2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A RODOSZ bihari csapata sajtóközleményben kérte számon a szövetség elnökét

2018. november 15. 16:02, utolsó frissítés: 2018. november 17. 11:14

A Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) bihari csapata sajtóközleményben szólította fel Székely Tünde, RODOSZ-elnököt, hogy válaszolja meg és tisztázza a közleményükben felmerülő kérdéseket, és hozza nyilvánosságra a 2018. évi augusztus 16-i közgyűlés jegyzőkönyvét. A RODOSZ a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben válaszolt a bihari RODOSZ csapat állításaira. Mindkét közlemény szövegét az alábbiakban változtatások nélkül közöljük.


A RODOSZ bihari csapatának sajtóközleménye:

2018. október 15-én Székely Tünde felhívást tett közzé a RODOSZ Facebook-oldalán, illetve a szervezet weboldalán. A bejegyzés többek között arról tájékoztat, hogy a „Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége 2018. augusztus 16-án tartotta közgyűlését.

A közgyűlés eredményeképpen a szervezet új alapszabályzatot fogadott el és megválasztotta Székely Tündét a szervezet elnökének, Szabó Júliát pedig a szervezet alelnökének”. Ezen kívül felvilágosítást ad a tagság mibenlétéről és a szervezetbe való belépés lehetőségeiről.

Az első olvasatra egyértelműnek tűnő bejegyzés számos kérdést és problémát vet fel.

Háttér

Székely Tünde 2006-ban, az őt legitimáló közgyűlési jóváhagyás nélkül vette át a RODOSZ vezetését. Az elmúlt 12 évben Székely Tünde a RODOSZ közgyűlésének megerősítése nélkül vezette a doktorandusz szövetséget (jogi értelemben nem volt elnök). 2006 és 2018 között, a jogilag bejegyzett és legitim módon megválasztott elnök mindvégig Geambaşu Réka maradt, holott ő 2006-ban befejezte a RODOSZ-szal kapcsolatos tevékenységét. A szervezetet ekkor Székely Tünde vette át, aki éveken keresztül RODOSZ elnöknek titulálta magát.

2017 ősszén jutott mindez tudomásunkra. Ezért a helyzet tisztázása érdekében a RODOSZ Bihar megyei szervezete 2017 őszén megkereste Geambaşu Rékát és az alábbi kéréssel fordult hozzá: hívjon össze egy közgyűlést, amelynek révén a szervezet iránt érdeklődők legitim módon tudnak bekapcsolódni a RODOSZ életébe.

A szövetség de iure vezetése ezt megtette és 2017. december 21-re közgyűlést hívott össze, amit ezúton is megköszönünk. A háromórás ülés során ugyan egyetlen döntés sem született, de legalább elindult a szervezet megújításának folyamata.
Ennek első lépéseként 2018. februárjában sor került egy elnökségi ülésre, amelyen Tőtős Áron képviselte a RODOSZ Bihar megyei szervezetét.

A tanácskozáson kérvényezte, hogy:
(1) a RODOSZ Bihar megyei fiókszervezete a nagyváradi bíróságon is kerüljön bejegyzésre;
(2) a megyei struktúra megfelelő módon legyen képviselve az országos elnökségben.
(3) Arra való tekintettel, hogy hosszú évek óta nem volt közgyűlés, javasolta, hogy az összehívandó közgyűlés mindenki számára legyen nyitott és átlátható.

Ezt követő hónapokban a RODOSZ legitim elnöksége részéről több ígéret is elhangzott, miszerint tisztázni fogják a szervezet helyzetét és sor fog kerülni a közgyűlésre. Többszöri érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a szervezet vezetését a 2006-os állapotokra próbálják meg hozni, illetve az alapszabályzatot aktualizálni, a jelenlegi hatályos törvényekkel összhangba hozni. De a közgyűlés mibenlétéről és időpontjáról nem adtak tájékoztatást.

Az alábbiakban sorra vesszük, hogy a 2018. augusztus 16-i közgyűlés apropóján milyen kérdések és problémák merültek fel.

1. Tisztázni szükséges, hogy 2006 és 2018 között miért nem került sor a RODOSZ évenkénti közgyűlésére, amit a szervezet alapszabályzata és a hatályos jogszabályok is kötelező módon előírnak. Hogyan működhetett több mint egy évtizeden keresztül a RODOSZ anélkül, hogy annak a legfelsőbb döntéshozói fóruma, a közgyűlés ülésezett volna?

2. A RODOSZ Bihar megyei szervezete sem értesítést, sem meghívást nem kapott a 2018. augusztus 16-i közgyűlésre, holott a RODOSZ 2001. április 7-i közgyűlése ellenszavazat nélkül fogadta el a RODOSZ Bihar megyei fiókszervezetének megalakulását.

A fiókszervezet ugyan nem rendelkezik jogi személyiséggel, de az egyetlen olyan megyei struktúra, amelyet a közgyűlés is jóváhagyott. Ugyanakkor hosszas szünet után 2016-ban nagyváradi doktoranduszok egy csoportja Tőtős Áron történész-doktoranduszt bízta meg a fiókszervezet vezetésével. A megyei szervezet azóta igen aktív tudományszervező és népszerűsítő tevékenységet fejtett ki. Nem egy esetben országos szintű szakmai rendezvényeket (konferenciák, előadássorozatok, könyvkiadás stb.) valósítottak meg.

3. A RODOSZ korábbi alapszabályzata értelmében tagok delegáltak és arányos képviselet útján vesznek vesznek részt a közgyűlésen. A 2018. augusztus 16-i közgyűlésen erre nem került sor!

Az alapszabályzat 20. paragrafusának értelmében: „A küldöttek száma arányosan kell képviselje a különböző megyei (egyetemi központok) és fiókszervezet tagjainak számát.”*

4. A benyújtott tagsági kérelmek nem kerültek elbírálásra, azokra semmilyen válasz nem érkezett. Pedig az elmúlt években sokan adták le tagsági kérelmüket, amelyben jelezték a RODOSZ-hoz történő csatlakozási szándékukat.

5. Felháborítónak tartjuk a tagsági kérelmet benyújtó fiatalok figyelembe nem vételét és kizárását a közgyűlésről! A RODOSZ Bihar megyei szervezetéhez tartozó vagy éppen máshol tanuló, kutató és oktató személyek nem kaptak értesítést a 2018. augusztus 16-i közgyűlésről, pedig az alapszabályzat értelmében a közgyűlés hagyja jóvá az új tagokat.

Értjük, hogy jogi értelemben az számít tagnak, aki a bíróságon be van jegyezve, de hogy lehetett kizárni és eltitkolni a közgyűlést azon személyek elől, akik az elmúlt években aktívan tevékenykedtek a RODOSZ-ban, vagy azok elől, akik ezután szerettek volna csatlakozni a szövetséghez? A Közgyűlésnek jogában áll elutasítani is bizonyos tagsági kérelmeket, abban az esetben ha az illető személy nem felel meg a tagsági követelményeknek, azonban erről a tényről az illető személyt tájékoztatni kell.

6. Nyitott, átlátható és minden érdekelt felet megszólító közgyűlést kellett volna tartani! Semmi sem indokolta egy titkos közgyűlés megtartását.

7. Kiállunk egy demokratikus körülmények között mindenki számára versenylehetőséget teremtő, tisztújítás mellett! Úgy véljük, hogy a 2018. augusztusi 16-i tisztújítás, kizárólag csak azt a célt szolgálta, hogy 12 év után Székely Tündét a RODOSZ elnöki székéhez jutassa.

8. Támogatjuk az alapszabályzatnak a hatályos törvényekkel való összhangba hozatalát, de az alapszabályzat aktualizálására a tisztújítás és a tagságot érintő módosítások nélkül kellett volna sor kerülnie.

9. Felháborítónak ítéljük meg az érintett felek megkérdezése nélkül történő tagsági kritériumok módosítását!

Nem értjük, hogy mi indokolta az alapszabályzatban szereplő 40. évi tagsági korhatár kibővítését az 50 éves korhatárig. Mint ahogy azt sem, hogy miért nem említik a mesteriseket, holott ők is a posztgraduális képzési szinthez tartoznak. A korábbi alapszabályzatban, a RODOSZ Facebook oldalának leírásában és a nemrég elkészült weboldalon is ekképpen szerepelnek.

10. Elfogadhatatlan a korábbi tagsági kérelmek figyelembe nem vétele és a tagfelvételi időszak korlátozása. Székely Tünde a tagfelvételt csak 2018. október 15-től 2018. december 15-ig tartó időszakban tette lehetővé.

11. Kiállunk a doktoranduszok és fiatal kutatók mellett, ezért a fentebbiek figyelembevételével felszólítjuk Székely Tünde, RODOSZ elnököt, hogy tisztázza a felmerülő kérdéseket és hozza nyilvánosságra a 2018. évi augusztus 16-i közgyűlés jegyzőkönyvét és az ott módosított és utólag a bíróságon iktatott RODOSZ alapszabályzatot!

Statutul Asociaţiei Doctoranzilor şi Tinerilor Cercetători Maghiari din România. Art 20. „Numărul delegaților trebuie să reprezinte în mod proporțional numărul membrilor din diferite județe (centre universitare) și filiale.”


A RODOSZ válasza:

A RODOSZ jelenlegi jogi helyzetének megértéséhez át kell tekinteni az elmúlt egy év eseményeit.

A 2017. december 21-re összehívott közgyűlés nem hozott semmilyen határozatot, ugyanis - a nem kormányzati szervezetekről szóló 26/2000. számú kormányrendelet releváns cikkelyeinek, illetőleg a bíróságtól megtudott információk fényében - a közgyűlés nem volt döntőképes.

Ennek szellemében a RODOSZ alapító tagjai és bejegyzett későbbi vezetői közül még érvényes tagsági státusszal rendelkező tagok egy elnökségi megbeszélést tartottak, amelyre a RODOSZ-ban tevékenykedő, vagy iránta érdeklődő kolozsvári és nagyváradi csoportokból is meghívtak egy-egy képviselőt.

Az elnökségi gyűlésen résztvevők elhatározták, hogy a tagsági kritériumokat újra kell gondolni, mivel az elmúlt 10 évben az oktatás tömegessé válásával megváltozott a mesteris hallgató száma és helyzete, és a doktoranduszok száma is növekedett, és ők kell hogy képezzék a RODOSZ fő célcsoportját, mivel a mesteris diákok nagy többsége nem számít fiatal kutatónak.

Továbbá, a korábbi tagtoborzással járó visszaélések elkerülése érdekében a belépés módját is csak személyesen lehet megtenni. A 2018. augusztus  16-án megtartott közgyűlésre az összes olyan tag hivatalos volt, akinek a RODOSZ alapító okirata, vagy annak módosításai értelmében volt (még) érvényes tagsága.

A tagsági korhatárt néhány alapító tag kérésére emelték meg 50 évre azzal a megjegyzéssel, hogy a 2019. év elején tartandó új közgyűlésen ezt vissza lehet vinni 40 évre. A régi tagok többsége csupán azért vállalta a közgyűlésen való részvételt, hogy a szervezet jogi okokból ne szűnjön meg, mivel az alapszabályzat és az érvényes törvények értelmében csak ők számítottak tagnak.

Továbbá, a RODOSZ-Közgyűlés az új törvényi előírásoknak megfelelően aktualizálta az alapító okiratot és az alapszabályzatot, megjelenítve benne a februári elnökségi ülésen eldöntött tagfelvételi szempontokat.

Emellett beiktatta az utolsó megválasztott elnököt és alelnököt, rövid, kötött mandátummal, hogy 2019. március 31-ig végezzenek tagtoborzást, és az új tagfelvételeket egy kijelölt határidőig (ez 2018. december 15.) bírálják el, majd az új tagokkal bővülve hívják össze a közgyűlést, amely módosíthatja az alapszabályzatot, új tevékenységeket kezdeményezhet, vagy a régieket felvállalja, és választhat új  elnökséget.

A tagok belépése folyamatos (nem szűnik meg december 15-én), de a kijelölt határidőig belépett tagokból hívják össze a közgyűlést (technikai okokból, mivel a közgyűlés döntésképességének megítélése előre meghatározott tagságszám alapján történik, amelyet ismerni kell az összehívás pillanatában).

A 2018. augusztus 16-i RODOSZ közgyűlést megelőző időszakban elmaradt közgyűlések fő oka éppen az volt, hogy 2000-ben megváltozott törvényi szabályozások és annak módosításai értelmében a törvényszéken bejegyzett régi tagság és az aktív RODOSZ-tagság között nagyon kis átfedés volt, és a megbízott elnök nem tudott jogilag érvényes közgyűlést összehívni (az aktív tagok időnként tartottak gyűléseket, de azokat nem lehetett a törvényszéken érvényesíteni).

A kialakult helyzet megoldásában több fiatal jogász véleményét meghallgattuk, és a régi-új elnökök több hónapos dokumentációs munkájának eredményeként sikerült a régi, bejegyzett tagokról adatokat (életkor, tanulmányok befejezésének ideje) és elérhetőséget gyűjteni, aktualizálni a taglistát, és a RODOSZ tagságot még felvállalók segítségével összehívott közgyűléssel a szervezet jogi folytonosságát megteremteni.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy 2018. augusztus  16-ai RODOSZ-Közgyűlés döntéshozó mechanizmusa a 26/2000. számú kormányrendelet 21. cikkelyében előírt általános rendelkezések fényében történt, és nem a régi alapszabályzat 20. paragrafusát követte.

Ezen Közgyűlés által meghozott döntések törvényesek, ugyanis ezen döntések a most is [a bírósági dokumentumok által is igazolt] RODOSZ-tagsággal rendelkezők egybehangzó akaratát testesítik meg. A régi alapszabályzat 20. paragrafusának alkalmazása több okból kifolyólag is lehetetlen lett volna a fönnálló helyzet sajátosságainak tükrében, különösen azért mert (1) az említett előírás által lefektetett eljárást alkamazási szabályok és előzetes konkrét lépések hiányában nem lehet gyakorlatba ültetni, (2) a 26/2000. számú kormányrendelet 13. cikkelyének értelmében a RODOSZ egyetlen jogi személyiséggel fölruházott fiókszervezettel sem rendelkezik, (3) a delegáltak pontos létszáma sohasem került megállapításra, (4) az eljárás nem tér ki arra, hogy a delegáltakat a [a jelenleg de iure nem létező és törvényesen nem működhető] területi fiókszervezetek választják vagy pedig a RODOSZ valamely központi szerve.

Kiemeljük továbbá azt is, ugyancsak a 26/2000. számú kormányrendelet 13. cikkelyének fényében, hogy a RODOSZ Bihar megyei szervezete, a 2001. április 7-ei közgyűlésén megállapított fölhatalmazása ellenére, tizenhét év alatt egyetlen lépést sem tett jogi személyiségének megszerzése érdekében. Megjegyzendő, hogy ezen mulasztását bármikor pótolhatja.

Az augusztusi közgyűlés határozata értelmében Székely Tünde megbízatása a 2019. tavaszán kötelező jelleggel összehívandó közgyűléssel megszűnik. Addig bármely romániai magyar fiatal kutató, aki teljesíti a feltételeket, kérheti felvételét a szervezetbe és ennek megfelelően indulhat a tisztújításon. A tavasszal leköszönő elnökség örömmel veszi minden tenni akaró, aktív fiatal kutató csatlakozását és tevékenységét, erre kér és bátorít mindenkit.
             
A módosított Alapszabályzat hamarosan elérhető lesz a szervezet honlapján, az Alapító Okirat és a 2018. augusztus 16-ai RODOSZ-Közgyűlés Jegyzőkönyvének kivonata a RODOSZ tagok számára kérésre kiküldésre kerül.

(közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS