2019. október 24. csütörtökSalamon
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Benkő Erika elmondta az ECRI-nek, hogy állnak az erdélyi magyarok jogai

2018. április 19. 09:54, utolsó frissítés: 09:54

Az Európai Bizottság Emberi Jogokat Vizsgáló testülete, az ECRI képviselői a román parlament emberjogi bizottságának tagjaival találkoztak romániai terepszemléjükön, szerdán, április 18-án Bukarestben. Az emberjogi bizottság RMDSZ-es tagja, Benkő Erika azokat a nehézségeket és problémákat ismertette a testület képviselőivel, amelyekkel a magyar közösség képviselői a román törvényhozásban szembesülnek.

Felszólalásában a Kovászna megyei törvényhozó példaként említette, hogy tavaly azért nem sikerült a román parlamentben a nyelvi jogok bővítésével kapcsolatosan törvénymódosításokat elfogadtatni, mert a román média uszítása során a közvéleményt a tervezet ellen fordították, holott a közösségek nyelvi jogainak bővítése a normalitás jele és az európai gyakorlat része.

„Számomra teljesen megdöbbentő volt az, ahogyan a kisebbségi nyelvi jogok bővítésének szándéka teljes hisztériát váltott ki a központi sajtóban, arról nem is beszélve, hogy rövid idő alatt a magyar közösség a román közvélemény céltáblájává vált. Mélységesen kiábrándító volt, hogy az ország elnöke, holott maximálisan tisztában volt a tervezet nyelvi jogi vonatkozásaival, ahelyett hogy a kedélyek megnyugtatását célzó üzenetet fogalmazott volna meg, a közvéleményt etnikai alapú autonómia bevezetésével riogatta, holott az egyszerűen nem felelt meg a valóságnak” – fogalmazott felszólalásában Benkő. Ugyanez a helyzet állt fenn a parlamentben az erdélyi magyarság nemzeti ünnepének, március 15-nek a hivatalos ünnepnappá nyilvánítását célzó tervezettel is. Amikor egy olyan ünnepről van szó, amelyet az erdélyi magyarság évente rendszerint civilizáltan és méltósággal ünnepel meg, a román törvényhozás egyes ikonikus alakjai, beleértve az ország volt elnökét, nemhogy nem támogatták a kezdeményezést, hanem jó alkalomnak tekintették arra nézve, hogy sikeresen uszítsanak a magyar közösséggel szemben.

„Sajnos, azt kell mondanunk, hogy rendszerszintű jelenség az, hogy a román pártok képviselői a magyar kártyát rendszerint felhasználják a törvényhozási procedúrában, és sajnos az is tény, hogy legtöbbször az etnikai másság zsigeri elutasítása és az intolerancia sokkal jellemzőbb, mint a kisebbségekkel szembeni jóindulat, annak ellenére, hogy a kisebbségbarát törvények lényegében az országban élő nemzetiségek komfortját szeretnék javítani, és ezzel együtt a kisebbségi és többségi társadalom közötti viszony javítását is célozzák” – mondta Benkő.

Benkő Erika arra is kitért, hogy a magyar közösség egyes ügyeinek a képviselete a román parlamentben akkor se válik valósággá, ha a parlament szuverén döntést hozott róla. A képviselő a marosvásárhelyi katolikus iskola esetét említette, melynek a jövőbeli sorsa továbbra sem tisztázott, annak ellenére, hogy a parlament döntése lehetővé tette volna az iskola zavartalan működését. „De sajnos ezzel a kisebbségeket korlátozni kívánó jelenséggel találkoztunk akkor is, amikor azt tettük lehetővé, hogy azok a magyar kisgyermekek, akik még nem beszélnek jól románul, magyar szinkronnal nézhessenek mozifilmeket, amikor is az ellenzék egy része súrolta a magyarellenesség határát azzal, hogy azt üzente a magyar kisgyermekeknek, hogy akkor menjenek moziba rajzfilmet nézni, amikor megtanulnak románul. Mi nem a román nyelvtudás szükségességét vitatjuk, de azt igenis fontosnak tartjuk, hogy a nyelvi jogainkkal minden körülmények között élni tudjunk, és nem tartjuk normálisnak azt, hogy ezért hátrány érje közösségünk legkisebb tagjait. Szerencsére ebben az esetben a józan ész és a jóindulat mégis erősebbnek bizonyult.”

Benkő arról is beszélt, hogy az ellenzék az Alkotmánybíróságon támadta meg többek között azt a parlament által elfogadott törvényt, amely lehetővé teszi azt, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben a betegek és az ellátottak használhassák anyanyelvüket, és ez a példa is illusztrálja, hogy a magyar kártya kijátszása az ellenzék egyik bevett eszköze.

„Én azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb probléma abból adódik, hogy a román törvényhozás elutasítóan viszonyul a kisebbségi kollektív jogokhoz. Holott az tény, hogy bizonyos egyéni jogok gyakorlását, és ebbe a kategóriába tartoznak a nyelvi jogok is, egyszerűen nem lehet lehetővé tenni egy kiegyensúlyozott és bővíthető kollektív jogi keret nélkül. Mi azt szeretnénk, ha a jövőben mégis lehetne változtatni ezen” – összegezte a képviselő. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS