2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kelemen Hunor: Románia szerint nincs kisebbségi kérdés

2018. május 31. 14:20, utolsó frissítés: 17:27

Az erdélyi közösségek helyzetét az európai kisebbségek szempontjából értékeljék, hazatértük után is emlékezzenek arra, hogy ami jó a kisebbségeknek, az jó kell legyen a többségnek is – kérte az Európa Tanács 47 tagállamának helyi és regionális önkormányzati képviselőitől, a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című konferencia résztvevőitől Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor Fotó: Vargyasi LeventeKelemen Hunor Fotó: Vargyasi Levente


„Segítsenek abban az erőfeszítésünkben, hogy békés és biztonságos otthont teremtsünk, olyan országot, ahol az etnikai identitásunk megőrzése nem kerülhet veszélybe. Az a célunk, hogy Erdély a nemzetközi porondon is látszódjon, hallassa hangját, hogy az Európa Tanács ajánlásait kötelező érvényű jogalkotássá tegyük” – tette hozzá csütörtöki köszöntőbeszédében az RMDSZ elnöke Bálványosfürdőn.

Kelemen szerint 100 éve annak, hogy a magyar közösség többségből kisebbség lett, ami azért sem ad okot az ünneplésre, mert az 1918-as egyesüléskor a nemzeti kisebbségeknek tett ígéretek betartása még mindig várat magára.

„Ezért nem az elmúlt évszázadra vetjük tekintetünket, hanem az előttünk levőre, hiszen a jövőt akarjuk építeni. Érdekünkben áll, hogy Románia egy erős, fejlett, modern állam legyen, amelyben békében, biztonságban és kölcsönös tiszteletben élnek az őt alkotó közösségek” – emelte ki Kelemen Hunor, aki arról is beszélt, hogy a román diplomácia által összeállított háttéranyagokban az áll, hogy a kisebbségi kérdést Romániában mintaszerűen megoldották.

„Nem könnyű ebben a helyzetben a magunk igaza mellett érvelni, amikor a nemzeti kisebbségeket egyesek, a román diplomácia a konfliktus forrásaként jelenítik meg, és állítják róluk, hogy a destabilizáció veszélyét hordozzák magukban. Ugyanakkor meg azt olvasni Romániáról, hogy a kisebbségi kérdést itt megoldották – azaz tulajdonképpen nincs is. Másképpen: nincs kisebbségi kérdés, de az, ami nincs, az destabilizációnak látszik” – tette hozzá.

Jelentem, van nemzeti kisebbségi kérdés Romániában – nyomatékosított Kelemen Hunor, aki beszédében arra is rámutatott, hogy az európai elithez, Unióhoz és NATO-hoz csatlakozó eminens diák, Románia az elmúlt tíz évben ellustult, elkanászodott.

„A törvények egy része meg sem született, amit meg elfogadtak, sokszor nem tartják be. A kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet több mint tíz éve a parlament előtt áll, de még mindig nem volt politikai akarat annak elfogadására a többség részéről.

Vagy itt van például a restitúciós törvény, amelynek be nem tartása a magántulajdon szentségéről, illetve esetünkben az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról szól.

De említhetem a szabad nyelvhasználat korlátozását, az anyanyelvi jogok megsértését, politikai vezetőink zaklatását vagy a magyar nyelvű oktatás körüli folyamatos anomáliákat is – ezek mind a már elfogadott törvények súlyos megsértését jelentik.

A legtöbb helyi önkormányzatban, ahol egyébként az állampolgárokat érintő legfontosabb döntéseknek kell születniük, még mindig elutasításra talál a kisebbségi közösségek anyanyelv-használata” – sorolta a problémákat a szövetségi elnök.

Rövid távú politikai haszna lehet annak, hogy bűnbakkereséssel másfajta politikai konfliktusok elfedhetők – véli Kelemen Hunor, aki szerint könnyen bűnbakká válnak a magyarok, ha a román politikai elit éppen kudarcot vall.

„A társadalmi békéhez többszörösen is hozzá tudnak járulni a magyarok, mint ahogyan hozzájárultak akkor is, amikor Románia az euro-atlanti integráció előszobájában állt, egyrészt tudásunkkal, munkánkkal, adóinkkal.

A romániai modernizációnak, innovációnak Erdély a bölcsője. A középkori kézműves céhektől a 19. század ipari forradalmán át Erdély volt e térség húzóereje évszázadokon keresztül.

Harmadrészt pedig az erdélyi magyar közösség hídszerepet játszik Románia és Magyarország között. Ennek gazdasági és kulturális előnyei nehezen becsülhetők” – mondta az RMDSZ elnöke.

Összegzésként felelevenítette azt is, hogy a Szövetség idén az európai színtérre is kilépett, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel pedig a kisebbségi jogok védelmének európai éllovasa lett.

„Azért harcolunk, hogy az MSPI az uniós törvényhozás része legyen, ily módon arra kötelezve a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségek jogait. Ehhez persze szövetségesekre van szükségünk, erős szövetségesekre” – összegzett Kelemen Hunor.

Tamás Sándor: Románia nemcsak a románoké

Tamás Sándor: Fotó: Vargyasi LeventeTamás Sándor: Fotó: Vargyasi Levente


Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke házigazdaként köszöntötte a konferencia résztvevőit, azzal indítva előadását, hogy a Székelyföldet alkotó három megye, Maros, Hargita és Kovászna megye lakosságának 75 százaléka magyar nemzetiségű.

„A köznyelvben mindenki magyarul beszél, és bár jogszabályok léteznek, hivatalosan nem használható maradéktalanul a magyar nyelv. Mi azt szeretnénk, hogy Székelyföldön a román mellett a magyar nyelv is legyen hivatalos regionális nyelv. Ez nem ördögtől való, hiszen az európai országok többségében van erre megoldás” – fejtette ki a tanácselnök, számos konkrét példát hozva a többnyelvűségre és az anyanyelvhasználatra.

Míg a szerbiai Vajdaságban az anyakönyvi kivonat lehet szerb és magyar, illetve szerb és román nyelven, addig Romániában Kovászna Megye Tanácsa évekig járta a bíróságot azért, hogy fejléces papírján románul, magyarul és angol nyelven is szerepeljen az intézmény neve.

„Az anyanyelvünkről van szó, mindannyian tudjuk, hogy anyanyelvünkön tudunk a legjobban tanulni, gondolkodni, sőt, álmodni is. Az anyanyelvhasználat alapvető emberi és kulturális jog, amelyet nem lehet senkitől elvitatni. Nekünk, akik ezer éve itt lakunk szülőföldünkön, van egy álmunk: annak az országnak a többsége, ahol élünk, ne lekezelő és intoleráns legyen, hanem megértő és segítő. Mert a többség és kisebbség viszonyának minőségét mindig a többség határozza meg! Nem az a megoldás, hogy megfenyegetnek, hogy megpróbálják megakadályozni legitim törekvéseinket, hanem az, hogy közösen rendezzük dolgainkat, sajátos problémáinkat” – mutatott rá, megjegyezve, hogy sajnos jelenleg épp az ellenkezője tapasztalható a hazai hatóságok részéről.

„Világos kell legyen mindenki számára, Románia nemcsak a románoké, hanem a magyaroké, zsidóké, szászok, törököké, tatároké, mindazé a 19 kisebbségé is, amely őshonos nemzeti közösségként évszázadok óta él itt él a mai Románia területén.

Románia minden román állampolgár országa és ezt nemcsak az Alkotmány írja, hanem a realitás is ezt mutatja. Tiszteletet várunk a román politikusoktól és állami hatóságoktól. Nekünk, erdélyi magyaroknak nem Romániával van bajunk, hiszen itt élünk, tiszteljük ezt az országot.

Nekünk az intoleranciával, a nacionalizmussal, a retrográd gondolkodásmóddal, a kettős beszéddel van problémánk. Éppen ezért Önökben partnereket keresünk, azért, hogy amit kisebbségvédelem terén elértek, azt mi is itthon megvalósíthassuk” – fordult a nemzetközi konferencia résztvevőihez Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

A nyelvi sokszínűség kérdése gyakran felmerül az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában, indította köszöntőbeszédét Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus osztrák elnöke, hangsúlyozva, hogy Európa fontos kulturális öröksége a nyelvi sokszínűség, amire büszkék lehetünk, és amely fontos erőforrásunk.

„Azért is vagyunk itt, hogy megünnepeljük a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának húsz éves évfordulóját, olyan dokumentum ez, amelynek létrejöttében a kongresszus fontos szerepet játszott, arra bíztatva a tagállamokat, hogy fogadja el, ratifikálja és tartsa be ennek a kartának az ajánlásait” – mondta, megjegyezve, hogy a gyakorlati oldala is nagyon fontos a dokumentumnak.

A kongresszusnak nagyon fontos, hogy az önkormányzatok minél közelebbi kapcsolatba legyenek a közösség tagjaival, viszont, ha nem lehetséges, hogy a saját nyelvükön kommunikáljanak, ennek alapja a nyelvhasználat kérdése” – fejtette ki az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának elnöke.

Húsz évvel a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának elfogadása után kétségtelenül vannak eredmények, de ugyanakkor sok a be nem tartott kötelezettség a tagállamok részéről a karta előírásainak életbeültetését illetően, erősítette meg Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.

Utalva a konferencia szervezését nehezítő körülményekre, úgy fogalmazott, „ezekből a gesztusokból egyértelműen kiderül, hogyan viszonyul egy nemzetállam a határain belül élő nemzeti kisebbségekhez, hogy értéknek tekintik-e ezeket a közösségeket, vagy éppen ellenkezőleg, ahogy mi is érezzük nap mint nap, és most is ezzel szembesültünk: teher vagyunk a politikai elit számára.” (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS