2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nyilvánosságra hozták a SRI, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség közötti titkos megállapodás részleteit

2018. június 18. 16:46, utolsó frissítés: 16:46

Titkos megállapodást került nyilvánosságra, amelyet a belföldi hírszerző szolgálat a legfelsőbb bírósággal és a legfőbb ügyészséggel kötött 2009-ben.

A dokumentumot hétfőn a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hozta nyilvánosságra, miután a hírszerzés vezetője, Eduard Hellvig kezdeményezte a titkosítás feloldását.

A hírszerzés úgy ítélte meg, hogy a kilenc évvel ezelőtt megkötött egyezmény jelenleg semmilyen titkot nem sért, ezért nyilvánosságra hozható.

A dokumentumot George Maior, a hírszerzés akkori vezetője, Laura Codruța Kövesi akkori legfőbb ügyész, aki jelenleg a korrupcióellenes ügyészséget vezeti, valamint Nicolae Popa, a legfelsőbb bíróság volt elnöke látta el kézjegyével.

A titkos megállapodás hét oldalon szabályozza a három intézmény együttműködését olyan ügyekben, amelyek a nemzetbiztonságot érintik.

A megállapodás információcserére és a három intézmény tevékenységének összehangolására kötelezte a feleket. Közös informatikai rendszert alakítottak ki, amelynek biztonságosságát a hírszerzés szavatolta.

Március végén hozták nyilvánosságra az első ilyen titkos megállapodást, amely a hírszerzés és a legfőbb ügyészség között jött létre. Azóta kiderült, hogy a román igazságszolgáltatás legfontosabb intézményeinek szinte kivétel nélkül volt titkos megállapodása a hírszerzéssel azt követően, hogy a legfelsőbb védelmi tanács nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a korrupciót.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács még a 2004 és 2014 között elnöki tisztséget betöltő Traian Basescu idején sorolta a korrupciót a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ezért a SRI a korrupcióellenes ügyészség által végzett nyomozásokban is részt vett, amit a román alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősített.

A kormánykoalíció szerint az ügyészség és a hírszerzés együttműködése nyomán átláthatatlan háttérhatalom, az úgynevezett párhuzamos állam jött létre, amely az elmúlt több mint egy évtizedben számos visszaélést követett el a korrupcióellenes harc leple alatt.

Ezzel szemben az ellenzék és Klaus Johannis államelnök szerint nem történtek visszaélések, hanem a szociálliberális koalíció pusztán a korrupcióval gyanúsított politikusait próbálja menteni az ügyészség és a hírszerzés támadásával. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS