2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Markó Béla: nem kivonulni kell szövetségekből, hanem bevonulni

2019. január 27. 19:57, utolsó frissítés: 2019. február 23. 00:32

„Ideológiai alapon nem szövetkezhetünk és nem gondolkodhatunk akkor, amikor Bukarestben, vagy bárhol másutt Európában fontos megoldásokat keresünk. Bevallom, hogy én kezdettől fogva mindig úgy fogalmaztam, hogy nekünk általában nem kivonulni kell különböző szövetségekből, hanem bevonulni” - mondta felszólalásában Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a marosvásárhelyi SZKT-ülésen. Markó beszédében két példát hozott fel arra, hogy mennyire „veszedelmes” lehet az, ha ideológiai alapon próbálunk különbséget tenni a politikai életben, vagy ideológiai alapon fordítunk hátat azoknak az intézményeknek vagy lehetőségeknek, ahol feladataink lennének.

Első példaként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetét hozta fel, melynek magyar oktatói elégedetlenségüknek hangot adva már kétszer vonultak ki hosszú időre az egyetem szenátusából. Elmondta, ami az érzelmeket illeti, ezek a kivonulások teljes joggal történtek, például azért is, mert az egyetem nem alkalmazta a 2011-es oktatási törvényt. Már az első alkalommal kiderült azonban - hívta fel a figyelmet -, hogy a kivonulásnak semmi értelme nincs, egyedüli következmény az volt, hogy az egyetem szenátusának román tagjai gyorsabban lebonyolították az üléseiket.

„Mi az eredménye a mostani, újabb kivonulásnak? A román többség tagjai szintén gyorsabban bonyolítják a szenátusi üléseket, nélkülünk eldöntötték az egyesülést a Petru Maior Egyetemmel, és legutóbb állítólag - azért mondom, hogy állítólag, mert most már információnk sincs arról, hogy a szenátusi üléseken mi zajlik - új nevet akarnak adni az egyetemnek és létrehoztak egy angol kart” - mondta Markó, majd hozzátette, hogy kivonulással nem lehet megoldani fontos kérdéseket.

Fotó: Gönczy TamásFotó: Gönczy Tamás


Második példaként arról beszélt, hogy nemrégiben megdöbbenve olvasta a Romániai Német Demokrata Fórum elnökének, Paul-Jürgen Porrnak a nyilatkozatát arról, hogy nem fog részt venni az RMDSZ kongresszusán, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az RMDSZ támogatja a kormánykoalíció intézkedéseit, amelyek Porr szerint a korrupcióellenes harc gyengítését eredményezik, és a román jogállamiságot veszélyeztetik. „Az indoklás, a korrupcióellenes harc, a jogállamiság eléggé hangzatos. De beszéljünk őszintén, itt arról van szó, hogy a Német Demokrata Fórum előző elnöke éppen a mostani államfő, aki nem azon az oldalon áll, ahol a kormánykoalíció. Ezért Porr úr rettenetesen meg van sértődve, hogy mi is nem követjük az államelnököt” - mondta Markó, aki beszédében több olyan kérdést is megfogalmazott, amit szerinte fel kellene tenni a „rendkívül modortalan” Paul-Jürgen Porrnak.

„Hogyha mi ideológiai alapon szövetkeztünk volna Romániában az elmúlt évtizedekben, és mondjuk valamiért nem álltunk volna össze a rendkívül sokszínű és zavaros Romániai Demokratikus Konvencióval, akkor lett volna-e kisebbségi miniszter Romániában, illetve kisebbségi hivatal, amely éppúgy hasznára volt tudtommal a német kisebbségnek, és minden kisebbségi közösségnek, mint nekünk? Lett volna-e olyan restitúciós törvénysorozat, amelyben sajátos, a kisebbségi közösségek számára fontos kérdéseket megoldottunk? (...) Aztán, ha a választások után nem kötöttünk volna együttműködési szerződést az éppen szemben álló oldallal, a Szociáldemokrata Párttal, akkor lett volna-e olyan nyelvhasználati, közigazgatási törvény, amely 2001-ben lett? Lettek volna-e olyan intézmények, amelyek abban az időszakban születtek? Megint egy másik színezet, de ha a Tăriceanu-kormányban nem lettünk volna ott, akkor lett volna-e egy olyan kisebbségi törvénytervezet, amely még nem törvény, de azért egy nagyon fontos, mérvadó dokumentuma máig Romániának, mert a kormány elfogadta, és annak alapján a kulturális autonómia bizonyos elemeit, például az oktatási törvénybe, azért át tudtuk vinni. Aztán, ha változtak a dolgok, és megint csak nem kerültünk volna a saját akaratunkból és döntésünkből kormányra a Demokrata Liberális Párttal, akkor 2011-ben lett volna-e olyan oktatási törvény, amely nemcsak nekünk van hasznunkra, hanem minden romániai kisebbségi közösségnek?” - tette fel a kérdéseket Markó.

Markó szerint a romániai magyar kisebbség köszönettel tartozik a romániai kisebbségi közösségeknek, Porr megnyilvánulását pedig egy „kisiklásnak, balesetnek, de súlyos balesetnek” tekinti. A „kétmondatos modortalanság” mögött viszont olyan elvi kérdés van, amin ugyanakkor érdemes elgondolkodni az RMDSZ volt elnöke szerint: „Ha mi ideológiai alapon, és nem közösségi alapon politizáltunk volna, akkor ugyanennyit értünk volna el? Lehet, egyesek szerint többet. Az én véleményem szerint azonban, sokkal, de sokkal kevesebbet” - mondta.

Annak a kérdésnek a kontextusában, hogy kivel kellene az RMDSZ-nek szövetségre lépnie, Markó fontosnak tartotta még kiemelni, mint példát, hogy január 10-én, Románia EU soros elnökségének ünnepélyes bukaresti megnyitásán, amikor a beszédek elhangzottak a romániai és európai politikusok részéről, egyetlen román fölszólaló sem ejtett egy szót a kisebbségi kérdésről: sem az államfő, sem a szenátus elnöke, sem a miniszterelnök. „Egyetlen egy román felszólaló sem ejtett szót arról, hogy Romániában ezt az utat, amely elvezetett odáig, hogy Románia most éppen a soros elnöke az Európa Tanácsnak, a román politikusok a magyarokkal együtt járták végig és minden fontos pillanatnál együtt voltunk” - hangsúlyozta.

És bár szerinte ennek fényében talán adná magát a válasz, hogy Bukarestben ilyen körülmények között nincs akivel együttműködni, csakhogy véleménye szerint az RMDSZ-nek a valóságban kötelessége, hogy megkeresse a szövetségeseket, hogy rákényszerítse őket arra, hogy a romániai magyarság ügyeiben is pozitív megoldás szülessen, mint ahogy az elmúlt időszakban az együttműködés a kormányoldallal valóban hasznos is volt. „Nem túlságosan hasznos, de azért felmutathatók a marosvásárhelyi római katolikus középiskolától elkezdve más konkrét eredmények is, akár intézmények dolgában és jó néhány törvénytervezet törvénnyé válása terén is, amelyeknek egy része az államelnöki hivatalnál akadt el – ugye, azon az oldalon, akikkel egyesek szerint szövetkeznünk kellene” - fogalmazott.

Beszédében Markó arra is kitért, hogy Romániára ma a teljes kettészakítottság jellemző, a társadalom egyik része próbál életszínvonalban és minden más szempontból felzárkózni a Nyugathoz, a társadalom másik része viszont mélyszegénységben él. És bár a romániai magyar társadalomban is megvannak ugyanezek az ellentétek, ezek a szembenállások, de mégsem hasonlítható ez a megosztottság ahhoz, ami Romániát általában jellemzi. Ezért az RMDSZ volt elnöke úgy gondolja, hogy a szövetség számára ma és az elkövetkező időszakban az a nagy kihívás, hogy ne is engedje kettészakadni a romániai magyar társadalmat. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS