Dăncilă azért lehet második fordulós, mert Románia egy elöregedő ország?
2019. november 11. 17:19, utolsó frissítés: 17:24
Az államfőválasztás első fordulójában jelentős győzelmet aratott Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, ami minden előrejelzést igazolt. Az igazi kérdés azonban az volt, hogy kivel kell majd szembeszállnia a második fordulóban. A szavazatok feldolgozása során most már biztosan a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Viorica Dăncilă került ringbe, pedig sokan gondolták úgy, hogy az USR-PLUS választási szövetség jelöltje, Dan Barna igazán esélyes a második fordulóra.
A román sajtó egy része azzal magyarázza ezt az eredményt, hogy Románia alapból egy elöregedő ország, és lényegében az idősebb, nyugdíjas korosztály szavazta meg Dăncilăt. Dan Barna személye és programja inkább a fiatal szavazókat szólította meg, de az ő részvételi arányuk országszerte jóval kisebb volt a 45–64-es korosztály és a nyugdíjasok szavazókedvéhez képest.
A Központi Választási Bizottság statisztikái, a képet 13:32-kor rögzítettük a weboldalról.
Az IRES közvélemény-kutató exit polljában külön ábrákat is közölt arra vonatkozóan, hogy a fent említett államfőjelöltek közül kire milyen korosztály szavazott a leginkább, illetve milyen arányban. Emellett természetesen külön kitérnek a területi eloszlásra is.
Életkori eloszlása a támogatóknak az IRES szerint
Ami az életkor szerinti eloszlását illeti, ha Dan Barna és Viorica Dăncilă szavazóbázisát vesszük górcső alá, éles ellentétet láthatunk. Amíg a Dăncilă szavazótáborának 43%-át a nyugdíjasok tették ki, Dan Barna esetében ez a mutató csupán 4%. Utóbbi szavazóinak 28%-a a 25–34-es korcsoport teszi ki, Dăncilă szavazatainak alig 5%-át adták a fiatal felnőttek. Igaz, részvételük is jóval elenyészőbb volt a többi korosztályhoz képest, de a 18–24-es korosztály például Barna szavazatainak 17%-át adta, ami az összes többi jelöltnél jóval nagyobb.
A jelöltek támogatóinak iskolázottsági mutatói az IRES szerint
Ugyanakkor érdekes az eltérés az iskolai végzettség szerint is: míg Dăncilă támogatóinak 31%-a csupán elemi osztállyal rendelkezik, Dan Barnánál ez a mutató csak 3%. Ha a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintjük, előbbinél a támogatók 14%-a tartozik ide, Barna esetében a támogatók 52%-a.
Egyértelmű tendencia továbbá az is, hogy az USR elnökére jóval inkább szavaztak városi környezetben, mint vidéken, Dăncilă esetében ez pont fordítva történt. Egyébként az országos mutatók szerint a szavazókedv jóval magasabb volt a városokban, mint vidéken.
Ami érdekesség még, hogy mindkét jelölt esetében a legtöbb támogató az ország déli részéről, azaz Olténia, Munténia, Bukarest és Dobrudzsa régiókból származik.
Támogatók régiónkénti eloszlása
A soron következő választások szempontjából is igen fontos tényező, hogy az ország lakossága elöregedőben van, de közben azt is figyelembe kell vennünk, hogy egyes régiókban jóval erőteljesebb ez az elöregedés, mint másokban – írja a Hotnews.ro portál. A várható élettartam növekedése, illetve az születésszám csökkenés együtt egy időzített bombát jelent, amely jelentős hatással lehet az elkövetkezendő választásokra is. A megyék fele gyorsabban öregszik el, mint az országos átlag, de még az olyan egyetemista központokban, mint amilyen Kolozs is növekszik az átlagéletkor: 6 választási ciklus arra a megközelítőleg 35 évről 42 évre emelkedett meg mostanra.
Hogyan növekedett a választók álatéletkora az 1992-es államfő-választás óta
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a gazdagabb és fejlettebb területeken alacsonyabb a halálozási arány, de általában ezek a régiók vonzóbbak a fiatalok számára is, ezáltal “megfiatalodik”a lakosság. Az ország szegényebb területein pedig nem a fiatal munkaerő árnyalja az öregedést, hanem a jóval magasabb születési szám.
Mivel az életkor egyre fontosabb szerepet játszik a szavazási preferenciák kialakításában - Hotnews szerint az idősebb állampolgárok általában sokkal inkább hajlamosabbak a populista és a baloldali pártok támogatására -, a jelöltek pedig lényegében kénytelenek politikájukat a nagyobb célközönség függvényében formálni.
Összehasonításként még megemlítik, hogy 2019 szeptemberében Romániában 17.707 gyermek született országszerte, vagyis 701 gyermekkel kevesebb, mint 2019 augusztusában. Ugyanúgy szeptemberben 19 046 haláleset volt, 730-kal kevesebb, mint augusztusban. A természetes növekedés tehát negatív volt 2019 szeptemberében, amikor a halálesetek meghaladták a születések számát.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!