2018. január 24. szerdaTimót
-11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ezzel indokolja az RMDSZ az igazságügyi törvények módosításának megszavazását

2017. december 14. 10:03, utolsó frissítés: 10:13

Az RMDSZ megszavazta az igazságügy és a Legfelsőbb Bírói Tanács működéséről szóló törvények módosítását, mert véleményük szerint ezek tovább erősítik a jogállamot és a korrupcióellenes harcot Romániában.

„Romániában a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor, bárkit lehallgathatnak azért, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak a rendszer számára kényelmetlennek tartott emberek ellen Ma nem vonják felelősségre azokat az ügyészeket és bírókat, akik rosszhiszeműségből vagy gondatlanságból hibákat követnek el, emberek életeit teszik tönkre”, áll az RMDSZ szerkesztőségünkbe elküldött közleményében.

Ez az állapot tarthatatlan. Meg kell változtatni! Meggyőződésünk, hogy a törvényes keretek módosítása által elérhető a túlkapások visszaszorítása, valamint a jogállam megerősítése. December 11-én a bírák és ügyészek tevékenységének szétválasztásával tettünk egy lépést a jogállam megerősítéséért, mai szavazatunkkal is ezt az utat követtük, írja a közlemény.

A közlemény az alábbiakban részletezi a megszavazott módosításokat:

Ezeknek a módosításoknak értelmében létrehoznak egy ügyészi és bírói bűncselekményeket kivizsgáló testületet. Ez a testület a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészség keretében fog működni, feladata az ügyészi és bírói bűncselekmények kivizsgálása.

Ezt a részleget egy olyan főügyész vezeti, akit a Legfelsőbb Bírói Tanács testülete nevez ki, 18 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, akinek az elmúlt 3 évben nem volt fegyelmi intése, és legalább 4 évet dolgozott valamely ítélőtábla mellett működő ügyészségen.

A kivizsgáló testület 6 hónappal a törvény hatályba lépését követően kezdi meg működését.

A vád és a védelem erőviszonyának egyensúlya valósulhat meg a módosítás következtében. Részben megszüntetik a bírák és ügyészek közötti téves felfogást, miszerint ugyanazzal a státussal rendelkeznek.

Az ügyész nem egyenlő a bíróval, így ezen elv mentén kell biztosítani a tárgyalóterem berendezését. Továbbá a bírák, ügyészek és ügyvédek elhelyezésének is a felek közötti viszonyokat kell tükrözniük, különös tekintettel az ügyvéd és az ügyész közötti rangbeli egyenlőségre, valamint kettejük viszonyára a bíróval szemben.

Gördülékenyebbé teszik az igazságügyi adminisztrációt.

Tekintettel arra, hogy a meghozott bírói határozatok indoklása és közlése jelenleg nagyon elhúzódik, a tervezet arra kötelezi a bíróságokat, hogy a bírói határozatokat a döntéstől számított 90 napon belül szövegezzék meg és tegyék közzé.

A módosítás azt oldja meg, hogy ne kezdő, szakmailag felkészületlen ügyészek dolgozzanak ezekben a szervezetekben, mint ahogyan ezidáig történt, hanem tapasztalt szakemberek. Ezáltal csökkennének a visszaélések és félreértések.

Szigorúbb szakmai feltételeket szabnak meg az ügyészek esetében a szakmai előmenetelben. Ennek értelmében például a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságban (DIICOT) csak olyan ügyészek dolgozhatnak, akikkel szemben sosem volt fegyelmi eljárás, és 8 éves bírói vagy ügyészi régiséggel rendelkeznek.

A Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA) bevezeti azt, hogy kizárólag versenyvizsgával lehet elfoglalni az ügyészi helyeket. A tervezet értelmében egy ügyésznek 8 éves ügyészi vagy bírói szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie az eddigi 6 éves szakmai tapasztalat követelményével szemben.

A módosítás tovább erősíti a politikai függetlenségét az Igazságügyi Felügyeletnek (Inspecția Juridiciară), hiszen önálló jogi személyiséggel, függetlenül fog tovább működni.

Tekintettel arra, hogy a december 11-én megszavazott törvény szétválasztja az ügyészek és bírák tevékenységét a Legfelsőbb Bírói Tanácson belül, a Tanács vezetésére vonatkozó előírásokat is ennek szellemében módosították, áll a párt közleményében (Közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS