2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Alkotmányellenesnek nyilvánították az alkotmánybírók szuper-mentelmi jogát lehetővé tevő törvénymódosítást

2018. március 21. 14:52, utolsó frissítés: 14:58

Részlegesen alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság az alkotmánybírók szuper-mentelmi jogát, amely megnehezítené a taláros testület tagjainak felelősségre vonását.

Az alkotmánybíróság megszervezését és működését szabályozó 1992/47-es törvény módosításai ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) emelt alkotmányossági kifogást.

Az alkotmánybírók úgy döntöttek, hogy mentelmi joguk nem terjed ki a bűnügyi nyomozásra, ám a testület kétharmadának beleegyező szavazatára van szükség ahhoz, hogy egyiküket átkutassák, előállítsák vagy letartóztassák.

A határozat szerint egy alkotmánybíró mentelmi jogának felfüggesztését nem az igazságügyi miniszter, hanem a legfőbb ügyész kérheti. Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke ezt azzal indokolta, hogy az igazságügyi miniszter a politikum része.

Egyes köztisztségek különleges védelme nem azt szolgálja, hogy akadályozza a bűnügyi nyomozást, hanem azt, hogy elejét vegye az esetleges visszaéléseknek - írja az alkotmánybíróság által kiadott közleményben.

A PNL és USR által február 23-án megfogalmazott óvás indoklásában az áll, hogy a törvény szuper-mentelmi jogot biztosítana az alkotmánybíráknak, és ezzel áthágja Románia Alkotmánya 124. cikkelyének első és második bekezdését, amely leszögezi, hogy az igazságszolgáltatás pártatlan és mindenki számára egyformán alkalmazandó.

A PNL és USR azt kifogásolja, hogy a 1992/47-es törvény módosításaival a parlament áthágta az igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmányos elveket, kiterjesztette az alkotmánybírák mentelmi jogát minden bűncselekményre, azokra is, amelyeket mandátumuk előtt követtek el, függetlenül attól, hogy a tettek összefüggésben állnak-e alkotmánybírói feladatkörükkel és tekintet nélkül a vétkesség típusára. Ez a mentelmi jog szélesebb körű, mint a parlamenti képviselőké, mint Románia elnökéé és a kormány tagjaié - részletezi a beadvány.

Az óvás megfogalmazói arra is felhívják a figyelmet, hogy - bár a törvény elméletileg lehetővé teszi, hogy szükség esetén egy alkotmánybíró ellen büntetőjogi eljárás induljon, vádat emeljenek ellene, őrizetbe vegyék, letartóztassák vagy házkutatást végezzenek nála -, a valóságban nagyon nehéz eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket ehhez szükségesnek mond ki az új jogszabály.

Ráadásul egyrészt egy politikai hatalom, konkrétan az igazságügyi miniszter, másrészt az Alkotmánybíróság plénumának hozzájárulására van szükség. Mi több, a módosítás értelmében az alkotmánybírák kétharmadának kell szavazatával hozzájárulnia az eljárás megkezdéséhez, de úgy, hogy erről a taláros testületnek az a tagja is voksolhat, aki az eljárás alanyát képezi. Mindezen feltételek gyakorlatilag ellehetetlenítik az alkotmánybírák büntetőjogi felelősségre vonását - olvasható a dokumentumban.

A PNL és az USR törvényhozói szerint a jogszabály áthágja az alkotmánybírák függetlenségének, az államhatalmi ágak szétválasztásának, az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének elvét, valamint több európai uniós ajánlást is. (agerpres)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS