2019. aug. 22. csütörtökMenyhért
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Johannis meghatározta a május végi referendum témáit

2019. április 04. 14:39, utolsó frissítés: 15:26

Kijelölte Klaus Johannis államfő az európai parlamenti választások napjára, május 26-ára meghirdetett referendum témáit.

A népszavazás keretében egyrészt a korrupciós tettek miatt elítéltek közkegyelemben vagy amnesztiában részesítésének megtiltásával, másrészt a büntetőjog sürgősségi kormányrendelettel való módosításának megtiltásával kapcsolatban kérnék ki a lakosság véleményét.

„Az állampolgároknak el kell dönteniük, akarják-e, hogy elengedjék a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt személyek büntetését, illetve hogy akarják-e, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket fogadjon el olyan érzékeny területekre vonatkozólag, mint a büntetőjog vagy az igazságügyi rendszer megszervezése” - fogalmazott az elnök a Cotroceni-palotában adott csütörtöki sajtónyilatkozatában, hozzátéve, hogy a parlamentet is értesítette a referendum tervezett témáiról.

Johannis hangsúlyozta, a román állampolgárok már több ízben is értésre adták, hogy nem hajlandók elfogadni a korrupciót, a közpénzből való lopást.
„Az ilyen tettek elfogadhatatlanok, főleg ha olyanok követik el, akiket azért választottak meg az állampolgárok, hogy védjék érdekeiket és a közpénzt” - nyomatékosította.

Az elnök szerint zéró toleranciát kell hirdetni a korrupcióval szemben, ezért az ilyen bűntettek miatt elítéltek közkegyelemben vagy amnesztiában részesítésének megtiltása jelenti a helyes utat.

Az államfő ismét hangsúlyozta, hogy a kormány sürgősségi rendeleteivel „hadjáratot indított az igazságügyi rendszer ellen”.

„A társadalom belefáradt már abba, hogy folyamatosan kövesse, adtak-e ki újabb, maguknak kedvező rendeletet, és félelemmel tekint mindegyik olyan nap elé, amelyre kormányülést hirdetnek, ennek napirendi pontjai ugyanis sosem ismertek" - fogalmazott. Hozzátette, a sürgősségi kormányrendeletek azonnali joghatást fejtenek ki, esetenként akár visszamenőleges hatályúak, és kizárólag a Nép Ügyvédje emelhet kifogást ellenük az alkotmánybíróságon.
Itt az idő, hogy az állampolgárok eldöntsék, nem lenne-e szükséges, hogy más hatóságoknak is legyen joguk megtámadni az alkotmánybíróságon a sürgősségi kormányrendeleteket. Meggyőződésem, hogy ha a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) vagy a legfelsőbb bíróságnak módjában állt volna alkotmányossági kifogást emelni e rendeletek ellen, nem kerültünk volna ebbe a helyzetbe” - mondta még Klaus Johannis.


(agerpres)

Cikkünket frissítjük!

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS