2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mátyás király erősebben köt össze, mint ahogyan Ceaușescu bomlasztani tudott: hivatalosan is megkezdődött a Kolozsvári Magyar Napok

2018. augusztus 20. 22:14, utolsó frissítés: 22:16

Gergely Balázs, Kelemen Hunor, Sándor Krisztina és Gulyás Gergely ünnepi beszédével, illetve a budapesti Új Színház 9 Mátyás-történetet feldolgozó előadásával hétfő este hivatalosan is megkezdődött a 9. Kolozsvári Magyar Napok, amely több, mint 630 programmal várja az érdeklődőket az elkövetkező egy héten.

Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője ünnepi beszédében a 2010-es, 8 évvel ezelőtti esemény augusztus 20-i, főtéri István, a király film vetítését idézte fel mint vízválasztó eseményt, ami a "mi kis kolozsvári világunkat megváltoztatta". Kijelentette, azelőtt védeni, defenzív módban mentünk ki a Fő térre, de akkor ez gyökeresen megváltozott, mert ünnepelni mentünk. Hangsúlyozta, az elmúlt 8 év alatt az akkor megélt ünnepi érzés az életünk állandó részévé vált, és ezért érdemes megbecsülnünk a Kolozsvár határain mostanra már túlmutató eseményt.

Kolozsvár István király óta folyamatosan tartó gyarapodására három szóval lehet a legpontosabb választ adni Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint: nyitottság, türelem és tudás. Felidézte, hogy évszázadokon keresztül elfértek itt egymás mellett magyarok, szászok, zsidók, görögök, románok, macedónok, örmények és sok más nemzetiség, és az ő történeteik, amelyek alapvetően meghatározzák ezt a várost, illetve beszélt a 450 éves vallásszabadságról.

"A nyitottság, a türelem és a tudás – ez a három komponens teremtette meg és működteti mindmáig a kincses Kolozsvárt, Európa egyik legkülönlegesebb, ma Románia legdinamikusabban fejlődő városát, közösségét – és Erdély fővárosát" - mondta, és hozzátette, hogy ezáltal gyarapodhat a város az ide érkezők és az itt élők sokszor egymásnak ellentmondó történeteivel is.

"Meg vagyok győződve, hogy a Kolozsvári Magyar Napok szebbé és jobbá teszi a világunkat és a benne élőket. (...) Előretekint az új történeteivel, gazdagabbá teszi a kincses várost, visszahoz valamit az elveszettnek hit múltból, s jövőt teremt legfőképp. Megmutatja a létezőnek azt az arcát, amely a mindennapokban ritkábban látszik, bár itt van minden egyes lélegzetvételben" - jelentette ki.

Három gondolat köré szervezte ünnepi beszédét Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke: a hálaadás, a köszönet és a útravaló volt ez a három.

Véleménye szerint azok az elődök, akikre a mostani Kolozsvári Magyar Napok emlékeznek bizonyára hálásan bólogatnának. Ugyanakkor köszönetet mondott a lelkes és elhivatott szervezőknek, hogy már 9. alkalommal megszervezik az eseményt, amelyet mostanra sok más erdélyi város hasonló rendezvényéhez mintául szolgált, és amelynek az ötletét egykoron ő enyhe fenntartásokkal fogadott.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár a következő hét az ünneplésé, de szükséges, hogy utána legyen időnk a munkára, mert vannak problémák a restitúcióval, hiszen "két ártatlan embert" bebörtönöztek, és azért is, mert jövőre két választás is lesz.

Gulyás Gergely Magyarország miniszterelnökségét vezető miniszter ünnepi beszédében Szent István király államalapítói munkásságának tartósságát, időtállóságát méltatta.

"Ünnepeljük azt a házat, amely Szent István alapjaira épült, azt a nemzeti közösséget, amely az egy évszázaddal ezelőtt a szűkebbre szabott ház falai között már nem lehet együtt. Az elmúlt 100 év bizonyítja, hogy nemzeti keret között születhet állam, de csak állami keretek között miatt nem születhet nemzet" - mondta Gulyás.

Gulyás Gergely, fotó: Biró István, MTIGulyás Gergely, fotó: Biró István, MTI


Ugyanakkor figyelmeztetett a miniszter, hogy a Románia által annyiszor megünnepelt gyulafehérvári nyilatkozat kívánalmait, nemzetiségeknek tett ígéreteit soha nem teljesítették, soha nem lett belőlük törvény vagy hivatalos állami politika.

"Amikor Szent István 1000 éves magyar államiságát egy, a magyar történelemben kulcsszerepet játszó, de rövid megszakítással lassan egy évszázada már nem a magyar állam fennhatósága alá tartozó városban ünnepeljük, akkor büszkék lehetünk arra, hogy minden erre irányuló igyekezet ellenére a magyar múlt elég erős volt ahhoz, hogy megtartson. Mátyás király erősebben köt össze, mint ahogyan Ceaușescu bomlasztani tudott" - jelentett ki a miniszter, majd elmondta azt is, hogy az összefogás szándéka részükről ma is adott Romániában esetében is.

"Meggyőződésünk, hogy ami ma gátja a két ország közötti szorosabb együttműködésnek, az a román érdekekkel is ellentétes, a politikai céllal induló büntetőeljárások alapos gyanújától, a restitúció leállításától nem csak az erdélyi magyarságnak rosszabb, hanem a románságnak sem jobb" - mondta, hangsúlyozva, hogy a Kolozsvári Magyar Napok mindenkinek lehetőség arra, hogy megértse, mi történt Kolozsváron az elmúlt 1000 évben, mi történik most, illetve mi lesz a jövőben.

Az ünnepségnek - mint a megnyitón emlékeztettek is rá - idén két fő témája van, egyrészt a város legnagyobb szülöttjére, Mátyás királyra emlékeznek több, mint 50 tematikus programmal, akit 560. évvel ezelőtt koronáztak királlyá, másrészt vallásszabadság kihirdettetésének 450 éves évfordulójára is több programot szerveztek. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS