2018. december 12. szerdaPandora, Gabriella
-3°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Borboly szerint addig nem lesz megoldva a medveprobléma, míg nem lesz autonómia

2018. július 27. 10:19, utolsó frissítés: 10:44

Minőségi vadgazdálkodás, vadmegfigyelés, medve és ember viszonya címmel szerveztek beszélgetést Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, valamint Szin János és Dezső László medvepásztor részvételével a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, július 26-án. A beszélgetést Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség főbiztosa moderálta.

„Az áldozatok számát tekintve sajnos magasan meghaladtuk idén az előző éveket. Románia kormánya 2016-ban meghozott egy rossz döntést, aminek a szorításából nem tud kilépni” – nyitotta meg a panelt Borboly Csaba. „Sajnos nemcsak az érettségin bukott el idén ez az ország, hanem e tekintetben is. Ahhoz, hogy vadgazdálkodásról tudjunk beszélni, sokkal többre lenne szükség. Az optimális medvepopuláció megőrzéséhez elengedhetetlen a kilövési kvóta. Továbbá a vadkárok csökkentése érdekében szükség van a megyei önkormányzatok hatáskörének bővítésére, valamint a megfelelő források biztosítására. Amíg nem lesz autonómia, addig – ez az ékes példája – ezek a problémák nem lesznek megoldva, hisz láthatjuk, ami Bukarestnek nem fáj, azzal nem is foglalkozik, vagy nem időben. Felkészületlen a kormány ezen feladatok ellátását illetően – tette hozzá a megyeelnök. – Borzasztó, hogy a szereplőket egymás ellen fordították.
Azt látom, amíg nem lesz decentralizáció, addig sajnos cirkuszok lesznek. Mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy olyan megoldásokat találjunk a kialakult problémára, melyek az ember és a természet érdekeit egyaránt szolgálják. A jó megoldások távol vannak, de bízom benne, hogy megtaláljuk a helyes megoldásokat, és jövőre már csak a sikerekről tartunk előadást” - emelte ki Borboly.

Az elmúlt időszak legtöbb vitát kiváltó kérdése az volt, hogy mekkora a romániai medveállomány, mert ehhez kötik a beavatkozást is. A civil szervezetek, a különböző szakértők, a vadásztársaságok is becslésekbe bocsátkoztak, különböző módszerekkel próbálják meghatározni a populáció nagyságát. Az a probléma, hogy sok idő telt el, és közben egyre több a medve, a medvék egy része már nem fél az embertől, egyre többször mennek a települések közelébe, ebből adódóan pedig egyre több a medve-ember konfliktus és az anyagi kár is. A probléma megoldását nem szabadna kizárólag a populáció nagyságához kötni. Ki kell mondanunk, hogy minőségi vadgazdálkodás elképzelhetetlen vadászat nélkül, hiszen a vadgazdálkodásnak fontos része a vadállomány szabályozása. Helyre kell állítani az egyensúlyt a medvepopuláció és az ember között. Ehhez azt is meg kell nézni, hogy az ember mit csinál rosszul, hogy miért zavarjuk a vadállatokat sokszor az erdőben, hogy csak egy példát mondjak, jobban kellene szabályozni, hogy hol és mennyi erdei gyümölcsöt szedhetnek le az emberek, hogy a vadállatok ne maradjanak táplálék nélkül. Arra lenne szükség, hogy a hatóságok végre merjenek döntéseket felvállalni ebben a kérdésben. A döntés halogatása a lakosság és a medvepopuláció szempontjából is rossz – véli Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke.

„Elég rég megtanultuk mi, székelyek, hogy a medve nem játék, be kell tartani a tisztes távolságot vele szemben – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a tusványosi beszélgetésen, aki azt is elismerte, hogy a tavalyi találkozó óta nagy áttörés nem történt a probléma megoldásában, viszont az elmondható, hogy még több a medve és még több a nagyvad okozta kár. Nem az a gond, ha az erdőben találkozunk a medvével, hanem az, amikor a gazda az udvarán megy szembe a nagyvaddal. Megváltozott az elmúlt évtizedekben a medvék élettere és azt is tapasztaljuk, hogy megszűnt a nagyvadak félelemérzete, bejönnek a településekre, emberéletet veszélyeztetnek és kárt okoznak. De az is hatalmas gond, hogy kétszer, háromszor is több medve él Székelyföldön, mint amennyit ez a terület elbír. A medvepopuláció nagyságát nem lehet tudni pontosan, a becslések szerint Kovászna megyében 1300-1400-re tehető a számuk, ami legalább a duplája annak, amit Háromszék területe elbír – mutatott rá, kiemelve, hogy az EU medveállományának kétharmada Romániában él, ennek nagy többsége pedig a Kárpát-kanyarban, Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyében található. – Megbomlott az egyensúly és addig nem is lehet visszaállítani, amíg nem hoznak felelős döntést a szaktárcánál” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor, megelőzési és beavatkozási kvóta együttes bevezetését szorgalmazva.

„Hétmillió euró bevételt hoznak a medvelesek Finnországban, pedig jelentősen kevesebb példány él, sokkal nagyobb területen. Annak a pénznek, úgy gondolom, itt is jó helye lenne” mondta Szin János, hozzátéve, ezekből a bevételekből a károkat is fedezni lehetne, illetve jelentős turisztikai hozatala lenne. Mint mondta, hatalmas igény van a medvelesekre a bakancsos turisták körében is.
Dezső László gyergyószentmiklósi medvepásztor elmondta, 18 éve nap mint nap figyeli a medvék életét. Véleménye szerint az ember nem tud harmóniában együtt élni a medvével.

„Ha még saját élőhelyén, az erőben is petárdákkal ijesztgetik és kergetik el a medvéket az emberek, akkor tulajdonképpen hol is van a medve helye? – tette fel a kérdést a medvepásztor. – Van reális lehetőség, hogy az ember ilyen körülmények között is együtt tudjon élni a medvével, igaz, sok mindent kell még megtanulnunk. De tartsuk szem előtt, hogy a medve nem játék és főleg nem játékszer. Én elmondhatom, jó barátságban élek a medvével, gyakran találkozunk és létezik békés együttélés” – fejtette ki.

Szép Róbert elmondta, eljött az a pillanat, amikor kézzelfogható megoldásokat kell találni. Meglátása szerint szabályozni kell a medvepopulációt, de a szélsőségek sosem hoznak megoldást a problémára.

„A minisztérium olyan megoldásokat keres, amelyek helyesen szabályozzák a populációt. Úgy gondolom, az esztelen erdei gyümölcsszedést is szabályozni kellene, melyben az önkormányzatoknak is szerepet kellene vállalniuk – hangsúlyozta a főbiztos. Hozzátette, megelőzési és intervenciós kvótára van szükség, döntést kell hozni, hisz már nincs idő további megfigyelésekre.” (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS