2019. május 21. keddKonstantin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Temesvári történetekkel folytatódott az 1918-1919-ről szóló konferenciasorozat

2019. február 11. 12:10, utolsó frissítés: 14:22

Temesváron tartották a Kárpát Medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) történész karavánjának újabb előadás sorozatát, melynek ürügye az ország centenáriuma, az 1918 gyulafehérvári centenárium.

Ez a Kárpát- medence olyan fontosabb helyszínein valósul meg, melynek alapkoncepciója a nemzeti tanácsok megalakítása az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően, és melynek lényege, hogy ezt a korszakot a különböző régiók történelmi eseményein keresztül mutassa be.

A konferencia megnyitóján Szili Katalin, magyar miniszterelnöki megbízott felszólalása során elmondta: „A mai napon zajló egyeztetés, a 2019-es feladatok áttekintése, az első félév Európai Unió román elnöksége, ahol megfogalmaztuk, hogy Romániának az elnöksége során olyan gesztusokat kell tennie, amelyekbe az őshonos kisebbségek ügyét is felvállalja, mint például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét”.

Szili Katalin hozzátette, a centenáriumhoz nagyon sokan óvatosan közelítenek, és felteszik a kérdést, kell-e foglalkozni Trianonnal?

„Nem mindegy, hogy milyen az emlékezetkultúránk. Nem a múltba révedés, a hamis realizmus, vagy a túlfűtött érzelmi közelítés a lényeges, hanem a tételek áttekintése, a történészeké. A 21. század elején, a második évtized végén példát mutatunk, hogy 100 évvel a békediktátum után a realitások, a történészi hitelesítés mentén tudunk emlékezni, és merítkezni ebből. A magyarságnak meg kell adni, hogy élhessen jogaival, a közösségéről és a sorsukról az emberek saját maguk dönthessenek. Ehhez jó úton járunk, az elmúlt 100 esztendőből tanultunk”- fejtette ki Szili Katalin, aki kitért arra is, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozat alkalmával ki lehetett mondani, hogy a magyarság számára az autonómiát biztosítani kell az európai keretek között, anélkül, hogy bárki etnikai alapú, vagy az elszakadást mutató indokokkal vádolhatná a magyarságot.

Nem az elszakadás a cél, de „mi magunk akarunk dönteni a magunk sorsáról”- fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Tőkés László felszólalásában elmondta: a vándorkonferencia útja elérkezett Temesvárra, az EMNP , EMNT szervezésében.

„Nem öncélú múltidézésről van szó ezeken a konferenciákon, hanem Trianon sebeinek gyógyítása, politikai program és cselekvési terv kiindulópontját jelentik, a KMAT, színeiben, szervezeteink, pártjaink keretében, az egész Kárpát-medencében. Ez konstruktív, hiszen az építő munkával társul, és az önépítés, a társadalom építés szintjén is ez mondható el, ahogy Kós Károly fogalmazott: dolgoznunk kell ha élni akarunk, élni akarunk, tehát dolgozni fogunk”.

Tőkés László kitért az október 12-én tartott, kolozsvári kerekasztal megbeszélésre is, ahol elhangzott, hogy az autonómia a román közösség nélkül nem csak, hogy nem megvalósítható, de nem is értelmezhető.

Hozzátette, a konferenciasorozat visszatekintés a 100 évvel ezelőtti eseményekre, melynek központi gondolata, hogy a nemzeti tanácsok évadában, amikor IV Károly király felszólította a Monarchia népeit, hogy alakítsák meg a tanácsaikat, a szlovákok, szerbek, románok, horvátok eleget tettek, csak a magyarok nem tudták érvényesíteni a wilsoni elvek alapján létező önrendelkezési jogokat.

A konferencián Lönhárt Tamás egyetemi adjunktus, tanszékvezető, a Kolozsvári Babeș—Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének munkatársa Nemzeti útkeresés egy többnemzetiségű régióban: Bánsági valóság – történeti reflexiók, 1818–1919 címmel, Borsi-Kálmán Béla történész, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora A temesvári Levente-pör (1919–1920) címmel, Bodó Barna újságíró, politológus, egyetemi docens pedig A temesvári „csoda” címmel tartottak előadást. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS