a törvényhozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, amelyek - bár a vagyonnyilatkozat mellett érdeknyilatkozat közzétételére is kötelezték őket - 2013-ig nem büntették honoráriumcsökkentéssel az érdekellentéten ért törvényhozókat.

A parlament tavasszal módosította az érdekellentétként ismert korrupciós bűncselekmény meghatározását, és azokra az esetekre korlátozta a tisztségviselők büntethetőségét, amikor hivatali tevékenységük révén saját magukat vagy - másodfokú rokonságig terjedő - családtagjaikat juttatják vagyoni haszonhoz. A büntető törvénykönyv (Btk.) 301. cikkében körülírt bűncselekmény azóta nem érdekellentétként, hanem "a tisztség felhasználása egyes személyek előnyben részesítése érdekében" elnevezéssel szerepel a román büntetőjogban.

A képviselőházban hétfőn megszavazott módosítást az ellenzék a korrupcióellenes szigor újabb enyhítésének minősítve bírálta. A jogszabály végső formáját a szenátusban nyeri el.

A képviselőház hétfőn megszavazta a bírói testületek szervezéséről szóló törvényt módosító tervezetet is. Az elfogadott tervezet egyik legfontosabb kitétele szerint létrehozzák a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó ügyosztályt, amely a törvény életbe lépésétől számított hat hónapon belül kezdi el tevékenységét. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS