2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tánczos Barna: az autonómiatörekvéseinket nem Románia határain kívül és ellen képzeljük el

2018. május 23. 15:21, utolsó frissítés: 15:43

„Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után számunkra elfogadhatatlan, hogy a székelyföldi magyar közösség valós igényét a parlament mint törvényhozói hatalom egy egyszerű nem-mel, és érdemi vita hiányában tudja le.

A törvényhozó testületnek az állampolgárok igényét figyelembe véve kell törvényt alkotnia, így az autonómia-tervezetünk ellen szóló riogatások és félrevezetések messze nem egy európai szemléletet tükröznek részükről.

Azt szeretnénk, ha a törvényhozói hatalom érdemben tárgyalná és figyelembe venné az autonómiaigényt, a tervezethez konstruktívan járulna hozzá javaslatokkal, hiszen ez európai, jól működő példákra alapszik.

Azonban úgy tűnik, száz év sem volt elég ahhoz, hogy a román társadalom megértse, hogy a magyar közösség értékalkotó tényezője Romániának, nem elvenni akarunk, hanem hozzáadni.

Az autonómiatörekvéseinket sem Románia határain kívül és ellen képzeljük el, hanem gazdasági fellendülést szorgalmazunk általa, kulturális örökségünk és identitásunk hosszú távú megőrzését látjuk benne.

A gyulafehérvári nyilatkozat is egyértelműen kimondja, hogy a Romániában élő kisebbségek különböző autonómiaformák mentén élhetnek a modern Románia határain belül, azonban erről mindmáig még beszélni sem lehet.

Szemléletváltásra van szükség, meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb megvalósul a tisztességes párbeszéd, a szemléletváltás, eljön az az idő, amikor Románia Parlamentjében olyan személyek ülnek majd, akik képesek megszabadulni a kliséktől, előítéletektől, és elég bátrak ahhoz, hogy megálmodjanak és megvalósítsanak egy kölcsönös tiszteleten alapuló Romániát” – fogalmazott szerdán, május 23-án az autonómia-tervezet szenátusi plénumi vitáját követően Tánczos Barna szenátor.

A székelyföldi szenátor felszólalásában hangsúlyozta: „Románia Parlamentjében alkotmányos keretek között tárgyalunk ma arról az autonómia-tervezetről, amelyhez hasonlót már vitatott a törvényhozás.

A gondunk az, hogy ezek a viták sajnos nem korrektek, nem nyíltak. Legalább most, 2018-ban, a centenárium évében tisztességesnek és empátiával telinek kellene lennie ennek a párbeszédnek.

A románok és magyarok közös történelmében számos olyan pillanat volt, amikor az egyik győzelme a másik történelmi katasztrófájához vezetett. De meg kell találnunk azokat a közös pontokat, kapaszkodókat, amelyek mentén együtt tudunk tovább menni, és a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nyilatkozat egy ilyen mozzanata volt a közös történelmünknek.

Óriási kihívást jelentett a magyarok számára az a történelmi pillanat, amikor Románia egyesülése megvalósult. Ugyanakkor ebben találjuk azt a kapaszkodót is, amely előre vihet: a Gyulafehérváron részt vevő nemzetek közös vállalását, amely kimondja, hogy minden nemzeti közösség saját magát kormányozhatja, saját autonóm intézményeit vezetheti, és saját közösségéből választhat magának vezetőket.”

Tánczos Barna elmondta, az RMDSZ meggyőződése, hogy van esély nyílt és tisztességes párbeszédre.

„Van esély a párbeszédre, ha megszabadulunk az előítéletektől, ha tisztelni akarjuk egymást, és ha legalább megpróbáljuk megérteni egymást. Ugyanakkor látni és észre kell venni az európai pozitív példákat, mert Európa nem a nemzetállamok Európája.

Ma Európa jó példák hosszú sorával bizonyítja, hogy meg lehetett találni a megoldást a kisebbségek problémáira. Hisz aki nem akarja, csak az nem látja, hogy Belgiumban, Finnországban, Svédországban, Olaszországban már léteznek és működnek azok a különböző autonómiaformák, amelyekkel akár területi, akár kulturális, akár nyelvi önrendelkezési jogot biztosítottak az ott élő nemzeti kisebbségek számára.

Ezek a példák mind azt bizonyítják, hogy ha van rá akarat, akkor lehet tisztességesen, nyíltan beszélni a különböző autonómiaformákról” – taglalta a szenátor. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS