A székely megyéket még Băsescu leváltása is jobban érdekelte, mint a család meghatározása
2018. október 08. 13:42, utolsó frissítés: 14:19
A rendszerváltás óta a legrosszabb részvételi adatokat hozta az október 6-án és 7-én megszervezett kétnapos referendum. A népszavazáson közel 19 millió állampolgár vehetett volna részt, a vasárnap este, urnazárás után közzétett adatok szerint viszont csak 3,7 millióan voksoltak, ami 20,41%-os részvételt jelent.
Az alábbi ábrán az 1989 óta megszervezett népszavazások részvételi adatait foglaltuk össze. Az interaktív ábra a résztvevők számát (zöld) és a részvételi arányt mutatja (piros).
Az eddig megszervezett 7 referendum közül az 1991-esen vettek részt a legtöbben, amelynek tétje az ország új alkotmányának elfogadása volt. Arról, hogy még miről tartottak népszavazást, és melyek voltak érvényesek, ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.
A részvételi adatok különösen a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben voltak alasonyak a hétvégén tartott népszavazáson. Kovászna megyében volt a legalacsonyabb a szavazási kedv, az arra jogosultak 8,50%-a ment el szavazni. Hargita megyében 11,12%-a, Szatmár megyében a 14,89%-a, míg Maros megyében a 15,7%-a a szavazóknak ment el voksolni a kétnapos referendumon.
Ha a megyei részvételi adatokat a legutóbbi, 2012 júliusában Traian Băsescu leváltása miatt kiírt egynapos népszavazás részvételi arányaihoz viszonyítjuk, akkor az látszik, hogy az előbb említett megyékben Băsescu lemondásra kényszerítése is jobban érdekelte a lakosságot, mint a mostani, családról szóló népszavazás.
Itt egy ábra a Băsescuról szóló népszavazás megyei részvételeiről: Kovászna megyében 18,56%, Hargita megyében 13,59% volt akkor a részvétel.
Itt pedig a kétnapos családról szóló népszavazás urnazárást követően közzétett megyei részvételi statisztikái:
(hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!