2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megszavazta az EP a romániai jogállamiságról szóló határozatot

2018. november 13. 13:49, utolsó frissítés: 17:23

Az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta a romániai jogállamiságról szóló határozatot Strasbourgban, amelyben a képviselők „mélységes aggodalmuknak” adnak hangot az igazságügyi törvények módosításával kapcsolatban, és „elítélik a rendfenntartó erők erőszakos és aránytalan fellépését a bukaresti tüntetőkkel szemben”. A dokumentum elfogadását 473 képviselő támogatta, 151-en ellene szavaztak, 40 képviselő tartózkodott.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő tartózkodott, míg Winkler Gyula nem volt jelen a szavazáson. A Fideszes EP-képviselők – Tőkés László kivételével – elutasították az állásfoglalást. Tőkés tartózkodott a szavazástól. A magyarországi ellenzéki pártokba tartozó képviselők elfogadták a dokumentumot. A hazai helyzetet tekintve kormánykoalíciót adó pártok képviselői egységesen az állásfoglalás ellen szavaztak, míg Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői megszavazták azt. A romániai független képviselők közül Monica Macovei és Cristian Dan Preda voltak a liberálisokkal hasonló véleményen. Mircea Diaconu és Ramona Nicole Mănescu független képviselők, illetve Maria Grapini (Szociál-liberális Humanista Erő Pártja) szavaztak nemmel.

Az Európai Parlament „mélységes aggodalmának ad hangot az igazságügyi törvények és a büntetőjog módosítása kapcsán, elsősorban amiatt, hogy ezek az igazságügyi rendszer függetlenségének aláásásához vezethetnek, gyengíthetik a korrupció elleni küzdelem hatékonyságát, valamint a jogállamiságot” – áll az EP-frakciók képviselői által összeállított határozatban.

Ugyanakkor a dokumentum „elítéli a rendfenntartó erők erőszakos és aránytalan fellépését a 2018. augusztus 10-ei bukaresti tüntetésen”.
A határozat „felszólítja a román hatóságokat, hogy szavatolják a mindennemű intézményközi együttműködés törvényességét és átláthatóságát, kerüljenek minden jogcsorbító beavatkozást, amely megzavarhatja az ellenőrzési és kiegyensúlyozási mechanizmusokat”, ugyanakkor „kéri a titkosszolgálatok tevékenysége fölötti parlamenti ellenőrzés megerősítését”.

Az európai parlamenti képviselők „arra intik a romániai hatóságokat, hogy utasítsanak el minden olyan intézkedést, amely megszüntetné a korrupció büntethetőségét”, „alkalmazzák az országos korrupcióellenes stratégiát”, ugyanakkor „határozottan ajánlják, hogy gondolják újra a civil szervezetek finanszírozását, megszervezését és működését szabályozó jogszabályok módosításait, amelyek a civil társadalom megfélemlítéséhez vezethetnek, és ellentmondanak a gyülekezés szabadságát és a magánélethez való jogot szavatoló elveknek”.

Nem utolsó sorban az európai parlamenti képviselők „arra intik a parlamentet és a kormányt, hogy maradéktalanul ültessék gyakorlatba az Európai Bizottság, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (Group of States against Corruption – GRECO) és a Velencei Bizottság ajánlásait, és tartózkodjanak minden olyan jellegű reformtól, amely veszélybe sodorná a jogállamot, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét”.

Mindemellett az Európai Parlament „arra biztatja még a hatóságokat, hogy folytassanak párbeszédet a civil társadalommal” és „bátorítja, hogy saját indíttatásból kérjék ki a Velencei Bizottság véleményezését a jogszabályokkal kapcsolatban, még mielőtt elfogadnák ezeket”.

Az EP még szeptember közepén – rögtön a Magyarországgal szemben megindított 7-es cikkely szerinti eljárás megindításáról szóló szavazás után – döntött arról Strasbourgban, hogy állásfoglalást kívánnak megfogalmazni a romániai jogállamiság helyzetével kapcsolatban.

Klaus Johannis államfő elutasította az országról szóló állásfoglalás tervét, mondván egy ilyen szöveg elfogadása szokatlan lenne az EP-től, főképp, hogy egy hónappal Románia uniós elnöksége előtt érkezik.

A Romániát érintő határozatról október 3-án folytatott vitát az európai zöldek kezdeményezésére az Európai Parlament, Viorica Dăncilă kormányfő és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének jelenlétében. (AGERPRES, G4 Media)

Update: Az Európai Néppárt (EPP) a korrupció elleni konkrét lépéseket vár a romániai Szociáldemokrata Párttól (PSD), illetve politikai akaratnyilvánítást a jogállamiság megfelelő működésével kapcsolatban - hangoztatta az EPP azt követően, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a Romániát érintő határozatot.

Az Európai Parlament néppárti frakciója rámutat, 2019 első felében Románia látja el az Európai Uniuó (EU) Tanácsának soros elnökségét, az EP-nek pedig garantálnia kell, hogy a román elnökség nem aknázza alá azokat az értékeket - például a jogállamiság -, amelyek védelméért keményen küzd az EU. "Romániában sajnos tovább romlott a helyzet, ezért mi a korrupció elleni konkrét lépéseket várunk a kormányzó PSD-től, illetve politikai akaratnyilvánítást a jogállamiság megfelelő működése kapcsán" - fogalmaz az Európai Néppárt.

Az Európai Parlament elfogadta kedden a romániai jogállamiságról szóló határozatot, amelyben a képviselők 'mélységes aggodalmuknak' adnak hangot az igazságügyi törvények módosításával kapcsolatban, és 'elítélik a rendfenntartó erők erőszakos és aránytalan fellépését a bukaresti tüntetőkkel szemben'. A dokumentum elfogadását 473 képviselő támogatta, 151-en ellene szavaztak, 40 képviselő tartózkodott.

A voksolás után Roberta Metsola néppárti EP-képviselő, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagja azt mondta, az elmúlt hónapokban a román állampolgárok több ízben is utcára vonultak, hogy hallassák a hangjukat.

"Ezek az emberek csak azt szeretnék, hogy tartsa tiszteletben az ország azokat az európai értékeket, amelyeket az EU-csatlakozáskor felvállalt. Ők a jogállamiságot védő, erős kormányt akarnak. A romániai hatóságokhoz nem jutott el a hangjuk, én azonban biztosítani akarom őket arról, hogy az EP látja őket, hallja őket, és nem fogja cserben hagyni őket" - fogalmazott. (AGERPRES)

Update 2: A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) is támogatta a romániai jogállamiság kapcsán az Európai Parlament által kedden elfogadott határozatot, ugyanakkor azonban felhívja a figyelmet egy olyan független mechanizmus létrehozásának fontosságára, amely lehetővé teszi a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok monitorozását a tagállamokban.

Az S&D frakció alelnöke, Josef Weidenholzer hangsúlyozta, a demokrácia és a jól működő jogállamiság alapvető fontosságú minden EU-s tagállam tekintetében. "Elismerjük, hogy vannak olyan tényezők Romániában, amelyek aggodalomra adnak okot, mint például az igazságügyi reformot érintő törvénycsomag. Hangsúlyoztuk a román kormánynak a Velencei Bizottság ajánlásai végrehajtásának szükségességét, és elégedettséggel nyugtáztuk, hogy a miniszterelnök az EP plénuma előtt mondott beszédében vállalta, hogy ez így lesz. Várjuk, hogy ez maradéktalanul történjen meg" - fogalmazott.

Weidenholzer ugyanakkor hozzátette, a jogállamiság biztosításához elengedhetetlenül fontos a hírszerző szolgálatok tevékenységével kapcsolatos világos szabályozás kidolgozása. (agerpres)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS