2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az EU jövőjéről dilemmáztak Tusványoson

2018. július 25. 17:38, utolsó frissítés: 17:38

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében Európa jövőjéről szerveztek pódiumbeszélgetést azaz 10-15 perces önálló beszédeket a nyitó napon közvetlenül a megnyitó után.

A beszélők Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt külügyi államtitkára, Korodi Attila az RMDSZ képviselői frakciójának vezetője, Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok alelnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök, Dömötör Csaba, a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársa és Németh Zsolt a magyar Külügyi Bizottság elnöke voltak.

A beszélgetést Takács Szabolcs Ferenc – miniszterelnökségi államtitkár – moderálta és Európa identitásválságáról beszélt, szerinte az Európai Unió a 2004-es bővítést követő években újból szembesült azzal a különbséggel, amelyet az új, közép-európai tagállamok csatlakozása, pontosabban az általuk képviselt – szerinte – nemzeti, konzervatív, antikommunista/baloldalellenes, és a saját keresztény, tradicionális értékrend tett ismét hangsúlyossá.

Takács szerint a 2008-as gazdasági válság, a 2015-ös menekülthullám, valamint a Brexit csak felerősítette ezt az identitárius válságot és kiélezte a különböző, az Unió jövőjére vonatkozó politikai nézetek és táborok közötti régi vitákat. Szerinte és a magyar felszólalók szerint is ezek a viták alapvetően két pólus között zajlanak: az egyik oldal élén lenne Emmanuel Macron francia elnök, a másikon pedig a Három Tenger Kezdeményezés, és még azon belül is külön a V4--es országok konzervatív és piacpárti elképzelései. Ez az új nemzeti-konzervatív front vagy államok blokkja a demokratikusság, a szolidaritás és az egyenrangúság jegyében fogalmazza meg követeléseit az Unió nyugati féltekébe tömörülő blokkal szemben, amelyik – szerintük – a keleti blokk történelmi-szociológiai és identitárius valóságaival képtelen mit kezdeni. Amiért tehát harcolni kell – a Donald Trump által vezetett kormány égisze alatt – az voltaképpen az az elképzelés, amelyet korábban Európa oroszbarát szélsőjobboldali pártjai és szervezetei vetettek fel elsőként: a nemzetek Európájáért, amely ellenáll az Unió föderalizálását célzó tendenciáknak, a több szempontból zátonyra futott liberális politikák további térnyerésének. Mindezt szerinte erős nemzetállami kormányok kulturálisan konzervatív, a demokrácia hazai és regionális kiépítésében érdekelt kormányok vezérletével lehet megvalósítani.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára. Az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében Európa jövőjéről szervezett pódiumbeszélgetésen beszélt erről. Németh Zsolt középtávú feladatnak tekintette egy olyan "politikai erő összerakását", amely a nemzetek Európájáért lép fel, és amelybe a nemzeti kisebbségeket is be kell vonni.

"A kisebbségek, a határon túli magyarok nem dilemmáznak azon, hogy kell-e nekik Európa. Ők egzisztenciálisan európaiak. Mi magyarok is egzisztenciálisan európaiak vagyunk. (...) Ez ugyanis Trianonról szól" - fogalmazott Németh Zsolt. Úgy vélte: az európai projektnek megfelelő választ kell nyújtania Trianon problémájára. "Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető" - fogalmazott Németh Zsolt.

A Fideszes politikus hozzátette, Magyarország a közép-európai térségre épít e céljai megvalósításában. Hozzátette: Románia még nem határozta meg a viszonyt Közép-Európához. "Itt van egy nyitott kapu. (...) Fontos, hogy a románok ezen a kapun belépjenek" - fogalmazott a politikus.

Mihai Răzvan Ungureanu, korábbi miniszterelnök arról beszélt, hogy az EU új tagállamai be szeretnék váltani a csatlakozásukkor megfogalmazott reményeket. Nagy stratégiai hibának látta az EU-bővítés leállítását. Kijelentette: Európában nem maradhatnak az EU-n kívüli fehér foltok. "Nem tudjuk elképzelni az EU-t a Balkán és a Moldovai Köztársaság nélkül" - jelentette ki a politikus. Ungureanu rendkívül károsnak tartotta, hogy az EU alapító tagállamai úgy nyilvánultak meg, mint akik sajnálják, hogy bővítették az uniót, amikor világossá vált, hogy a kelet-közép-európaiak másként látják a bevándorlás kérdését mint ők.

Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok tömörülés elnöke azt hangsúlyozta: nagy szükség van az európai államok együttműködésére, és az európai intézményrendszernek éppen ezt kellene előmozdítania. Azt is hozzátette azonban: az Európai Bizottságnak nem kellene erőltetnie a harmonizációt azokban a kérdésekben is, amelyek nem minden tagállam számára előnyösek.

Dömötör Csaba, a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt tartotta a legnagyobb problémának, hogy szakadék tátong az európai polgárok elvárásai és a brüsszeli politikai elit között. Úgy vélte: "kicsorbultak azoknak a fegyverei", akik populistának, rasszistának bélyegzik meg azokat politikusokat, akik a polgárok elvárásai szerint foglalkoznak a migráció kérdésével. Az államtitkár szerint a jövő évi európai parlamenti választásokra felerősödik a migrációról, a biztonságról, az identitásról szóló vita, és erre lehetőségként kell tekinteni.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője az EU sokszínűségének a megőrzése mellett érvelt, Radu Carp, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára pedig az európai jövőképről folytatott párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az EU kulturális "összecsiszolódásának" fontosságát emelte ki. (mti/tudósítónk)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS