2018. december 12. szerdaPandora, Gabriella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Marosvásárhelyre is ellátogatott az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja

2018. december 06. 18:45, utolsó frissítés: 2018. december 07. 16:31

Kolozsvári látogatása után három megbeszélésen is részt vett Marosvásárhelyen Fernand de Verrannes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja.

Az első megbeszélés a romániai közoktatás helyzetének kisebbségi, azaz nyelvi jogi szempontból történő felvázolása volt, különös tekintettel a marosvásárhelyi intézményekre. A megbeszélések során különös figyelmet kapott a marosvásárhelyi katolikus iskolának az esete.

Fernand de Verrannes és Vincze Lóránt, a FUEN elnöke a szerdai kolozsvári eseményen. (Fotó: Mihály László)Fernand de Verrannes és Vincze Lóránt, a FUEN elnöke a szerdai kolozsvári eseményen. (Fotó: Mihály László)


Szabó Ödön szenátor az első panelen arra hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsődékben nincs jogszabály arra vonatkozóan, hogy magyar nyelvűeket is foglalkoztassanak. Szó esett emellett az egyházi iskolákról, illetve csángó magyarokról – utóbbi témában a Romániai Pedagógusok Szövetsége tartott beszámolót.

A második panelen a felsőoktatás kérdését járták körül. Ezen a panelen jelen voltak a KMDSZ, az MMDSZ, és azon felsőoktatási intézmények képviselői, amelyeken magyar nyelvű képzés folyik. A megbeszélés során a MOGYE kérdése került előtérbe, illetve az, hogy a BBTE esetében továbbra sincs teljesen rendezve a kétnyelvűség kérdése, nincsenek kétnyelvű feliratok és személyzet, de ugyanígy a kétnyelvű ügyintézés és a honlapok esetében sem teljesültek a vállalások. Pozitívumként számoltak be arról ugyanakkor, hogy megalakultak külön magyar és román intézetek, illetve főtanszékek.

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektorhelyettese, Balási András előadásából kiderült: az 1946-ban Kolozsváron létrejött, majd 1954-ben Marosvásárhelyre került egyetem, ahol 1976-ig csak magyarul képeztek színészeket és rendezőket, jelenleg példaértékűnek számít a multikulturális egyetemek között. Az egyetemen 2011 októberében jött létre a magyar és a román kar, a szenátusban paritás van, és szoros szakmai és emberi együttműködés jellemzi a két kar viszonyát. Igyekszünk békében és hatékonyan együtt élni a másság tiszteletben tartásával – fogalmazott a professzor, aki szerint nagyobb problémáik csak a finanszírozás terén tapasztalhatóak.

Beszámoltak gondjaikról a Sapientia és a PKE képviselői is, elmondták, nincs lehetőségük önállóan jelentkezni számos állami pályázatra és kutatásfinanszírozási projektre. Kitértek ugyanakkor az akkreditációkkal kapcsolatos problémákra is.

A harmadik panelben a RMOGYKE és az SZNT számolt be a MOGYE problémáiról. Azt is megemlítették többek között, hogy a katonai orvosi képzést Marosvásárhelyre fogják telepíteni, ami szintén gyengíti a magyar kar helyzetét. A MOGYE rektorhelyettese, Nagy Előd ismertette az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával a történelmi előzményeket is, amelyek a mostani helyzethez vezettek.

A panelben Szabó Ödön szenátor külön felszólalt a törvénykerettel, valamint az infrastruktúrával kapcsolatos problémákról. Elmondta, meglátása szerint azokban a térségekben működik jól a magyar nyelvű közoktatás, ahol a magyarok többségben vannak, azokban a térségekben viszont, ahol kisebbségben vannak, a kisebbségi oktatás magasabb költsége miatt, nagyon gyakran már nem kapják meg a szükséges támogatásokat az intézmények, különös tekintettel az egyházi tulajdonban lévő épületekre.

Külön megemlítette a nagyváradi iskola fűtésének a korszerűsítése körüli problémákat, és az ennek érdekében megfogalmazott kérést, amelyet a nagyváradi tanács elutasított. Felvetette azt is, hogy számos probléma volt a magyar nyelvű tankönyvellátással. A helyzetet egyébként Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatója részletesen is bemutatta.

Ferenc-Salamon Alpár, a pedagógus szövetség vezetője kifejtette, hogy túlságosan centralizált az oktatási rendszer, szót ejtett a történelemkönyvek nem megfelelő helyzetéről.

Hantz Péter kutató az EBESZ kisebbségi főbiztosának jelentéseire hívta fel az ENSZ szakértőjének a figyelmét. Magyarázatában, hogy miért nem megoldott a többnyelvűség helyzete egyes egyetemeken, arra is kitért, hogy az egyetemek 1989-re különböző elrománosítási fokozatokat értek el. A BBTE elrománosítása 1959-ben kezdődött, a MOGYE esetében ez az évszám 1962-re, a művészeti egyetemnél 1976-ra tehető. "Radikális jobbulást 1989 óta sem tudtunk elérni. A művészeti egyetem megmaradt nagyon jó helyzetben, a MOGYE helyzete viszont katasztrofális, a BBTE helyzete pedig minimum ellentmondásos, mert az arculat távolról sem mondható nyelvi egyenrangúnak. A magyar nyelvű főtanszékek megalakulása azonban nagy lépés előre" - mondta Hantz.

Hantz Péter arról is beszélt, hogy a magyar kisebbség miért nem akar közös intézményeket. "Ha nincsenek kőbe vésve a magyar kisebbség jogai, akkor általában visszaélnek a gyengeségeinkkel és rengeteg energiánk megy el a hadakozással. Mi nem hadakozásra szeretnénk fordítani az energiánkat, hanem oktatásra és kutatásra" - mondta.

A főbiztos kifejtette, hogy jövő évtől kezdődően az ENSZ kiemelt figyelmet fog szentelni a nyelvi kisebbségek oktatási jogainak a védelmére. Elmondta, világszerte több regionális konferenciát fognak rendezni. Az európai ügyekkel foglalkozó konferencia Brüsszelben lesz 2019 májusában, majd ugyanazon év őszen egy globális konferenciát is szerveznek, ahol a mindaddig felgyűlt tapasztalatokat összegzik. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS