2018. július 21. szombatDániel
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Újabb változásokat eszközölt az RMDSZ a közigazgatási törvénykönyv-tervezetbe

2018. június 21. 13:15, utolsó frissítés: 13:32

Újabb módosításokkal egészítették ki a szenátusban kivívott anyanyelvhasználati jogokat a képviselőház különbizottságában az RMDSZ politikusai.

A szerkesztőségünkbe eljuttatott szövetségi közlemény szerint a félreértelmezések és esetleges viták elkerülése végett a képviselők leszögezték, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni. Ugyanakkor sikerült olyan rendelkezéseket is bevinniük a jogszabály szövegébe, amelyek biztosabb alapokra helyezik ezek betartását.

Szerdán zárultak a közigazgatási törvénykönyv parlamenti különbizottsági munkálatai. Az így elfogadott formájában kerül a tervezet a képviselőház asztalára, amely a végső döntést hozza a kérdésben.

Cseke Attila, a közigazgatási törvénykönyvet vitató parlamenti különbizottság tagja elmondta, a szenátusi munkálatok összesen 70 módosító javaslatának mindegyikét a képviselőházi szavazást megelőző bizottsági munkálatok során is megőrizték a törvény szövegében, amelyet az anyanyelvhasználatra vonatkozóan újabb 5 módosítással egészítettek ki.

„A közigazgatási törvény tervezete, amely várhatóan jövő héten kerül a képviselőház asztalára, minden, számunkra fontos elvet tartalmaz, közigazgatási és kisebbségvédelmi szempontból is jelentős eredményeket értünk el: bővülnek anyanyelvhasználati jogaink, a prefektus hatalmát alkotmányos keretek közé szorítottuk vissza, erősödik az önkormányzatiság, és decentralizáció révén javulnak a közszolgáltatások, mint például a jogosítvány-kibocsátás és a gépjárműbejegyzés” – összegezte Cseke Attila.

A közigazgatási törvénykönyv eddigi munkálatainak egyik legfontosabb megvalósítása a kisebbségi jogok jelentős kiterjesztése volt, magyarázta a politikus.

„Első körben, a szenátusi munkálatok során négy pontban sikerült eredményt elérnünk kisebbségi szempontból: ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Javaslatunkra anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést ezután az önkormányzatokban. Ezután nem lesz kötelező a húsz százalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok. A helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet például többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya húsz százalék alatti”– mondta a szenátor.

„Mostanáig a jogszabály csak annyit írt elő, hogy a közigazgatási intézmények alkalmazottai a hatályos törvények betartásával kell végezzék tevékenységüket. Ezt egészítettük ki azzal, hogy minden olyan nemzetközi egyezmény betartása is kötelező lesz, amelyet Románia aláírt. Ez azért fontos, mert először jelenik meg törvényes előírásban, hogy a közintézményeknek olyan egyezményeket is figyelembe kell venniük tevékenységük végzése során, mint például a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a kisebbségvédelmi keretegyezmény” – fogalmazott a szenátor.

A tervezet arra kötelezi a kormányt, hogy a közigazgatási törvénykönyv hatályba lépését követő 90 napon belül dolgozza ki az alkalmazási normáit az anyanyelvhasználati jogokról szóló rendelkezéseknek. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS