2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Benkő Erika: Romániának előbb utóbb foglalkoznia kell a székelyek autonómiaigényével

2018. március 27. 15:25, utolsó frissítés: 15:29

Március 27-én, kedden tárgyalta a Képviselőház emberjogi bizottsága a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot.

Benkő Erika, az emberjogi bizottság tagja a tervezet mellett érvelve elmondta, a 21-dik században Székelyföld javasolt autonómiája három egyszerű és könnyen érthető dolgot jelent: valós decentralizációt, széleskörű pénzügyi autonómiát és a magyar nyelnek a román mellett hivatalos regionális nyelvként való elfogadását Székelyföldön.

A regionalizmus szociológiai, gazdasági és politikai valóság a 21. század Európájában, és ezzel előbb utóbb Romániának is szembesülnie kell.

Még akkor is, ha Székelyföld autonómia statútuma elbukik a parlament plénumában, mindenképpen eljön majd az idő, amikor érdemben kell foglalkozni a székelyek autonómiaigényével. – mondta Benkő Erika.

„A valós decentralizáció a döntéseket közel hozza a polgárokhoz. Számos olyan kérdés van, amelyekről helyi szinten kell dönteni a hatékonyság érdekében, és nem Bukarestben, szem előtt tartva a helyi érdekeket. Az autonómia ugyanakkor azt is jelenti, hogy a helyi adók túlnyomó része a régióban maradna, azokat pedig helyi projektek és befektetések megvalósítására fordíthatnák a hatóságok” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve, mindez kívánatos az ország összes megyéje számára.

Benkő Erika szerint egyetlen dolog, amiben Székelyföld különbözne a többi régiótól, az a magyar nyelvnek második hivatalos regionális nyelvként való bevezetése lenne a román nyelv mellett.

Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv de facto a régió egyik nyelve, Benkő szerint semmi rendkívüli nincsen ebben a javaslatban, egy de facto helyzet de iure jogi helyzetté változna.

Benkő hangsúlyozta, tudatában vannak annak, hogy számos félelem él az autonómia kapcsán a román közösség tagjaiban, de kiemelte, hogy meggyőződése szerint ezek az aggodalmak megalapozatlanok.

„Székelyföld autonómiája csakis párbeszéd, társadalmi és politikai konszenzus útján jöhet létre, és létrejötte esetén nyilvánvalóan Románia szerves része marad, fel sem merül a szecesszió gondolata.

Tény, hogy a regionalizmus szociológiai, gazdasági és politikai valóság a 21. század Európájában, és ezzel előbb utóbb Romániának is szembesülnie kell. Még akkor is, ha Székelyföld autonómia statútuma elbukik a parlament plénumában, mindenképpen eljön majd az idő, amikor a román államnak érdemben kell foglalkoznia a székelyek autonómiaigényével.” tette hozzá a képviselő. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS