1400 milliárdot költöttek rá, mégis átszakadtak a gátak
2005. április 26. 18:32, utolsó frissítés: 18:32
Temes és Krassó-Szörény megye árvízvédelmére költött a legtöbbet az utóbbi két évben a Năstase-kormány, mégis itt a legsúlyosabb a helyzet – állítja Olga Lefter, a környezetvédelmi minisztérium egyik szakembere. Temes megyében 900 milliárd lejt, azaz 32,2 millió dollárt költöttek gáterősítésre, Krassó-Szörényben 500 milliárdot (17,9 millió dollárnyit).
Az ok: a munkálatok elvégzése előtt az illetékesek nem mérték fel pontosan, legtöbb mekkora árhullámok vonulhatnak le a Temesen és a Berzaván. Noha az EU egyik szakbizottsága figyelmeztetett arra, a Bánság a leginkább árvízveszélyes térség, a pénzköltés részben hiábavaló volt – állítja Lefter.
Például a Berzava bal partján erősítették a gátat, a katasztrófa viszont a jobb parton történt. A 32 millió dollárból beton helyett földgátak épültek. Az Országos Vízgazdálkodási Igazgatóság volt vezetője, Ovidiu Gabor ellenben állítja: a munkálatokat hatástanulmány alapján, az előírások szerint végezték. – Nem számítottunk maximális vízhozamra pontosan ott, ahol gáterősítés folyt – jelentette be a Temes megyei prefektusi hivatal szóvivője.
Az esőzésre további 48 órán át lehet számítani – jelenti a Meteorológiai Intézet. A veszélyeztetett térségek a következők: a Bega és a Temes környéke, a Körösök völgye, továbbá Máramarosban a Visó, az Iza és a Túr völgye. Krassó-Szörényben 800 milliárd lejre rúg a kár – Temesben még nincs összegzés, mert szinte a fél megyét ár- vagy belvíz borítja.
Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter nyilatkozatában a földalap feljavításával foglalkozó állami ügynökséget (ANIF) vádolja azzal, hogy csatornázási beruházások helyett a költségvetési pénzt többek között a Szörényi-érchegységben épülő nyaralókra költötte. Most a fő cél a gátak helyreállítása. (cotidianul)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!