Gábor, Egyed, Péntek, Keszeg: a BBTE magyar vezetői sem nyitottak
2005. október 20. 07:13, utolsó frissítés: 10:30
Egy szerkesztőségünkbe juttatott mai közleményben Gábor Csilla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának tagozatvezető dékánhelyettese, Egyed Emese, a magyar irodalomtudományi tanszék vezetője, Péntek János, a magyar és általános nyelvészeti tanszék vezetője és Keszeg Vilmos, a Magyar néprajz és antropológia tanszék vezetője közös álláspontot fogalmaz meg egy esetleges mega-magyar tanszék létrehozásának gondolatáról és a kolozsvári tüntetés kapcsán kialakult helyzetről. A közleményben ez áll:
2005. október 5-én keltezett levelében Dr. Salat Levente tagozatvezető rektorhelyettes felkérte a Bölcsészettudományi Karon működő három magyar tanszék vezetőit, kezdjék el az egyeztetéseket a tanszéki munkaközösségekben egy, a három tanszéket magába foglaló Magyarságtudományi Kar létrehozása érdekében. (Számunkra nem volt teljesen új ez a javaslat, mivel tanszékeink korábban már kaptak erre vonatkozó ajánlatot: első alkalommal, több mint tíz évvel ezelőtt, az akkori oktatási minisztertől, 1998-ban pedig az RMDSZ az önálló egyetem körüli vitában fogadtatott el az akkori kormánnyal egy ilyen lehetőséget.) A javaslattal kapcsolatban a tanszékek a következő álláspontra jutottak:
1. Az elmúlt évben tanszékeink egyöntetűen a három önálló kar létesítése mellett foglaltak állást, és ebben véleményünk nem változott. Ez a mostani javaslat viszont nem értékelhető úgy, mint a nagyobb önálló karok irányába tett lépés, mivel a jelenleg is önálló státussal rendelkező tanszékeinket emelné csak kari szintre, és ez inkább azt a látszatot keltené, hogy felesleges a további fejlesztés.
Tanszékeink és az általunk képviselt szakok szakmailag semmit nem nyernének, nem kerülnének közel a rokonterületekhez: a tanárképzéshez, a történelemhez, a művészettörténethez, a filozófiához, a szociológiához, az újságíráshoz. A magasabb szintű önállóságon kívül az önálló bölcsészettudományi karnak ez volna az igazi értelme. A kis kar viszont csak újabb, felesleges falakat emelne az egyetem jelenlegi szétszabdalt struktúrájában.
2. A továbblépést elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a magyar tagozat erősítésében, fejlesztésében, ez az ajánlott lépés viszont csak látszateredményt hozhatna, amely protokollárisan és szimbolikusan javítana helyzetünk külső és belső megítélésén, valóságosan azonban eltérítene bennünket azoktól a többször megfogalmazott, megerősített céloktól, amelyek a színvonalas oktatást és a biztos fejlesztést szolgálják.
Az önálló magyar tannyelvű állami egyetem kérdésében, amely a 2005. október 17–18-i tüntetésen került ismét a figyelem középpontjába, az a határozott álláspontunk, hogy az erre vonatkozó jogos igényt senki vitathatja el, és a tüntetéshez való jogot sem. Mint ahogy az oktatóknak és a hallgatóknak ahhoz is joguk van, hogy kritikus véleményt nyilvánítsanak a magyar nyelvű oktatás helyzetéről.
Az elmúlt másfél évben azonban még az egyetem magyar tagozatának vezetése sem mutatott kellő készséget a dialógusra, a folyamatos konzultációra. Egyszer sem teremtette meg annak lehetőségét, hogy a magyar oktatók saját nyilvánossági körükben, az oktatók plénuma előtt véleményt mondhassanak az egyes munkaközösségek, szakok helyzetéről.
Az továbbá a véleményünk, hogy az önálló magyar egyetem iránti igény nem irányul a Babes–Bolyai Tudományegyetem ellen, és sajnálatos, ha az intézmény vezetősége ezt még mindig így értékeli. Azt pedig teljesen megengedhetetlennek és az akadémiai szellemmel összeférhetetlennek tekintjük, hogy akár az intézmény vezetősége, akár egyes személyek a megfélemlítés, a fenyegetés eszközével éljenek. A bármiféle megtorlás kilátásba helyezése méltatlan az egyetemhez. (hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!