Az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja is értesült az erdélyi magyar egyházak ingatlan-visszaszolgáltatási problémáiról
2018. december 05. 16:19, utolsó frissítés: 20:10
Kolozsváron a Vallásszabadság házában fogadták a történelmi magyar egyházak vezetői Fernand de Varennest az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját.
A történelmi magyar egyházak vezetői az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli problémákról tájékoztatták a magas rangú diplomatát a szerda reggeli találkozón.
A különmegbízott az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) szervezésében érkezett háromnapos látogatásra Kolozsvárra és Marosvásárhelyre.
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a romániai ingatlan-visszajuttatás törvényi keretéről és megrekedt folyamatáról tájékoztatta a vendéget, kiemelve a felbecsülhetetlen értékű Batthyáneum ügyét.
Mint ismeretes, a román állam elutasítja az ingatlan, valamint az értékes gyűjtemény visszaszolgáltatását, és a kedvező strasbourgi bírósági döntés ellenére sem sikerült előrelépni ezen a téren.
„Örülünk, hogy lehetőségünk van találkozni valakivel, aki meghallgat bennünket, kíváncsi a problémákra, hiszen lassan 10 éve, hogy Romániában a magyar egyházaknak nincs lehetősége párbeszédet folytatni a román kormánnyal” – fogalmazott Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke.
Rámutatott: Románia nem tartja be a saját törvényeit a visszaszolgáltatások esetében, és ami még rosszabb, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét használva próbálják visszafordítani a folyamatot. Konkrét példaként a tíz éve visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium épület esetét emelte ki, amely nemrég végérvényes bírósági döntéssel visszakerült az állam tulajdonába.
Veress Emőd egyházi jogász az általános képet festette le: a több mint 800 restitúciós kérésnek körülbelül a fele esetében született döntés - kedvező vagy kedvezőtlen -, de 2010-ben teljesen leállt a folyamat, és azóta visszautasítják a kérések 95%-át.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselője, Antal János, a zilahi Wesselényi kollégium ügyét emelte ki, amely évtizedek óta vár a román állam kedvezőbb hozzáállására.
Bálint-Benczédi József, az unitárius egyház püspöke és Gyerő Dávid főjegyző az elkobzott egyházi archívumok rendezetlen ügyére hívta fel a figyelmet.
A restitúciós törvény csak az ingatlanokra vonatkozik, ezért az állam ma is csupán a visszaszolgáltatott ingatlanban található archívumokat szolgáltatja vissza, így az 1948-ban teherautókra pakolt és állami archívumokba átszállított iratokat az egyház nem kapta vissza, ezért egy részéhez egyáltalán nincs hozzáférése.
Az evangélikus egyházat képviselő Fehér Attila püspökhelyettes arról számolt be a különmegbízottnak, hogy az egyházaknak gyakran óriási erőfeszítésébe kerül, hogy a jó állapotban elkobzott, majd leromlott állapotban visszakapott ingatlanokat felújítsák, konkrét példaként pedig a lerombolt marosvásárhelyi evangélikus templomot és a lelkészi lakást említette. (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!