2018. aug. 14. keddMarcell
23°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kelemen Hunor: a románoknak is el kell mondaniuk, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a magyarokkal szemben

2018. május 17. 17:47, utolsó frissítés: 17:47

Nem hiszem, hogy Románia problémái megoldódnának kizárólag gazdasági növekedéssel, vagy modernizálással. Jövőkép és őszinte beszéd hiányában nem lehet továbblépni, haladni és fejlődni – hangsúlyozta Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány centenáriumi évről szóló szemináriumán Kelemen Hunor.

Az utolsó nagy cél és projekt, amelyben a társadalom körében többnyire egyetértés volt, az a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Azóta sem létezik hosszú távú tervezés, a politikai osztály nem tud egy asztalhoz ülni, nem tudnak megegyezni egy autópálya nyomvonalában, de a román-magyar kapcsolatok rendezésére sincs terve Romániának – taglalta előadásában az RMDSZ elnöke. Kifejtette: az sem igaz, hogy modellértékű a kisebbségvédelem Romániában.

Ez csakis akkor válik igazsággá, ha maguk a kisebbségi közösségek állítják. „Ha viszont igaz a román diplomácia állítása, akkor mégis miért gátolja Románia a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, miért akarnak felszámolni egy magyar iskolát?” – tette fel újra a kérdést Kelemen Hunor.

Rámutatott, az RMDSZ már tavaly javasolta a jövőről szóló párbeszédet a társadalom különböző csoportjaival: politikusokkal, újságírókkal, történészekkel, véleményformálókkal. A közös tervek és célok megbeszélése ugyanis fontosabb a múlt felidézésénél. Az őszinte beszédnek nincs alternatívája, és ennek hiányában a tartós építkezés sem elképzelhető – nyomatékosított.

A 2018-as esztendőhöz fűzött elvárások kapcsán elmondta: száz év után is meg akarják őrizni közösségi identitásukat a magyarok, versenyképes és továbbra is erős közösségként akarnak élni a szülőföldön. Ehhez pedig hosszú távú intézményesített megoldásokra van szükség, amelyeket parlamenti úton és eszközökkel akar megszerezni az RMDSZ.

„A románoknak is őszintén kell elmondaniuk, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a magyarokkal szemben, de közösen kell megfejtenünk azt is, hogyan ütik fel a fejüket a különféle előítéletek olyan fiatalokban, akiknek semmi közük a kommunizmus időszakához ” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Megemlítette azt is, hogy átfogó közvélemény-kutatást végzett a Szövetség, amelyből kiderül, hogyan vélekedik az együttélésről a többségi társadalom és a magyar közösség. 28 év után az Erdély területén élő románok nyitottabbak a magyarok és a kisebbségi közösségek irányába, legyen szó közigazgatási anyanyelvhasználatról, oktatásról, kultúráról vagy azokról az intézményekről, amelyek az identitás-megőrzést biztosítják: „az erdélyi politikusok esetében a helyzet változatlan. Ők azok, akik továbbra sem mernek előrelépni, változtatni, ha a magyar közösség jogbővítéséről van szó.

A Regátban nagyobb bizalmatlanságról beszélhetünk a társadalom körében, de nyugodtabb, nyitottabb megközelítésről, ami a politikusokat illeti. A különböző autonómiaformákat – amelyek sosem az elszakadásról szólnak – pedig egy régióban sem fogadják el a többségi állampolgárok” – részletezte a közvélemény-kutatáson alapuló tapasztalatait Kelemen Hunor.

A törvényeket nagyon sok esetben nem tartják be, a megszerzett jogokat visszavonják, érvényesítésüket akadályozzák, nagyon sok esetben nem politikai, nem parlamenti eszközökkel. Ilyen értelemben egyfajta visszafejlődést tapasztalnak a 2007-es európai uniós csatlakozást megelőző időszakhoz képest a romániai magyarok – összegzett a szövetségi elnök, megemlítve a marosvásárhelyi római katolikus iskola és a MOGYE esetét. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS