Egy kiszivárgott sürgősségi rendelet az egészségügyi tárca alárendeltségébe helyezné a kórházakat
2020. április 03. 16:39, utolsó frissítés: 16:47
Egy sürgősségi rendelet nyilvánosságra hozott tervezete alapján a kormány központosítani akarja a teljes egészségügyet és meghosszabbítaná a koronavírus okozta szükségállapotot – írja a stiripesurse.ro a Medika Tv-re hivatkozva.
A portál által közölt dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a kormány akár október 31-ig is meghosszabbíthatja a jelenlegi szükségállapotot, aminek során egyrészt a kórházak adminisztrációját a saját hatáskörébe vonná, másrészt az utolsó éves rezidenseket is szolgálatba állítaná a krízis végeztéig.
A rendelkezés értelmében, amelyet feltételezhetően a suceavai megyei kórházhoz hasonló esetek elkerülése érdekében fogalmaztak meg, és aminek célja az egészségügy megerősítése, az egészségügyi minisztérium hatáskörébe csoportosítaná át a kórházak adminisztrációját a helyi és megyei önkormányzatok helyett.
A Sláger Rádió újságírójának megkeresésére Cseke Attila, az RMDSZ szenátori frakciójának vezetője elmondta, a szövetség semmiféleképpen nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek azt üzenik, hogy vissza kell rendezni a kórházak hatásköreit, és amely lehetővé teszi, hogy a kormány felfüggessze, leváltsa és kinevezze a helyi, megyei önkormányzat által megbízott menedzsereket. Szerinte egy ilyen centralizált rendszer semmi jót nem hozna, ahogyan tíz-húsz évvel ezelőtt sem hozott.
Emlékeztetett, az utolsó nagy egészségügyi decentralizáció 2010-ben volt Romániában, amikor 370 kórházat rendeltek az önkormányzatok hatáskörébe. A decentralizációnak az volt a lényege, hogy a helyi közösség, a helyi önkormányzat vette kezébe a kórház menedzsmentjét. Ha prioritásnak érezték, akkor fejleszthettek és komoly összegekkel járultak hozzá a kórházak működéséhez. Illetve vállalták a felelősségét is annak, hogy ezt hogyan csinálják.
„Egy évvel a decentralizáció után én voltam az egészségügyi miniszter és készítettünk egy jelentést arról, hogy mit hozott a decentralizáció a kórházaknak. Már az első évben az ilyen egészségügyi intézmények infrastruktúrájába befektetett összeg a hatszorosa volt annak, mint amit addig a kormány biztosított a számukra. (...) Nem tudják jobban menedzselni Bukarestből a kórházakat, ezt húsz év alatt az állam már bebizonyította” – mondta a szenátor. Hozzátette, nem szabad egy olyan esetet, mint a suceavai, felhasználni arra, hogy ilyen eszközökhöz nyúljanak.
Cseke szerint az RMDSZ meglátása az, hogy ahol helyi vagy megyei szinten az államnak, vagy a prefektusnak kételyei vannak a menedzserrel kapcsolatban, akkor nem rendeletet kellene kiadnia, hanem kommunikálnia, kérdeznie és válaszokat kellene várnia, mert ha a helyi önkormányzat vagy a megyei önkormányzat megbízott vezetője vezette tíz évig azt a kórházat, az önkormányzat pedig belefektetett több tíz millió eurót, akkor lehet, hogy mégiscsak jobban tudják, hogy például infrastrukturálisan vagy szervezésileg milyen gondjai, problémái akadnak az intézménynek a vírusjárvány közepette.
Cseke Attila a sürgősségi rendelet tervezete kapcsán kitért arra is, hogy ő szükségtelennek látja törvénybe foglalni azt egészségügy adminisztrációjáról szóló rendelkezéseket, mert a szükségállapotban hozott államelnöki dekrétum 19. cikkelye már most is kimondja, hogy különböző intézmények vezetőit felfüggeszthetik, ha azok hivatali hatáskörüket valamilyen szempontból nem végzik szakmailag megfelelően. Ez a rendelkezés biztosította a jogot a marosvásárhelyi prefektusnak is, hogy felfüggessze a megyei kórház menedzserét. (hírszerk./stiripesurse/slagerradio)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!