Közös sikernek érzik a Minority Safepack-et Tusványoson
2018. július 25. 14:43, utolsó frissítés: 15:08
Közös siker a Minority SafePack, a nemzeti kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor panelbeszélgetésén. Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt: több mint 1 millió 121 ezer hitelesített aláírás van.
Az államtitkár kiemelte: mindez nem valósulhatott volna meg a FUEN és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nélkül, valamint a magyar szervezetek, pártok, az európai magyar szervezetek, így a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek (NYEOSZ) támogatása nélkül.
A kezdeményezés keretében nem várt magas számban gyűltek össze az aláírások - mutatott rá az államtitkár.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke arról beszélt, hogy az Európai Unióban európai kisebbségvédelem mint olyan nem létezik, és soha nem foglalkoztak kisebbségvédelemmel, noha az őshonos kisebbségek teszik sokszínűvé az uniót.
Felidézte, hogy 2017 áprilisában kezdődött az aláírások gyűjtése, amely hatalmas győzelemmel zárult, bizonyították, hogy van igény erre az ügyre.
Közlése szerint jelen pillanatban 1 millió 121 ezer 90 hitelesített aláírás van, 27 államból. Vincze szerint a magyar közösségek támogatása rendkívül fontos volt, Európa számára azt üzenték, össze lehet gyűjteni az aláírásokat. Szavai szerint a magyar közösségek tapasztalják meg leginkább, milyen olyan kisebbségi sorban élni, ahol folyamatosak a sérelmek, s a többséggel beszűkült a párbeszéd lehetősége.
A neheze azonban még hátra van - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az Európai Bizottságnál az aláírásokat regisztrálni kell, erre határidő nincs. Megjegyezte: a mostani bizottságtól meglehetősen negatívak a jelzések, de ennek ellenére szeretnének egyeztetni. Ha a találkozó nem jön létre, vagy nem pozitív kimenetelű, akkor nem nyújtják be egyelőre az aláírásokat, hanem megvárják a vélhetőleg új összetételű Európai Parlament megalakulását. A cél az európai jogi keretrendszer megteremtése, s ehhez a Minority SafePack eszköz. Kitért arra is: Nyugat-Európában kicsit elkényelmesedtek a kisebbségek, szervezeteik elfogadták a helyzetüket, kimúlt belőlük a politikai aktivitás.
Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja kiemelte: a rendszerváltás óta ez a második legtöbb összegyűjtött aláírás a részükről, elérték a közel 69 ezret. Szerinte a kezdeményezés megmutatta, hogy mely közösségek szervezettek igazán. A Most-Híd alakulat ugyanakkor nemhogy nem segített, de még támadta is az akciót - jegyezte meg.
Bodor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hozzátette: nagy lendülettel csinálták végig az aláírásgyűjtő kampányt, s olyan löketet sikerült adni az európai kisebbségvédelmi mozgalomnak, amely újra lángra gyújtotta azt. Pozitívan nyilatkozott a román állam hozzáállásáról az aláírások vizsgálatánál, teljesítették azt a kérést, hogy ebből ne csináljanak politikai ügyet. Azt szeretnék, ha a kisebbségi kérdés nem egy tagállami kompetencia lenne, foglalkozzanak vele uniós szinten - jelezte. Szintén hasonlóan foglalt állást Komlóssy József, a FUEN volt alelnöke.
Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke szintén össznemzeti ügynek nevezte a Minority SafePacket, amelynek politikai támogatottsága is megkérdőjelezhetetlen volt Magyarországon. Januártól gyűjtötték az aláírásokat, s három hónap alatt 650 ezer támogató aláírást gyűjtöttek össze, ebből 390 ezret papíralapon. Hozzátette: széleskörű nemzeti összefogás jött létre, rengeteg szervezet, egyházak, különböző kis közösségek segítettek, s a kulcs minden esetben a szolidaritás volt.
Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő vezérigazgatója a panelbeszélgetés előtt úgy fogalmazott: nem az a magyar, akinek a nagyszülei magyarok, hanem akinek az unokái is azok lesznek. Ez a gondolat vezérli őket, határozza meg az alapkezelő munkáját - mutatott rá.
Kiemelte, hogy 2010 óta a nemzetpolitikai források megtízszereződtek, mostanra elérik a 100 milliárdos nagyságrendet. Fontos, hogy ne csak az emlékezetpolitikában legyenek erősek, hanem a jövőt építsék - hangsúlyozta, s kitért arra is, hogy a megnövekedett feladatokhoz meg kellett erősíteni az apparátusukat. Jelezte: a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatásai alapján hamarabb írták ki a pályázatokat, s nagyjából 90 százalékos finanszírozáson állnák, azaz lassan már minden pályázóhoz megérkeztek a források. A legtöbb pályázat Erdélyből érkezik - tette hozzá a vezérigazgató. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!