2019. március 24. vasárnapGábor, Karina, Ders
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia átvette az EU soros elnökségét, miközben itthon nem túl rózsás a helyzet

2018. december 31. 17:56, utolsó frissítés: 2019. január 01. 10:40

Románia kormányát azzal vádolják, hogy több évnyi demokratikus reform kerekét pörgette vissza, miközben január elsejétől hat hónapig az ország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakoztunk és most először látjuk el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztséget. Az ország Ausztriától veszi át, majd júliusban Finnországnak adja tovább.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége felelős a vezető ülésekért, a napirendek meghatározásáért és a párbeszéd előmozdításáért. Olyan ország esetében, mint Románia, aki az Európai Unió egyik legújabb tagja, az elnökségnek fontos szimbolikus és gyakorlati értéke van.

Az Európai Bizottság (EB) novemberben figyelmeztette a kormányt, hogy az ország csatlakozása óta elért fejlődésben visszalépéseket követ el, míg az Európai Parlament (EP) által elfogadott állásfoglalásában “mély aggodalmát” fejezte ki az új törvények miatt, amelyek meggyengíthetik a jogállamiság állását. Az EP elítélte a „a rendőrség erőszakos és aránytalan beavatkozását” az augusztusi bukaresti tüntetések kapcsán.

A kritikákat nem fogadták túl jól Bukarestben, Liviu Dragnea a kormánypárt elnöke arról beszélt decemberben, hogy az EB “diszkriminatív” az országgal szemben és hogy “Románia többé nem fogadja el, hogy másodlagos országként kezeljék”. Viorica Dăncilă kormányfő az állította, hogy az országot egyszerűen azért dorgálták meg, “mert mi egy kelet-európai ország vagyunk.”

A jogállamiság állapotát övező összeütközések tovább szították a politikai harcot. Klaus Johannis államelnök novemberben úgy vélekedett, hogy a névleg szociáldemokrata kormány nincs felkészülve az uniós elnökségre, habár ezen kijelentését később visszavonta.

A 2016-os választási győzelemtől eltelt 23 hónapban három miniszterelnök és több mint 70 miniszter fordult meg a Viktória-palotában, ezzel a legnagyobb kormányzati fluktuációt mutatva fel a rendszerváltás óta. A Guardian által megszólaltatott Radu Magdin politikai elemző szerint a “a jelenlegi kormány legsebezhetőbb pontja az inkompetenciája”. Magdin hozzátette: több miniszter a helyi politikából lett előléptetve “megfelelő képzés vagy megfelelő vízió nélkül”, továbbá hiányzik a megfelelő ismeretük a civil társadalommal, az üzleti és külföldi országokkal való foglalkozásban.

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke Welt am Sonntag című német lapnak azt mondta, technikai szempontból nagyon jól felkészült Románia az Európai Unió Tanácsa hat hónapon át tartó soros elnökségének ellátására, de kételyei vannak afelől, „hogy a kormány maradéktalanul megértette, mit jelent az EU-országok vezetése”.

A politikai turbulencia segíthet magyarázatot adni arra, hogy Románia miért hívott le olyan keveset a Brüsszel által 2014–2020-as időszakra elkülönített 30,8 milliárd euró összegű, utakat, vasutakat, metróvonalakat és a gazdaság fellendítését célzó összegből, az EU egyik legszegényebb országában. Eddig Brüsszel 5,8 milliárd euró (az EU és a román alapok együttese) értékű projektet hagyott jóvá, ami kritikát váltott ki az ellenzéki politikusból, mondván a kormány elmulasztja az uniós tagság előnyeit.

Brüsszelben egy rövid ideig arról is szó volt, hogy kihagyják Románia elnökségét és egyenesen Finnország következik a sorban. A Guardiannak egy meg nem nevezett EU-s diplomata úgy nyilatkozott, hogy a kormány “teljes mértékben a hazai kérdésekre összpontosított”, de “valahogy túlélik” az elnökséget. Ebben segíthetnek az előbb említett Radu Magdin véleménye szerint a tapasztalt brüsszeli diplomaták és az edzett euróapai miniszterek, illetve a veteránnak számító George Ciamba, akit novemberben neveztek ki európai ügyekkel megbízott miniszternek.

Románia elnöksége szokatlanul rövid lesz a májusi európai parlamenti választások miatt, amely az EU-s törvényalkotást tavaszra nyugalmi állapotba juttatja. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is hasonló véleményen van, szerinte “Az európai parlamenti választások kampányában minden sokkal visszafogottabb lesz, nagy döntések igazából nem fognak születni” sőt “a Brexit elő lesz készítve, azt csak érvényesíteni kell, Romániának ebben a történetben nincs már szerepe.”

Romániában az EU támogatottsága magasabb az átlagnál, az ország több mint fele (52%) gondolja úgy, hogy az EU jó irányba tart és mindössze 24%-uk gondolja ugyanazt az országról, egy friss, Eurobarometer által készített közvéleménykutatás alapján.

Bukarest már véglegesítette a "Kohézió mint közös európai érték" mottójú programját, amelyben a tagállamok közötti összetartást, valamint a megosztottság csökkentését és a megkülönböztetés felszámolását tűzte ki célul.

A konvergencia mellett a versenyképesség megerősítésére, a munkahelyteremtésre, az innovációra, a digitalizációra és a fenntarthatóságra kívánnak összpontosítani, emellett a biztonság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcra, a kibervédelem fokozására, illetve a határok védelmére.

Az elnökség nyitóeseményére az EB tagjai január 10-én Bukarestbe látogatnak, ahol a román prioritásokról egyeztetnek. (mti, The Guardian, The New York Times)

Borítókép forrása: Gazeta de Cluj

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS