2019. február 22. péntekGerzson
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Legtöbbször iszonyatosan nagy sületlenségek miatt tárcsázzák nálunk a segélyhívót

2019. február 11. 15:08, utolsó frissítés: 15:12

Nagyon úgy néz ki, hogy a romániai lakosság jelentős része nincs tisztában azzal, hogy valójában mi minősül sürgősségi esetnek és mi az, ami miatt semmiféleképpen sem szabadna tárcsázni az 112-es segélyhívó számát.

Talán indítani kellene egy kampányt, ami elmagyarázza az állampolgároknak, hogy az, hogy nem ég az utcai villanyoszlopon a körte, hogy nem veszik vissza az üzletben a kenyeret és hogy nem lehet egyirányú metrójegyet venni, nem minősül sürgősségi esetnek és ezekben az esetekben a segélyhívó diszpécserei nem igazán tudnak segíteni.

A 2018-as közzétett adatokból ugyanis az derül ki, hogy a tavalyi évben 12.735.836 hívás futott be a segélyhívóhoz, ebből 5.748.787, tehát 45,1% volt valóban sürgősségi beavatkozást igénylő segélyhívás, míg 6.987.049 betelefonálás, tehát az esetek 54,9% -a nem minősült annak.

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) által kiadott közlemény szerint a legtöbb olyan hívás, amely valójában nem minősül sürgősségi hívásnak, Maros megyéből (a hívások 68,1%-a), Kovásznak megyéből (a hívások 65,8%-a) és Vrancea megyéből (a hívások 64,1%) futott be. A fővárosban ez az arány valamivel alacsonyabb (45,1%) volt.

A STS közleménye szerint sok esetben kell olyan hívásokat fogadniuk a segélyhívó diszpécsereinek, amelyben az állampolgárok arról érdeklődnek, hogy miként kell feltölteni a telefonkártyát, vagy éppen bejelentik, hogy egy villanypóznán kiégett a körte, de előfordul, hogy arról akarnak panaszt tenni, hogy nem tudnak csak egyirányú jegyet venni a metrón.

Természetesen ezek a hívások nem minősülnek segélyhívásnak és leterhelik a vonalakat, valamint akadályozzák azt is, hogy a segélyhívó munkatársai a valódi segélyhívásokkal időben foglalkozzanak.

Az indokolatlan esetek zömében (63%-ban) az emberek a zsebükben tartott mobilkészülékről véletlenül hívják fel az egységes számot („pocketdialing”, azaz „zsebből hívás”). A szabályzat értelmében a diszpécsernek 15-20 percen át kell tartania a vonalat, akkor is, ha senki nem szól bele a telefonba, majd kétszer vissza kell hívnia azt a számot, ahonnan a hívás érkezett. Ez rengeteg idő- és energiaveszteséget jelent, teszi hozzá a közlemény.

Az STS közleménye szerint a kamu segélyhívások rekordját egy bukaresti nő tartja, aki 2018 első 10 hónapjában összesen 21.567 alkalommal tárcsázta a 112-őt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt év 304 napján átlagosan napi 71,24 alkalommal, azaz óránként átlagosan 2,69 alkalommal kellett, hogy tárcsázza a segélyhívót. Sajnos a közlemény szövege arra nem tér ki, hogy ezt miért nem akadályozták meg valahogyan. (Agerpres/digi24.ro)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS