2019. április 19. péntekEmma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Heves vita alakult ki a tervezett élményfürdő helyszínével kapcsolatban a keddi kolozsvári tanácsülésen

2019. március 06. 17:19, utolsó frissítés: 17:50

Kedden szavazta meg a kolozsvári városi tanács annak az élményfürdőnek a műszaki-gazdasági mutatóit, amelyet a Tóköz negyed déli határában található, volt Békás tankert területére terveztek.

A több mint 11 hektáron elterülő beruházás terve már megjelenése óta megosztotta a kolozsvári közvéleményt. Sokan örültek az élményuszodának, hiszen a megyében ilyen jellegű, nagy kapacitású létesítmény jelenleg nincs. Sokan viszont amiatt háborodtak fel, mert Emil Boc polgármester még 2013-ban azt nyilatkozta, hogy a Tóköz negyedtől délre fekvő területen (ami részben magánszemélyek birtokában is van) az önkormányzat a város legnagyobb közparkját, a Keleti parkot hozná létre, ami a város „zöld tüdőjeként” működne. Ugyanakkor 2017-ben a városháza által meghirdetett részvételi költségvetés online szavazásán a Tóköz park nevű (ugyanarra a területre vonatkozó) projekt volt a második legnépszerűbb projekt, amire a kolozsváriak szavaztak. Az önkormányzat álláspontja azonban időközben megváltozott.

2018-ban Dan Tarcea alpolgármester és Emil Boc nyilatkozataiból kiderült, hogy a bukaresti Therme cég hajlandó egy magas színvonalú beruházást megvalósítani a városban, amennyiben kerül arra alkalmas terület. A Tóköztől délre fekvő volt Békás tankert pedig egy 12 hektáros, lapos, beépítetlen, egyelőre városszéli terület, ami alkalmasnak tűnt a beruházás helyszíneként. Annak ellenére is vélték alkalmasnak a területet, hogy az a városrendezési tervben zöldövezetként szerepel, és hogy több kampány ismertette már a környék biodiverzitását, ami egy városi vagy városhoz közeli övezetben példátlan, és őzek, vadmalacok, törpegémek, vidrák, rókák és sok madár, lepke, illetve növényfaj menedékét jelenti.

A helyi lakosok egy része pedig attól tart, hogy mivel jelenleg nincs olyan létező úthálózat és más közlekedési infrastruktúra, amely az élményfürdő megközelíthetőségét tehermentesen lenne képes megoldani, az autóforgalommal együtt növekedne a zaj és levegőszennyezés a lakókörnyezetükben. Ezzel együtt pedig jelentősen szűkülne a tervezett Keleti park területe is, illetve – a beruházás körüli forgalom miatt, az élményuszoda a megvalósíthatósági tanulmány szerint óránként 2000 embert lenne képes befogadni – jelentős kárt szenvedne a terület faunája is.

A hétfői tanácsülésen lezajlott spontán vitát követően – ugyanis közvitára korábban nem került sor – a jelenlévő helyi tanácsosok közül öt tartózkodott és tizennyolc a határozat mellett szavazott. Az RMDSZ jelenlévő tanácsosai – Horváth Anna, Oláh Emese, Gergely Balázs és Rácz Levente Zsolt – néhány technikai feltételhez kötve az Aquapark mellett szavaztak, annak ellenére, hogy Horváth Anna elmondása szerint több, a frakció számára egyelőre tisztázatlan része is van a beruházásnak.

A tanácsterem színültig telt érdeklődővel, akik közül többen felszólaltak az élményfürdő tervének módosítása mellett.



Ovidiu Nistor, a kolozsvári USR részéről elmondta, hogy szerinte szüksége van Kolozsvárnak az aquaparkra, csak a helyszínt tartja problémásnak, ugyanis a tanulmányban ismertetett létesítménynek lenne kapacitása regionális szinten, a szomszédos megyékből is ide vonzani a látogatókat. Azt sem lehet tudni – folytatta –, hogy mikor készülnének el a még félkész terelőúthoz való bekötőutak.

Adrian Dohotaru, Kolozs megyei parlamenti képviselő és az SOS Parcul Est civil kezdeményezés egyik tagja, emlékeztette a helyi tanácsosokat és a polgármestert, hogy 2013-ban több ezer aláírást gyűjtött az SOS azért, hogy a Keleti park tervét a városháza valósítsa meg, és a 2017-ben az online részvételi költségvetés keretében leadott több tízezer kolozsvári szavazatára is felhívta a figyelmet. Állítása szerint a javasolt létesítmény terve több ponton is összeférhetetlen az érvényben lévő általános városrendezési tervvel (PUG) és a zöld övezetekre vonatkozó jogszabállyal, ugyanis az jóval meghaladja a megengedett határokat. Kifogásolta továbbá, hogy az élményfürdő projektjét bemutatók arról beszéltek, hogy a létesítmény csak minimálisan invazív, és azt javasolta, hogy keressenek neki egy másik helyszínt, amely nem egy ilyen magas biodiverzitású területre épülne, ahol több állat- és növényfaj (67 madárfaj) él. Azt is figyelembe kell venni – folytatta –, hogy a Szopor negyed, ha megépül, a Tóköz negyeddel közre fogja zárni az aquaparkot, ami túlzsúfolttá teszi a környező negyedeket.

Dan Chiuzbaian, a Galați utcai lakóközösség nevében fejtette ki aggodalmait a létesítmény körüli zaj-, levegő- és forgalomszennyezés miatt. Azt mondta, hogy környékbeliek nem azért költöztek a tavak közelébe, hogy az ablakuk alatt egy reggeltől egészen estig nyitva tartó élményfürdő szomszédai legyenek.

Teodora Domșa, a Román Madártani Egyesület munkatársaként szólalt fel az ülésen. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy mennyire fontos volna megőrizni azt a természeti övezetet, amivel még rendelkezünk. Elmondta, fontosnak tartja, hogy azokra az emberekre is gondoljanak, akik nem fogják maguknak megengedni, hogy egy 75 lejes belépőt kifizessenek az ilyen létesítményekhez való hozzáférésért, és figyelembe kell venni azt is, hogy Kolozsváron az életvitel költségei is egyre magasabbak, ezért külön érdemes odafigyelni arra is, hogy parkosítsunk, védjük meg azokat a közterületeket, ahol különféle díjmentes tevékenységre is lehetőség van.

Szót kapott még két tóközi lakos is, akik nemtetszésüknek adtak hangot, illetve ismételten kifejezte elégedetlenségét Vasile Mitrea, a város '89 előtti főépítésze, akitől a Keleti park legelső terve (110 hektárnyi park) származik. Rákérdezett arra, hogy hol vannak az előtanulmányok, hányféle adat létezik, ami a különböző zaj-, fény- és levegőszennyezéssel számol? Azt javasolta, hogy több helyszínről is kellene tanulmányt készíteni, és azok alapján eldönteni, melyik a legelőnyösebb a város számára.

Stoenoiu Cosmin tervezőmérnök szerint a tanács előtt bemutatott tanulmány több szempontból is hiányos, nem végeztek el egy sor előtanulmányt, és nem számoltak a jogszabályok által megengedett keretekkel, ami miatt, szerinte, a megvalósíthatósági tanulmányra költött közpénz jogsértő módon lett kiutalva. (hírszerk.)

Nyitókép: transilvaniareporter.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS