2019. október 23. szerdaGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Óvodai szűrőprogram Alcsíkon: a gyerekek 22%-a mutat fejlődési rendellenességet

2019. július 12. 15:25, utolsó frissítés: 15:27

Az alcsíki óvodások 22%-a mutat fejlődési rendellenességet - derült ki a csíkszentmártoni Prosperitas Vitae Egyesület óvodai szűrőprogramjának eredményeiből. A program keretében 45 alcsíki település 109 óvodai csoportjában mérték fel a 3-4 éves gyermekek állapotát kognitív területen, mozgásban, valamint szocializációs készségekben - áll az egyesületnek a Transindexhez eljuttatott közleményében.

Az óvodai szűrőprogramot, módszereit, eredményeit Sógor Enikő, az egyesület elnöke és a szűrőprogramot végző szakemberek, Balló Mónika, Molnár Annamária és Sas Mónika ismertették a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központban, az alapítvány székhelyén tartott nyilvános beszámoló keretében.

Az Alcsíkon, Felcsíkon, Csíkszeredában és Tusnádfürdőn végzett felmérés során 1247 gyermek viselkedését mérték fel azzal a céllal, hogy az idejében feltárt zavarok, fejlődési rendellenességek megoldásra, enyhítésre találjanak. A szülők zárt borítékban kapták meg gyermekeikről az elemzést, annak alapján jelentkezhettek és jelentkezhetnek a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központban, ahol szakemberek segítenek pontosítani a szűrőteszt eredményeit, és eligazítják a szülőket a további teendőkről.

A statisztikákat tekintve elhangzott: a vizsgált 1247 gyerek 11%-a egy területen marad el, míg 11%-a több területen mutat fejlődési rendellenességet. Ez a 22% hasonló más országokban mért eredményekhez, ugyanakkor a gyerekek 1,8%-a kommunikációs problémákkal küszködik, ami magasabbnak számít az átlagnál. Mégis, egyelőre az 1247 gyermekből ezidáig mindössze hat gyermekkel jelentkeztek további, pontosító vizsgálatra a szülők.

Sógor Enikő ismertette a nemrég lezárult, illetve folyamatban levő programjaikat is, melyek célja, hogy idejében megelőzzék és/vagy enyhítsék a korai fejlődési és mentális egészség zavarait és ezáltal minél kevesebb gyerek kerüljön a speciális nevelési igényű (SNI, románul CES, ami a "copii cu cerinţe educaţionale speciale" kifejezésből származik) kategóriába, illetve hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak az atipikusan fejlődő gyermekek integrációjában. Kiemelte, hogy a megelőző programok indításának szükségessége elsősorban a saját 8 éves tapasztalataik alapján született meg. Ugyanis a központjukba járó, fejlődési vagy mentális egészségzavarral, megkésettséggel, éretlenséggel küzdő gyermekek több mint fele csak iskolás korban került szakemberhez, amikor már sokkal kevesebb esély van a tünetek enyhítésére, megszüntetésére.

Sógor Enikő az általános iskolákban tartott, pozitív énkép és egészségmagatartás kialakítását elősegítő programot is ismertette. Az egyfajta drogprevenciós - vagyis a függő viselkedés kialakulásának megelőzését célzó - program keretében szakemberek 82 első osztályban tartottak interaktív előadásokat azzal a céllal, hogy a gyerekek idejében felkészüljenek az egészséges életmódra, arra, hogy a kísértéseket hogyan kezeljék, illetve hogyan válaszoljanak okosan azokra. A tervek szerint ez a program rendszeres lesz, a Hargita Megyei Nevelési és Tanácsadó Központtal közösen fogják végezni.

A megyei alternatív védőnőhálózat kialakításában végzett munkáról az egyesület elnöke és Urus Erika képzésiprogram-vezető számolt be. Egy 40 órás akkreditált képzéssel megkezdték a közösségi egészségügyi asszisztensek “védőnővé” képzését. Ennek keretében a terhességgel és a korai gyermekkori fejlődéssel kapcsolatos nyomonkövetési és szűrési tevékenységekről tartottak előadást 20 jelentkezőnek a 36, a megye területén tevékenykedő egészségügyi asszisztens közül. Hosszú távú tervük egy olyan rendszer kialakítása, amely biztonságot jelent minden megszületett gyermeknek, ezért, a családorvosokat és asszisztenseiket, valamint a roma mediátorokat is igyekeznek meggyőzni és bevonni a programba. A Magyarországon már jól működő program mintájára tervezett hálózatban szükség van az önkormányzatok támogatására is, de alapvető lenne a szoros együttműködés a családorvosokkal, szakorvosokkal és a szociális munkásokkal is. Nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a szülők felkészítésére és tájékoztatására - áll az egyesület közleményében.

"A legfontosabb az, hogy csökkentsük azokat a rizikótényezőket, amelyek fokozzák a fejlődési zavarok kialakulását, és erősítsük a fejlődést támogatóakat. Célunk, hogy minél több kora gyermekkorban kialakuló fejlődési és mentális egészségzavart megelőzzünk, ugyanakkor minél kevesebb esetben fordulhasson elő, hogy csak iskolás korban szembesülnek a szülők a gyermek iskolai alkalmasságát, érettségét is érintő problémákkal" – foglalta össze Sógor Enikő.

Ennek érdekében összefogásra számítanak a helyi önkormányzatokkal, az oktatási és az egészségügyi szakintézményekkel. Nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a szülők megerősítésére a szülői szerepükben és kompetenciáikban, valamint a helyi közösségek családot támogató szerepének megerősítésére, mivel ezek lehetnek a megelőzés legfontosabb eszközei. Az egyesület célja, hogy a székelyföldi családok és közösségek biztonságos támogató közeget, nyugodt otthont jelentsenek minden megszületett gyermeknek, ami elengedhetetlen alapfeltétel az optimális fejlődésükhöz.

A Prosperitas Vitae Egyesület partnerei a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság, a Hargita Megyei Orvoskamara, a Hargita Megyei Asszisztensek Rendje, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Hargita Megyei Nevelési és Tanácsadó Központ, a Pszichopedagógiai Erőforrásközpont, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, valamint a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. Az egyesület közleményében kiemelte Hargita Megye Tanácsának támogató hozzáállását és jövőbeni együttműködési szándékát egy megyei szintű kora gyermekkori startégia kidolgozásában. A programok anyagi fedezetét a Magyarország Kormánya a Bethlen Gábor Zrt révén biztosította - áll az egyesület közleményében. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS