2019. július 18. csütörtökFrigyes
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hetedszerre sem tudott dönteni az alkotmánybíróság btk. és a betk. módosításai ellen benyújtott óvásokról

2019. július 11. 16:48, utolsó frissítés: 16:48

Ismét elhalasztotta az alkotmánybíróság a büntető törvénykönyv (btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) ellen benyújtott óvásokkal kapcsolatos döntéshozatalt.

A taláros testület illetékesei szerint az alkotmánybírák megvitatták a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Klaus Johannis államfő által benyújtott óvásokat, a döntéshozatalt azonban július 29-ére halasztották. Ez már a hetedik halasztás ebben az ügyben.

A szóban forgó alkotmányossági óvások a 2009/286-os (btk.), a 2000/78-as (a korrupciós tettek megelőzésére és büntetésére vonatkozó), a 2010/135-ös (betk.) és a 2004/304-es (az igazságszolgáltatás megszervezésére vonatkozó) törvényt módosító és kiegészítő jogszabályokat kifogásolják.

Az USR a PNL-vel közösen két óvást nyújtott be, azt nehezményezve, hogy a törvénytervezet több mint háromszáz ponton "ártalmas" irányba módosítja a btk.-t és a betk.-t, ugyanakkor a bűnözőknek kedvez.

Klaus Johannis május 10-én emelt alkotmányossági kifogást a büntető törvénykönyv, valamint a korrupciós tettek megelőzésére, felfedezésére és büntetésére vonatkozó törvény módosításai ellen.

A két törvényt módosító tervezetet május 2-án küldte el Johannisnak kihirdetésre a parlament. A jogszabályt korábban felülvizsgálta már az alkotmánybíróság, és bizonyos kitételeit alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért visszakerült a törvényhozó testület elé, amely azonban nem vette figyelembe azt az alkotmányos kötelezettségét, hogy a kifogásolt szövegeket az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel összhangba kell hozni. Másrészt a parlament olyan passzusokat is kitörölt a jogszabályból, amelyekre nem vonatkozott az alkotmányossági kifogás - érvelt beadványában az államfő.

Johannis felidézte, hogy egy hatályban lévő alkotmánybírósági döntés értelmében a parlament csak azokat a szövegrészeket fontolhatja újra egy törvénytervezetből, amelyek ellen normakontrollt kértek. Más passzusokat csak abban az esetben módosíthat, ha azok elválaszthatatlan összefüggésben állnak az alkotmányellenesnek minősített részekkel, és módosításukra a jogszabály egységessége érdekében van szükség.

Az államfő azzal érvelt továbbá, hogy a kifogásolt törvényszöveg nélkülözi az egyértelműség és átláthatóság ismérveit, ami alkotmányellenes. (agerpres)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS