2020. április 10. péntekZsolt
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Anyanyelvi státuszt kaphat a jelnyelv. De mi lesz a magyar jelnyelven kommunikálókkal?

2020. február 12. 10:46, utolsó frissítés: 10:51

Tegnap tárgyalta a képviselőház azt a törvényt, mely anyanyelvként ismerné el a hallássérültek esetén a román jelnyelvet, így ezen a nyelven tanulhatnának és vizsgázhatnának a gyerekek és tolmács is járna szükség esetén. A tervezet körül azonban heves vita alakult ki, ugyanis a készülő jogszabályt az RMDSZ visszaküldette az emberi jogok szakbizottságába.

Adriana Săftoiu liberális párti képviselő a közösségi médiában fakadt ki a szövetség döntése miatt. „Abszurd dolognak tartom, hogy egy közösség, mely jogot kért arra, hogy anyanyelvén tanuljon és kommunikáljon a román hatóságokkal, ellenezzen egy ilyen törvényt” - írta Săftoiu. Hozzátette: felháborító igazságtalanság, hogy a román jelnyelv – mely egy önálló nyelv, saját szabályokkal - mindeddig nem volt elismerve anyanyelvként, holott 48 országban ez már évtizedekkel korábban megtörtént, többek között Magyarországon is.

Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő a Mediafaxnak nyilatkozva kifejtette: nem kifogásolják magát a kezdeményezést, azonban azt akarják elérni, hogy a magyar jelnyelv is megjelenjen a jogszabályban, mivel ez különbözik a romántól. Kifejtette: azt a kérdést kell feltenni, hogy egy hallássérültnek van-e alkotmányos joga a saját identitásához, etnikai hovatartozásához?

Mert ha igen, a román jelnyelv mellett a magyar jelnyelvet is el kell ismerni anyanyelvként. Hozzátette: jelenleg a romániai iskolákban kizárólag a román jelnyelvet oktatják, ezt pedig a magyar jelnyelvet használók sok esetben nem értik meg. Hozzátette: előfordulhat például az, hogy egy erdélyi magyar hallássérült nem tud majd kommunikálni például a magyarországi, szintén hallássérült rokonaival, mert nem ismeri a magyar jelnyelvet. (mediafax.ro, hírszerk.)

Nyitókép: pixabay.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS