2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szijjártó Péter a Digi24-nek: Románia számíthat a támogatásunkra, ha az EP-ben támadják

2018. november 19. 16:04, utolsó frissítés: 16:17

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter interjút adott a Digi 24 csatorna Diplomata útlevél (Pașaport diplomatic) című műsorában a két ország gazdasági terveiről és az Európai Uniót érintő kihívásokról.

Az adás elején tisztázta az illiberális demokrácia fogalmát, amelyen szerinte Orbán Viktor magyar miniszterelnök annak a jelenségnek a kritikáját értette, amely akkor áll fenn, amikor az európai liberálisok elvesztenek egy választást, ezért nem demokratikusnak festenek le egy rendszert. A külügyminiszter sértőnek nevezte azt, hogy nem tisztelik a választópolgárok döntését, mondván „nyolc éve vagyunk hatalmon, az emberek eléggé tudatosak a politikánkkal kapcsolatban.”

Magyarország és Románia közös terveiről beszélve Szijjártó megemlítette két állandó határátkelő megnyitását, amelyet reményei szerint egy harmadik fog követni, illetve a két fővárost összekötő gyorsvasút elképzelését. Közlése szerint a magyar kormány már elkülönített 3 millió eurót a gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányára. Az infrastruktúrafejlesztéssel a régió, Európa többi részéhez való felzárkózását próbálják segíteni. A külügyminiszter szerint gyorsvasút megépítését európai vagy kínai forrásokból szeretnék finanszírozni.

Szijjártó beszélt Magyarország energiavásárlási terveiről is. Elmondása szerint Magyarország szívesen vásárolna gázt Romániától, amint megindul a Fekete-tengeri gázkitermelés. Mind a román, mind a magyar fél az ehhez szükséges infrastruktúrát építi, így a jövő évtől már lehetőség nyílik a romániai gázimportra, amely 2022-re elérheti a 4,4 milliárd köbméter éves szintet. A külügyminiszter meglátása szerint Románia Szlovákiába és Ausztriába is exportálhatna a magyar rendszeren keresztül, ezzel pedig új fejezet nyílhat a két ország együttműködésének történetében.

Szijjártó támogatását fejezte ki Teodor Meleșcanu román külügyminiszter terveivel kapcsolatban. A magyar külügyminiszter szerint Románia soros EU-elnöksége során felmerülhet az Európai Unió Nyugat-Balkán irányába történő bővítése, amelyet Magyarország is támogat. Szijjártó ugyanakkor megköszönte a román külügyminiszternek, mint az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) egyik vezetőjének, hogy Magyarország javára szavaztak az Európai Parlamentben a Sargentini-jelentés kapcsán és kijelentette, hogy „ha az Európai Parlamentben Romániát, elfogult vélemények vagy politikai akarat nyomán, támadás érné, mi nem fogunk támogatni ilyen támadásokat és Románia biztosan számíthat a mi és az európai parlamenti tagjaink támogatására.

A külügyminiszter mindezek ellenére úgy látja, nem lesz harc Kelet és Nyugat között, mert az Európai Unió erősebb Közép-Európával, amely amúgy is a legdinamikusabban fejlődő régió Európában. Szijjártó elmondta támogatják az Európai Unió egységét, de azt erős nemzetállamokra alapozva képzelik el.

Az EU-s bővítéssel kapcsolatban felmerült a Balkánon élő muszlim lakosság kérdése is. Szijjártó hangsúlyozta, hogy semmilyen vallást nem utasítanak el, csupán nem fogadják el, hogy „lemondjanak a saját értékeinkről.”

Szóba került a magyar kormány menekültellenes retorikájának fennmaradása a 2015-ös menekültválság után. Szijjártó Péter szerint a menekültválság nem ért véget, mert Boszniában több ezer ember várja, hogy átkelhessen Horvátországba és a Magyarország déli határán hetente több tíz határátkelési kísérlet történik. Az kérdező ellenvetésére, amely szerint azok az emberek 2015 óta ott vannak, a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy megkérdőjelezhető annak az illetőnek a menekült státusa, aki már hat országon áthaladt. Véleménye szerint a problémát lokális szinten kell megoldani.

Terítékre kerültek az EU-s választások is, amelyek kapcsán Szijjártó úgy fogalmazott, hogy az EU-s választások többé nem unalmasak, mert „létezik egy nagy vita Európa jövőjével kapcsolatban”. A külügyminiszter meglátás szerint az Európát érő „történelmi kihívásokra” az EU csak akkor válaszolhat megfelelően, ha jó döntéseket hozó, erős nemzetállamokra épít. (digi24/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS