2018. július 21. szombatDániel
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bálványoson ülésezik az ET Önkormányzati Kongresszusának szakbizottsága

2018. május 18. 10:26, utolsó frissítés: 10:26

Nemcsak nemzetiségi ügy, hanem szakmai kérdés is a nyelvhasználat problémája az önkormányzatokban, a cél egyértelmű: Székelyföldön a román mellett a magyar nyelv is hivatalos legyen, hangzott el azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet Kovászna Megye Tanácsánál tartottak az ET Önkormányzati Kongresszusa szakbizottságának május végi kihelyezett ülése kapcsán.

„Az a célunk, hogy a román mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv Székelyföldön, ez a rendezvény pedig ennek a célkitűzésünknek eszköze. A helyszínen szeretnénk tájékoztatni, hogy Románia képviselői kettős beszédet alkalmaznak, külföldön a különböző jogszabályok tükrében mutatják, hogy milyen előrehaladott a kisebbségek helyzete, nekünk, akik a gyakorlatban megéljük ezt a helyzetet, más erről a véleményünk. Ugyanakkor kettős mércét alkalmaznak az országon belül, nyilván erről is szó lesz ezen a konferencián.

Az biztos, ha nem mi fogalmazzuk meg, hogyan szeretnénk élni, előre vinni dolgainkat a helyi és regionális önkormányzatokban, akkor mások teszik meg helyettünk.

Márpedig az elmúlt száz év tapasztalata azt mutatja, hogy a vesztünkre van az, amikor más mondja meg nekünk, hogy mi hogyan éljünk" – fogalmazta meg a bálványosi konferencia célját Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

„Az egyenes beszéd híveként mondom: nem ördögtől való, amit mi kérünk, hanem olyan valami, ami több európai országban évtizedek óta akadálytalanul működik” – emelte ki a tanácselnök, sorolva azokat az európai országokat, ahol több hivatalos nyelv is létezik: Belgium, Finnország, Olaszország, Szlovénia, Szerbia, Moldávia stb. Nemcsak nemzetiségi ügy, hanem szakmai kérdés is, alkotmányozási és törvénykezési kérdés a többnyelvűség, hangsúlyozta, rámutatva a szankciók és a nemzetközi ajánlások jóhiszemű érvényesítésének hiányára is Romániában.

Szemléletváltás: az elkövetkező száz év megalapozása a fő szempont


„Nagyon nehéz olyan emberekkel megértetni törekvéseinket, akik nem ismernek minket közösségként, akik alapvető dolgokat sem tudnak rólunk” – mutatott rá Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke.

„Ennek jegyében fontos és már önmagában is sikernek tartom, hogy ez a fórum itt, Székelyföldön, Bálványosfürdőn tart kihelyezett ülést, ahol a résztvevők a tárgyi tudáson túl személyesen is megtapasztalhatják a mi értékeinket, kultúránkat. A legfőbb problémánk az, hogy Romániában a kisebbségi jogok és ezen belül a nyelvi jogok kérdése esetleges, a többség nagylelkűségének, illetve a változó politikai kontextusoknak a függvénye” – fogalmazott.

Horváth Anna a rendezvény céljaként a nemzetközi partnerek, véleményformálók megnyerését határozta meg, akik az RMDSZ stratégiai projektjeinek, köztük az MSPI elfogadtatásának is zászlóvivőivé válhatnak.

„Azt kell elérnünk, akár ezen a konferencián is, hogy annak résztvevői mellénk álljanak abban a törekvésünkben, hogy az európai kisebbségek jogait az erkölcsi felelősség szintjéről, vagyis az ajánlások és keretegyezmények szintjéről, a jogi felelősség szintjére emeljük, megfelelő garanciákat téve a kötelezettségek mellé.

Ez szemléletváltást is jelent, hiszen nemcsak az elmúlt száz év történéseire reflektálunk, hanem az elkövetkező száz év megalapozására, mindazokra a garanciákra és jogokra, amelyek szavatolják, hogy gyerekeink, unokáink száz év múlva is itt éljenek, magyar közösségként boldoguljanak” – fejtette ki Horváth Anna.

Itthon és Európában

A normalitás része, hogy ilyen rendezvényekre kerül sor, hiszen ez a szervezet Európa számos tagállamában megfordul, a helyi hatóságok és a kormányok nagy szeretettel fogadják. Nálunk azonban ez nem így történik, hiszen ez a rendezvény a román állam számára kényes és kényelmetlen kérdéseket vet fel – mutatott rá Vincze Loránt, gratulálva ahhoz, hogy ennek ellenére sikerül Háromszékre hozni a bizottsági ülést.

„Európában sokan nem értik, mi a baja az államnak azzal, hogy a területén élő kisebbségek felvetik azokat a témákat, amelyektől jobban éreznék magukat szülőföldjükön. Hiszen hosszú távon az államnak is érdeke, hogy az őshonos kisebbségekhez tartozók otthon érezzék magukat, és erősítsék azt a társadalmat, amelyben élnek” – tette hozzá a FUEN elnöke, aki szerint Románia egyre elszigeteltebb ezzel az álláspontjával.

„Az a munkánk, hogy elmondjuk itthon és Európában is, hogy mit szeretnénk, hogy azok a törekvések, amelyek a kisebbségi, közösségi jogok irányába mutatnak, európai keretbe illeszthető javaslatok. A bizottsági ülésen nagyon világosan vázolni kell a romániai magyarok törekvéseit, mert így a 47 országból érkező résztvevők testközelből szerezhetnek tudomást a közösség törekvéseiről, és az ügy nagyköveteiként térhetnek haza” – zárta gondolatmenetét Vincze.

Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, az ET Önkormányzati Kongresszusának alelnöke telefonon kapcsolódott be a sajtótájékoztatóba, mint kiemelte, téves az a felfogás, amely szerint minden tilos, ami nincs tételesen felsorolva a törvénykezésben.

Ezt erősíti meg a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartájában foglalt előírások megvalósításáról készített jelentés is, amelynek jelentéstevője volt.

A dokumentumban az is szerepel javaslatként, hogy az államok vizsgálják meg az országos hivatalos nyelv mellett a regionális nyelvi státus megadását, ahol az adott kisebbség számaránya megköveteli. Ez a jelentés nem oldja meg a kisebbségi problémákat, de európai viszonylatban is hivatkozási alapként tekinthető rá, bátorításként a kisebbségvédelmi harcban.

Ötszáz európai régió ereje

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, aki az elkövetkező nyolc hónapban az ET Önkormányzati Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti, a testületben fellelhető európai kapcsolatrendszer kialakításának előnyeit taglalta. „Véleményem szerint az ET Önkormányzati Kongresszusának szerepe felerősödik, hiszen ötszáz régióról van szó.

Nem helytálló az a felfogás, mely szerint az egyes régiós törekvések veszélyt jelentenének az állami struktúrákra, abban is egyetértés van a testületben, hogy szükség van a regionális szintű párbeszédre. Székelyföld kérdésének elhallgatása a többi romániai régió fejlődését is gátolja, de inkább az elhallgatás mellett döntenek, hogy nehogy precedensként használjuk fel. Ezért nincsenek Romániában erős régiók, ami gazdaságilag is hátrányt jelent” – mutatott rá az alelnök.

Elmondta az ET Önkormányzati Kongresszusa évente kétszer tart plenáris ülést, a szakbizottságok tagjai a két esemény között üléseznek, azért is fontos a május végi esemény, hiszen sokan először járnak Romániában, Székelyföldön. A bálványosfürdői szakbizottsági ülésen az önkormányzati nyelvhasználat témájú jelentés előkészületei zajlanak.

Mint ismert, Kovászna Megye Tanácsának meghívására, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának önkormányzati szakbizottsága május 30-31. között Bálványosfürdőn ülésezik, első nap tartják a bizottsági ülést, második nap Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel szerveznek nemzetközi konferenciát. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS