2017. december 12. keddPandora, Gabriella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Március 15-ét ünnepelünk - percről percre

2017. március 15. 11:15, utolsó frissítés: 11:32

Országszerte megemlékeznek az 1848-as forradalomról és szabadságharcról.


Szervezetek, politikusok ünneplik a magyar nemzeti ünnepet Magyarországon és minden magyarlakta területen. Képeket, videókat, köszöntéseket gyűjtünk össze egy helyre.

21:06, 2017. március 15.
Hegedüs Csilla Zilahon a forradalom nőalakjairól is beszélt
Március 15-én Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke Zilahon tartotta meg ünnepi beszédét, ahol többek között a 48-49-es események nőalakjairól és a nőknek a forradalomhoz való hozzájárulásáról is beszélt:

"Március 15. az erdélyi magyarok számára örökértékű. Ez a kisebbségi jogainkért és szabadságunkért vívott örökös küzdelmünk szimbóluma.
Ma reggel az RMDSZ törvényjavaslatot iktatott a képviselőházban, amelyben azt kezdeményezi, hogy legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában, és legyen munkaszüneti nap a romániai magyarok számára.

Jogos elvárásunk, hogy nemzeti ünnepünket méltó módon ünnepelhessük, és ezt az állam tiszteletben tartsa hivatalos ünnepnapként.

Szabadság, egyenlőség, testvériség!

Kedves szilágysági magyarok, Mit jelent ez 2017-ben az erdélyi magyarok számára Romániában? A jogainkért és szabadságunkért folytatott harc egyik fontos pillanata. Ahol nincs jogállam, ott nincs szabadság. Az a nép, melynek vezetőit félreállítják, nem szabad. Az a nép, amelyet megfosztanak jogaitól, előbb-utóbb eléri béketűrésének határát és küzdeni fog.
Ez a mi szabadságharcunk. S hogy miért kell még mindig harcolnunk a szabadságunkért? Mert nálunk most zsarnokság van. Zsarnokság van ott ahol a szülőket kihallgatják, a diákoknak megtiltják, hogy iskolába iratkozzanak. Zsarnokság van ott, ahol tanáraink félnek, közösségi vezetőinket pedig félreállítják. Zsarnokság van ott, ahol megtiltják a nemzeti szimbólumaink és anyanyelvünk használatát. De zsarnokság lakozik ott is, ahol a férfi veri a nőt, ahol nem fogadják el a másként gondolkodót.

Az egyenlőség mindenek előtt egymás kölcsönös tiszteletét jelenti – a többség és a kisebbség kölcsönös megbecsülését.

A többségi társadalom csak akkor várhatja el, hogy tiszteletben tartsuk hagyományait, ünnepeit, ha ez a tisztelet kölcsönös. Nem pozitív diszkriminációt akarunk, hanem egymás jogainak a tiszteletben tartását.
De az egyenlőség az egymás tiszteletét is jelenti. A szabadságharc idején is már számos nő bebizonyította azt, hogy méltó társ a küzdelemben. Harcoltak nők a férfiak oldalán, dolgoztak otthon a földeken, kézben tartották a gazdaságot, hogy legyen, amiből harcolni. Ugyanakkor a nő feleség és anya is: aki elküldi és hazavárja a harcba induló férjet, gyermeket. Róluk is kell szólnunk, őket is megilleti a köszönet és a tisztelet.

Több ezer férfi köszönheti életét Kossuth Lajos legfiatalabb húgának, Kossuth Zsuzsannának, aki fiatal özvegyként minden energiáját a betegek, sebesültek megsegítésére fordította. Felhívást intézett az arisztokrata asszonyokhoz, hogy adjanak elég kötszert és vásznat, ő maga pedig kórházról kórházra járt az országban. 1849-ben a magyar honvéd csapatok országos főápolónőjévé nevezték ki.

Voltak olyan nők, akik nemcsak otthonról támogatták a szabadságharcot, vagy a kórházakban ápolták a sebesülteket, hanem maguk is a csatamezőn harcoltak. Egy példát mondok el önöknek: Bányai Júlia Bányai Gyulaként jelentkezett katonának. Nemcsak keményen harcolt, hanem kitűnő francianyelv-tudásának köszönhetően francia táncosnő bőrébe bújva kémkedett is. Bem József tábornok érdemei elismeréseként századosi ranggal tüntette ki.

Hölgyeim és uraim, kedves szilágyságiak,

Mit jelent nekünk a Testvériség? – ne tégy olyat mással, amit nem akarsz, hogy más tegyen veled. Mi nem kérünk megkülönböztetést, csupán azt, hogy ugyanúgy tartsák tiszteletben a mi jogainkat, mint a többség elvárásait.
De testvériséget jelent az, ha kisebbség és többség békében tud egymás mellett élni.

Mi ezt akarjuk: szabadságot, egyenlőséget, testvériséget. Méltó életet, szabadon, itthon, a mi hazánkban. Nekünk, gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért kell dolgoznunk, ezért kell kiállnunk, nap mint nap. Ez a MI szabadságharcunk."

20:18, 2017. március 15.
Kamionokat engedtek át a Nyerges-tetői ünnepség alatt
Előző évektől eltérően idén nem volt zavartalan a Nyerges-tetői megemlékezés. A másfél órás ünnepség alatt átengedték a kamionos forgalmat, megzavarva ezzel a megemlékezést.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az eset kapcsán elmondta, évente két alkalommal tartanak nagyobb ünnepséget a nyerges-tetői emlékműnél. Ahhoz, hogy méltóságteljesen, zavartalanul lehessen ünnepelni, közös megoldást szeretne találni a helyszínen áthaladó gépjárműforgalomra vonatkozóan. Ezért egyeztetést kezdeményez a megyei tanács elnökeként a helyi önkormányzattal, az országos útügyi hatósággal, és a rendőrséggel.

20:09, 2017. március 15.
Kelemen Hunor március 15-én Nagyszalontán mondta el idei ünnepi beszédét
Tisztelt Ünneplők, kedves barátaim!

Embert próbáló nehéz időkben mind az egyénnek, mind a közösségnek szüksége van kapaszkodókra, támpontokra, olyan világítótornyokra, amelyek eligazítják az úton, kivezetik az útvesztőből, megmutatják a jó, a járható, a helyes utat.

Ezek lehetnek azok az értékek, amelyek kiállták az idő próbáját, azok a pillérek, amelyekre hidat lehet építeni, és csakis az ilyen pillérekre érdemes hidat építeni.

Március 15-e, a magyar szabadságharc napja az erdélyi magyarok számára egyaránt alkalom a megemlékezésre és a számvetésre, de világítótorony is nehéz időkben, igazodási pont akkor, amikor feje tetejére áll körülöttünk a világ. Emlékezünk a forradalom hőseire, Petőfi, Kossuth, Vasvári és a többiek nagyszerű tetteire, köztük az itt, Nagyszalontán élt Arany Jánosra is.

És mindeközben számot vetünk mai szabadságunk helyzetével is: hol tart, meddig jutott az erdélyi magyarok szabadságának ügye. Igazodási pontként használjuk, világítótoronyként tekintünk rá, mert megtanultuk, hogy az emberhez méltó életet mindig a szabadsághoz kell igazítani. Másképpen: szabadság nélkül csak annak állandó hiányát érezzük, és nem lehet emberhez méltó életet elképzelni.

Ezért tört ki a forradalom 169 évvel ezelőtt, ezért szálltak szembe a szovjet elnyomókkal 1956 forradalmárai, ezért fordultak szembe a kommunista diktatúrával százezrek 1989-ben, és a szabadságért, az anyanyelv használatának szabadságáért mentek az utcára a magyarok 1990 márciusában Marosvásárhelyen.

27 év után eljött az ideje annak, hogy Románia hivatalosan is elismerje, hogy március 15-e a mi ünnepünk, a romániai magyar nemzeti közösség ünnepe, és erre ma törvénytervezetet iktattunk a parlamentben.

Hölgyeim és uraim!

Békésebb esztendőkben több idő jut az ünneplésre. Az olyan években, mint amilyen a mostani is, több figyelmet kell szentelnünk az előttünk álló kihívásokra, az elvégzendő feladatokra. Több időt kell most szentelni a jelenre és a jövőre, mint a múltra, mert történelmünk dicső eseményeit senki sem veheti el tőlünk, ám az utánunk jövő nemzedékek életéért ma mi vagyunk felelősek.

Azt mindenkinek látnia és értenie kell: a szabadság mifelénk nem sziklaszilárd építmény, hanem inkább folyamatos gondozást igénylő kert. Nem egyszer kell megépíteni, hanem évről évre újra és újra. Vannak göcsörtös öreg fái, azokat metszeni kell. És újakat telepíteni is szükséges.

A mi szabadságunk nem olyan, mint a Csonka torony Arany szobra, mely még azt is elviselte, ha randalírozó katonák gépfegyverrel lőtték. Onnan figyel bennünket kissé viharverten, és akkor is figyelni fog évszázadig, ha nem jönnek gondos restaurátor kezek kijavítani az idő ejtette sebeket.

Nem úgy van az a szabadsággal, hogy egyszer kivívjuk, megteremtjük, és utána nincs más dolgunk, mint javítgatni, állagot megóvni. Szeretnénk, akarjuk, hogy így legyen, de nem ez a helyzet mifelénk erdélyi magyarokkal.
Szeretném, ha pontosan értenénk egymást.

Románia ma többé-kevésbé szabad ország, vagy legalábbis annak a látszatát kelti. Közösségünk számos jogot vívott ki a rendszerváltás óta. Ezek egy jelentős részével tudunk is élni, egy másik részük azonban csak papír maradt. Papírforma szerint jól állunk, mondhatnám, ha vicces kedvemben volnék. De nem vagyok.

Az elmúlt időszak fejleményei pedig egyenesen azzal fenyegetnek, hogy azt is elveszítjük, amit kivívtunk. És nemcsak mi, magyarok, de az ország valamennyi polgára.

Romániában ma kemény harcot vív a látható állam a láthatatlan állammal, a választott politikusok az erőszakszervezetek titkos koalíciójával.
Bizonyosan sok baj van a politikusokkal. Nagy gond a korrupció, az egész politikai osztályra, még a tisztességes közéleti emberekre is rossz fényt vetnek a korruptnak látszó és annak bizonyuló politikusok. De van egy jó hírem: ahogyan őket megválasztották, úgy le is lehet váltani. A politikus az életét a nyilvánosság előtt éli – és a nyilvánosság ítéletet mond felette még akkor is, ha az igazságszolgáltatás ezt elmulasztaná.

De ki válthatja le a láthatatlan hatalmat? Leváltható-e az erőszakszervezetek titkos koalíciója?

Itt viszont van egy rossz hírem! Parlamenti választásokon biztosan nem!

Ma Románia válaszút előtt áll! Választania kell a jogállam, a parlamentáris demokrácia és a láthatatlan, de autoriter hatalom között. Választania kell a jogkövető és az emberi jogok tiszteletére épülő, illetve a demagóg, populista retorika mögött meghúzódó jogtiprás között. Választania kell a szabadságjogok vagy azok perverz korlátozása között.

Nekünk arra kell választ adnunk, hogy mi, romániai magyarok mit akarunk. És a mi válaszunk egyértelmű kell hogy legyen. Nekünk nem az a dolgunk, hogy ebben a harcban az érzelmeinkre hallgatva hozzunk döntést, nem az a dolgunk, hogy egyik vagy másik politikai tábornak tetsző álláspontra helyezkedjünk. Mi akkor döntünk helyesen, hölgyeim és uraim, szabadságszerető barátaim, ha azokhoz az értékekhez és elvekhez ragaszkodunk, amelyek nélkül nem lehet méltóságteljes és szabad életet élni.

Az autoriter politika gyomját, élősködőit el kell távolítani a szabadság kertjéből. Különben előbb a gyepet, aztán a fákat is megtámadják és elpusztítanak mindent.

A hatalmi ágakat szét kell választani, és az alapvető emberi és szabadságjogokra kell építeni azt a bizonyos hidat, ami a jelen fölött átívelve összeköti a múltat a jövővel.

A képlet sajnos veszedelmesen egyszerű.

Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha a parlamentben megszavazott törvényeket nem alkalmazzák, ha azokat nem tartják tiszteletben?
Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha az oktatási törvénynek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatásra vonatkozó paragrafusait öt év után sem léptették érvénybe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre?

Milyen jogállam az, ahol csupán ügyészi eljárással, végleges bírósági döntés nélkül a megszűnés határáig lehet eltolni egy iskola működését? Ahol a marosvásárhelyi római katolikus líceum jövőjét veszélyeztetik? Milyen jogállam az, ahol több mint négyszáz gyermeket fosztanak meg attól a jogától, hogy anyanyelven tanuljon, a szülőket attól a jogtól, hogy azt az iskolát válasszák gyermekeiknek, amelyben megbíznak? Milyen jogállam az, ahol az ügyész a szülők és a gyermekek vallási hovatartozásáról érdeklődik és megtiltja, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek a vallatás részleteiről.
Valós-e a jogállam, ha a Románia által ratifikált, kisebbségekre vonatkozó egyezményeket nem tartják be? Ha az alkotmánybíróság döntései csupán papírra vetett betűk maradnak?

A válaszunk egyértelmű: nem beszélhetünk jogállamról, egyre távolabb vagyunk attól, amiért 1989-ben utcára mentünk, amiért 1848 forradalmárai fellázadtak. Ez a posztmodern rabság, a posztmodern feudalizmus.

A demokrácia alapintézményeiről mit is feltételezhetnénk, ha azok nem tartják be az alkotmánybíróság döntését, miszerint a SRI nemzetbiztonsági anyagaira nem lehet büntetőeljárást építeni, de továbbra is úgy nyitnak meg ügyeket, hogy azokat csakis a titkosszolgálat megfigyeléseire alapozzák?
Igen, tisztelt Ünneplő Közönség – itt tartunk ma március 15-én.

Veszélybe került a jogállam és ezzel veszélybe került a szabadság is – mindannyiunk szabadsága, a magyaroké, de lassan a románok szabadsága sem lesz biztonságban, mert a jogfosztás és a szabadságjogok korlátozása csak ideig-óráig tesz különbséget magyar és román között. Mint ahogy szabadok sem lehetünk külön-külön, de egymás ellenében sem. Ez is 1848 öröksége és üzenete.

Ezért üzenjük román barátainknak is innen: a mi szabadságunk az ő szabadságukból semmit sem vesz el. A mi szabadságunkkal, hogy magyarként megmaradva éljünk őseink földjén, szülőföldünkön, nem csorbul az ő szabadságuk. Nem bűn az, ha valaki szereti saját nemzetét, s tudnia kell úgy szeretni azt, hogy ne a másik rovására tegye. Ezt itt Partiumban sem, de Erdélyben sem kell hosszasan magyarázni. A 21. században ideje megtanulni nem egymás ellenében szeretni sem az anyanyelvünket, sem a kultúránkat, sem a nemzetünket. Ha ezeket az értékeket egymás mellé helyezzük, akkor azt látjuk, hogy jól elférnek egymás mellett, akkor mi, az értékek hordozói is el kell férnünk békében, szabadságban és egyenlőségben egymás mellett.
Szomorú dolog, hogy mindez még aktuális 27 évvel a rendszerváltás után.
Szomorú, hogy miközben március 15-ét ünnepeljük, a szabadság elvesztésének közvetlen veszélyeire kell figyelmeztetnünk.

Nincsen más hátra, harcolni kell tovább. Harcolni a 21. század eszközeivel, a szó, a kiállás erejével, az érvek súlyával és azoknak az értékeknek a felmutatásával, megvédésével, amelyek nélkül nincs szabad, emberhez méltó élet.

Ez a dolgunk, ez a kötelességünk.

Az igazságtalanság, a szabadság elvonása ellen soha nem könnyű harcolni.
Ma a személyes kockázatok kisebbek, a küzdelem talán mégis nehezebb, mint akkor, amikor legalább a frontvonalak egyértelműek.

A zsarnokság ellen egyszerűbb a harc, mint egy hibrid rendszer ellen. Mert jobban látni célját, működését – világosabb a határvonal, jobban látszik a tárgy.

Mégis, tisztelt Ünneplők, ez az egyetlen utunk!

Erre kötelez forradalmárjaink emléke, és erre sarkall közösségünk érdeke.
Nem hátrálunk meg. Nem engedjük, hogy a kert, amit jól-rosszul gondozunk, a szabadság kertje elvaduljon és a gyomok birodalmává váljék.

Megtanultuk az elmúlt évtizedekben, hogy mindig résen kell lennünk. Megtanultuk, hogy nem mindig ott van az ellenfél, ahol elsőre gondolnánk. Ma azt is megtanuljuk, hogy az ünnep nemcsak emlékezés, de a cselekvésre való buzdítás is.

Hiszen, mint mondottam, számunkra március 15-e nemcsak ünnepi tisztelgés hőseink előtt, de számvetés is a szabadságunk állapotáról.

És ahol a szabadság veszélybe kerül, ott megharcolunk érte. Ahogyan Petőfi, Kossuth vagy éppen Nagyszalonta legjelesebb alakja, Arany János tanította.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

19:05, 2017. március 15.
Lovas felvonulással ünnepeltek Sepsiszentgyörgyön
Lovas felvonulás közepette ünnepeltek Sepsiszentgyörgyön március 15-én. Antal Árpád polgármester már kilencedik alkalommal szólt az ünneplő közönséghez.



19:03, 2017. március 15.
Szilágyi Zsolt: az erdélyi magyarok szabadságáért ma is harcolni kell!
Március 15-i ünnepi megemlékezést tartottak Nagyváradon. Az eseményen beszédet mondott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is. A politikus kijelentette: a szabadságharc a példa arra, hogy ha a nemzet egységes céljaiban és küzdelmében, a célok megvalósulnak.
„Immár közel száz éve, hogy a jelenlegi Magyarország határain kívül élő magyaroknak a szabadságharc a megmaradásért vívott harcot jelenti. Harc azért, hogy megmaradjunk közösségként, magyarként, erdélyiként, emberként.

Az EMNP elnöke elmondta: történelmi egyházaink napról-napra azért küzdenek, hogy ne csak formális jogegyenlőségben, de tényleges egyenlőségben is részük lehessen, s hogy saját tulajdonukat visszaszerezhessék. E javak kapcsán Szilágyi kijelentette: mindazokat a kommunista állam vette el, de az úgynevezett demokratikus állam tagadja meg tőlünk visszaszolgáltatásukat.

Március 15-e aktualitása kapcsán a politikus elmondta: e jelentős ünnepnap arra is emlékeztet, hogy közösségünk nem szűnő harcban áll iskoláink védelméért, s azért hogy „továbbra is legyen lehetőség, keret és persze igény arra, hogy elődeink nyelvén taníthassuk gyermekeinket”. Szilágyi Zsolt hozzátette: „Vajon az állam, amelynek törvényeit betartjuk, adónkat befizetjük és tisztességes, értékteremtő polgárai vagyunk, betartja-e a szabályokat és a törvényeket? Elég, ha a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre gondolunk, vagy a szintén marosvásárhelyi katolikus gimnázium lehetetlen helyzetére. Igen, Erdélyben a magyarok szabadságáért mind a mai napig harcolni kell!”

Szilágyi Zsolt elmondta: „Akik jogainkat sértik, szabadságunkat sértik. Ahogy harcoltunk a törökök, a Habsburgok, a kommunisták és a fasiszták ellen, ugyanúgy harcolnunk kell most is nemzeti megmaradásunkért, nemzeti önrendelkezésünkért.” A Néppárt elnöke emlékeztette hallgatóságát: szabadságvágyával nincs egyedül az erdélyi magyarság, hiszen a flamandok, a skótok, a katalánok, a dél-tiroli németek, a finnországi svédek is mind olyan európai közösségek, akik teljes értékű életet akarnak élni, s miként az erdélyiek, ők is a nemzeti közösség önrendelkezésében látják a szabadság zálogát.

„Teljes értékű egyéni és közösségi életet akarunk! Ha lehet, forradalom és áldozatok nélkül! Békés, demokratikus módon, úgy, hogy a román többségiek is megértsék: a mi szabadságunk nem vesz el semmit tőlük. Mi békében, bizalomban, egymást tisztelve akarunk együtt élni a román nemzettel! Ahogy a szabadságharcban össze tudtak fogni különböző nemzetek fiai, úgy most is megvan az esély arra, hogy Erdélyért összefogjunk, ha kell, a korrupció melegágyaként emlegetett, az országot hatékonyan irányítani és fejleszteni képtelen központi kormányzat ellen is” – jelentette ki Szilágyi. A politikus hozzátette: minden elnyomó hatalom keresi a módját annak, hogy az ellenálló közösségeket megfélemlítse, vezetőit megtörje. „Pénzzel, hatalommal, ideológiákkal, engedmény-morzsákkal, korrupcióval próbálják ma is megtörni közösségünket, és vannak, akik az apró kis lépések helyben topogásával próbálják igazolni, hogy ez az egyetlen járható út! A mi dolgunk, hogy felnyissuk szemüket és meggyőzzük őket: a szabadságharc csakis akkor győzhet, ha céljainkban egységesek vagyunk. A közösség önrendelkezésének pedig nincs alternatívája! A magyar nemzet saját maga akarta irányítani sorsát. A 169 évvel ezelőtt megfogalmazott 12 pont is erről tanúskodik” – mondta a Néppárt elnöke.

Beszéde végén Szilágyi Zsolt kijelentette: a szabadságharc a példa arra, hogy ha a nemzet egységes céljaiban és küzdelmében, a célok megvalósulnak, még akkor is, ha Nagyváradon és Erdély sok más helyszínén nem fogadták el kinyújtott kezüket, és nem sikerült közös ünnepi rendezvényeket szervezni. „Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy azok, akik esetleg mást támogatnak szavazatukkal, vagy más szervezet tagjai, sohasem ellenségeink, hanem mindig testvéreink. A jó szándékú, tenni akaró magyarok meg kell találják a lehetőséget arra, hogy együtt tegyenek a közösségért!” – zárta felszólalását a Néppárt elnöke. (emnp-közlemény)

18:23, 2017. március 15.
50 millió forintos támogatást kap a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium
Március 15-én ötvenmillió forint vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést írt alá a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium fejlesztésére Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke. (mti)

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium (Fotó: Veres Nándor/MTI)A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium (Fotó: Veres Nándor/MTI)


18:15, 2017. március 15.
Megemlékezés Székelyudvarhelyn
Az MTI közölt képeket a Székelyudvarhelyi ünnepségekről:

Résztvevők az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Márton Áron téren (MTI Fotó: Veres Nándor)Résztvevők az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Márton Áron téren (MTI Fotó: Veres Nándor)

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára megkoszorúzta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából a város hősi emlékművét (MTI Fotó: Veres Nándor)Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára megkoszorúzta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából a város hősi emlékművét (MTI Fotó: Veres Nándor)


16:01, 2017. március 15.
Porcsalmi: szabad lesz a fiatal pár, ha szabadon szerethet
„A mi, mostani szabadságharcunknak őszinte tükörbe nézéssel kell kezdődnie. És egyenes beszéddel. Mernünk kell világosan és bátran arról beszélni, ami körülöttünk zajlik. Arról, hogy nem működik a jogállam, hogy túl sok a rossz törvény, és azt a kevés jót sem tartják be. Arról, hogy az állam lehallgat, ahelyett, hogy meghallgatna. Arról, hogy emberek félnek dönteni, és rettegnek erről beszélni. Arról, hogy ma a zsarnok újra itt jár közöttünk – mosolygós, nem büdös a lehelete, tanult és több nyelven beszél – de attól még zsarnok. A mai szabadságharcunkban nem világosak a frontvonalak, nem mindig ismerjük fel az ellenséget, és az eszközeink sem mindig adottak a harchoz – de tévedés ne essék: ez szabadságharc. És a miénk” ̶ hangsúlyozta március 15-én, Kolozsváron ünnepi beszédében Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök, aki szerint a kokárdák kitűzése, a zászlólobogtatás és a himnuszéneklés mellett egymásra való figyelésre, összefogásra, feladat- és felelősségvállalásra van szükség a szabadságért folytatott küzdelemben, a zsarnokság legyőzéséért.

Fotó: Ambrus IstvánFotó: Ambrus István


Úgy fogalmazott, zsarnokság van ott ahol a szülőket kihallgatják, a diákoknak megtiltják, hogy iskolába iratkozzanak, ahol a tanárok félnek, ahol a közösségi vezetőket félreállítják, ahol megtiltják a nemzeti szimbólumaink és anyanyelvünk használatát.

„De zsarnokság lakozik ott is, ahol a férfi veri a nőt, ahol nem fogadják el a másként gondolkodót. Ezek ellen nem elég csupán ilyen alkalmakkor felszólalni. A zsarnokság ellen minden nap küzdenünk kell, mindannyiunknak. Csak úgy lesz szabadság. És úgy lesz szabad a gyermek, ha anyanyelvén tanulhat, és ott, ahol akar. Szabad lesz a fiatal pár, ha szabadon szerethet, és szabad lesz a család, ha szabadon dönthet. És szabad lesz a magyar ember, ha nem fél, ha tisztelik és védik jogait. Akkor leszünk szabadok, mikor nem törődünk bele abba: hogy nekünk nem szabad, és nekünk nem lehet” ̶ hangzott el beszédében.

Mint mondta, az volna a normális, ha idővel nem csupán a zsarnokság elleni harcra emlékeznénk, hanem a szabadságot ünnepelnénk, és az is rendjén való volna, hogy nemzeti ünnepünket itthon, Romániában is elismerjék és tiszteljék. Emlékeztetett: ma reggel az RMDSZ azt kezdeményezte a parlamentben benyújtott törvénytervezetében, hogy március 15. legyen hivatalosan is a magyar közösség ünnepe országunkban.

„Jól tudjuk, hogy ettől még közösségünk legnagyobb gondjai nem oldódnak meg egy csapásra, de sokat segíthet abban, hogy mi, magyarok, saját hazánkban jobban érezzük magunkat – tisztelve, megbecsülve, itthon” – mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke.

15:44, 2017. március 15.
Farkaslakán lovas felvonulással emlékeztek a szabadságharcra
A fiatalok jelenlétének fontosságát hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Farkaslaka községhez tartozó Székelypálfalván, a március 15-i ünnepségen mondott beszédében. Mint fogalmazott, 1848 elsősorban a fiatalokról szólt.



"Székelypálfalván és a többi településen az látszik, hogy az ifjúság tudja, mit akar. Ha van helyben összefogás, akkor a községnek, a térségnek van jövője. A modern magyar nemzettudatot 1848-tól számítjuk, és akkor mondták ki, hogy szabadságra van szükség, mások ne mondják meg, hogyan éljünk. Jó volt hallani a gyerekek előadásában, hogyan készítették fel őket magyarságuk megélésére. Gratulálok a tantestületnek, mert látszik, hogy Pálfalván van jövője a fiatalságnak, mert jó alapra építkezik" – fogalmazott a megyeelnök.

Kitért a lovasokra is, ugyanis az ünnepség reggel Firtosváralján kezdődött, majd onnan lovon vonultak át Székelypálfalvára. Borboly Csaba szerint ebben a térségben a lovas élet tisztelete, ünneplése szinte napi, gyakori esemény, fogalom és cselekvés.

"1848 a katonaemberekről is szólt, akik fegyelmezetten vállalták kötelességüket. Az itt ünneplő lovasok is erről tesznek tanúbizonyságot azzal, hogy ma 38 kilométert lovagolnak. Példát mutatnak kitartásból, magyarságtudatból és összetartásból. Ha hiszünk a közös jövőben, 1848 tanúságtétele alapján is, évről évre megemlékezve, akkor tudunk menni előre" – jelentette ki a megyei tanács elnöke. (közlemény)

14:22, 2017. március 15.
Kolozsváron a Biasini-szállóhoz vonult az ünneplő tömeg, élő videónk is volt róla


14:20, 2017. március 15.
Az MSZP elnöke szerint Magyarországon nincs szabadság, testvériség és egyenlőség
Az MSZP elnöke szerint Magyarországon nincs szabadság, testvériség és egyenlőség, hiszen nincs szabadság, ahol négymillió ember éhezik, nincs egyenlőség, ahol a politikusok és családtagjaik gazdagodnak meg, és nincs testvériség, ahol nincsenek közös célok.

Molnár Gyula a Szabad Sajtó Díj átadása előtt szerdán Budapesten párhuzamot vonva az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 12 pontjával, azt a kérdést tette fel: vajon ha a hősök letekintenek a mostani Magyarországra, akkor valóban ilyen országot akartak?

Az ellenzéki politikus a Szabad Sajtó Alapítvány díjátadó rendezvényén a sajtószabadságról azt mondta: erős nemzet, erős demokrácia és erős ország akkor lehet, ha az emberek tudnak és képesek tájékozódni, és az üzenet, amelyet a sajtó közvetíteni akar, nem hamis.

A 1848-as hősök nem úgy gondoltak a sajtószabadságra, hogy állami cenzúra van, állami pénzen felvásárolt, teljesen elbutított hazugsággyár váltja fel a szabad sajtót.

Azt sem gondolták akkor, hogy két évszázaddal a forradalom után a kormány bezárathat egy napilapot - jelentette ki.

Molnár Gyula leszögezte: nincs Magyarországon szabad sajtó, és így a demokrácia is korlátozott. Hozzátette:"el fogjuk venni" ezeket az újságokat azoktól, akik közpénzen vásárolták őket.

Molnár Gyula véleménye szerint nem tekinthető felelősnek az a kormány, amely "gyűlöletet szór" az országban mindenkire, a munkájáért tüntető tanárra, az orvosra, az országot komoly pénzzel támogató Európai Unióra, a rokkantnyugdíjasra és az Iszlám Állam elől menekülő filozófusra, polgárra, átlagemberre, és átkot szór az olimpiaellenes fiatalokra.

A jó kormányzás arról szólna 2017-ben, hogy minél több embernek segítünk kitörni a szegénységből, és hogy senkinek ne kelljen választania a nyaralás és a számlák befizetése között - emelte ki.

Az ellenzéki politikus szerint nem valósul meg a törvény előtti egyenlőség sem, hiszen miniszterek, komoly funkciót betöltő politikusok nem felelnek a nyilvánvaló törvénysértésekért, de még eljárás sem indul ellenük.

Az MSZP elnöke beszédében kitért arra a párt által meghirdetett politikai kampányra, amely szerint a gazdagoknak több adót kell fizetniük.

Kiemelte, nem a tisztességes, kemény munkával meggazdagodott emberekkel van bajuk, hiszen az országban nagyszerű vállalkozások, okos, tehetséges emberek vannak, akik tudásuk révén gyarapodtak.

"Nekünk a fideszes oligarchákkal, a pöffeszkedő kiskirályokkal van bajunk, és őket el fogjuk számoltatni" - hangsúlyozta Molnár Gyula.

Az MSZP úgy gondolja, hogy akinek havi egymillió forintnál több jövedelme, százmilliónál nagyobb vagyona, száz hektárnál nagyobb földje van, az fizessen több adót - tette hozzá.

A Fidesz a gazdagok kormánya, az MSZP a dolgozóké, az átlagembereké, azé a sokmillió emberé, aki egyik napról a másikra él - emelte ki Molnár Gyula.

Az ellenzéki politikus azt mondta, ahhoz, hogy Magyarországon kormányváltás legyen, szükség van az "utcára, a civilekre, a szakszervezetekre, az ellenzéki pártok együttműködésére és az értelmiségre is".

Az MSZP a változás pártja kíván lenni, mert 2018-ban jövőt is választ Magyarország - utalt a jövő évi országgyűlési választásokra a pártelnök.

A Szabad Sajtó Alapítvány idei kitüntetettjei Láposi Elza, a Népszava Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatója, Rónai Egon, az ATV műsorvezetője és Szüts Miklós festőművész. (mti)

13:42, 2017. március 15.
Time-lapse videó Kézdivásárhelyről


13:22, 2017. március 15.
Erdély-zászló miatt emelték ki a felvonulók közül Fancsali Ernőt Kolozsváron
A kolozsvári március 15-i ünnepi felvonuláson a csendőrség kiemelte a tömegből Fancsali Ernőt, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökét, valamint további egy személyt, mert azok Erdély zászlóval vonultak fel - közölte az EMNP. A teljes hír itt olvasható.



13:08, 2017. március 15.
Itt egy élő videó Székelyudvarhelyről


12:48, 2017. március 15.
Kifütyülték Orbán Viktort
Az Együtt és Juhász Péter kifütyülték Orbán Viktort a Nemzeti Múzeumnál tartott beszéde közben. A 444.hu-nak van róla videója:



12:43, 2017. március 15.
Orbán: "a mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat"
Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, "ez a mi diadalunk" - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett március 15-i díszünnepségen.

"Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük" - fogalmazott a kormányfő.

Szavai szerint "a mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat".

MTI Fotó: Kovács TamásMTI Fotó: Kovács Tamás


1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált - mondta még Orbán. "A '48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor" - fogalmazott a kormányfő, kiemelve: megmutatja, mi a nagyság.

Hozzátette: megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás.

1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában.

1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét - jelentette ki a miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét '48-as szelek fújnak a kontinensen.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát, 1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei.

Az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak "a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége" ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak - mondta, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás.

A kormányfő szerint ma ismét '48-as szelek fújnak Európában, Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség.

Táncosok a Nemzeti Múzeumnál. MTI Fotó: Szalai EszterTáncosok a Nemzeti Múzeumnál. MTI Fotó: Szalai Eszter


"Igen (...), lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, mely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés" - hangoztatta Orbán Viktor.

"Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? (...) Akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják. Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez" - mondta.

Szavai szerint "nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk".

A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő igaz, és eldönti, ami nem az - fogalmazott.

12:24, 2017. március 15.
12 pont az RMDSZ-től
Az RMDSZ március 15-ére a honlapján tette közzé az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. A szövetség már a 2017-es kívánságlista fejlécébe beleírta, amit a legfontosabbnak tart: legyen béke, szabadság és egyetértés!

A 12 pont így hangzik:

Mit kíván az erdélyi magyarság?

1. Új Alkotmányt, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget.
2. Jogállamot: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását.
3. Etnikumközi szerződést, amely tartósan biztosítja a békés román-magyar együttélést.
4. Az Alkotmány mondja ki: Románia többnyelvű, több kultúrájú ország.
5. A személyi és közösségi jogok intézményének széleskörű biztosítását.
6. Legyen a magyar a második hivatalos nyelv Erdélyben. Szabadon használhassuk közösségi szimbólumainkat, jelképeinket.
7. Több tiszteletet a helyi közösségeknek. Nagyobb hatáskört az önkormányzatoknak.
8. Az elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését.
9. Anyanyelvű minőségi oktatást minden magyar gyermek számára bölcsődétől egyetemig.
10. Az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti sínek korszerűsítését.
11. Jóléti államot, tisztes megélhetést minden korosztálynak.
12. Legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában.

12:10, 2017. március 15.
LMP: nem kell félni a forradalom szótól
A függetlenség, az önrendelkezés és a szuverenitás gondolata köti össze a 169 évvel ezelőtti forradalmi eseményeket napjainkkal - hangoztatta az LMP társelnöke a párt szerdai ünnepségén, amelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésére emlékeztek Budapesten, az egykori Pilvax kávéházban.

Törekvéseink ma is abból az eszméből származnak, hogy saját politikai közösségünk sorsát mi magunk szeretnénk meghatározni - mondta Szél Bernadett.

Megítélése szerint ebből a szempontból kell feltenni azt a kérdést, hogy Petőfi, Jókai, Vasvári vagy az első felelős kormány akart-e volna paksi bővítést, amellyel "áruba bocsátjuk cselekvési és döntési szabadságunkat"?

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke rendszerváltásról beszélt, amely szerinte szükségszerűen jár majd együtt a kormány leváltásával. Feltette a kérdést: a kabinet választással vagy máshogy váltható-e le, majd hozzátette: nem kell félni a forradalom szótól, hiszen kis forradalmak már most is történnek. (mti)

12:00, 2017. március 15.
Zászlófelvonás az egri várban
MTI Fotók: Komka PéterMTI Fotók: Komka Péter




11:30, 2017. március 15.
Kézdivásárhelyen is megkezdődött az ünnepség


11:25, 2017. március 15.
Felvonták a nemzeti zászlót Budapesten
Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

MTI Fotó: Illyés TiborMTI Fotó: Illyés Tibor


A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

MTI Fotó: Máthé ZoltánMTI Fotó: Máthé Zoltán


Az ünnepi ceremónián Áder János mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Simicskó István honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor vezérkari főnök és Papp Károly országos rendőrfőkapitány. Ott voltak továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői.

Az Együtt megemlékezése. MTI Fotó: Balogh ZoltánAz Együtt megemlékezése. MTI Fotó: Balogh Zoltán


A téren számos család, turista jelent meg. Sok nézelődő kokárdát visel, többen magyar zászlót is tartanak a kezükben. (mti)

11:17, 2017. március 15.
Sorin Mihai Grindeanu miniszterelnök üzenete március 15. alkalmával
Tisztelt magyar honfitársaim,

Barátsággal köszöntöm Önöket ezen az Önök számára fontos napon, amely világszerte a magyar közösség identitásának és emlékezetének ünnepe. Egy olyan nap ez, amely nem csak Magyarország egyik nemzeti ünnepe, hanem az egyik legfontosabb ünnep, minden magyar ünnepe.

Kedves romániai magyarok,

Az egység a sokszínűségben európai gondolatára alapozva, őszintén hiszek abban, hogy a különbségek nem elválasztanak bennünket, nem egymás ellenségévé tesznek, hanem ellenkezőleg, jelentős mértékben hozzájárulnak egymás megismeréséhez, a kölcsönös tisztelethez, a békés együttéléshez, egy olyan közös kulturális örökség meghatározásához, amelyet utódaink számára hagyunk. Mindannyiunkat összeköt egy jobb életért és a kölcsönös tisztelet iránti törekvés. Az általam vezetett kormány programjában jelentős kötelezettségeket vállaltunk a romániai nemzeti kisebbségek iránt, amelyek között a magyar közösség kiemelt helyen van.
Kedves magyar honfitársaim, mindannyiunk közös érdeke, hogy azokat kövessük, akik embertársaikat az építkezésre bíztatják, és nem pedig azokat, akik sötét indulatokból eredő önérdekből megpróbálnak bennünket megosztani. Hiszem azt, hogy tudunk olyan szabályokat alkotni, amelyek a jóhiszemű állampolgár, a társadalom irányából fogalmazódnak meg a politikum felé és nem fordítva. Azt gondolom, hogy képesek vagyunk a saját meggyőződéseink mentén szemlélni a világot, és nem mások szemléleteit vagy sztereotípiáikat örökítjük át. Ha egy jobb életszínvonal elérésének célja és a kölcsönös tisztelet vezérel bennünket, és nem pedig arra törekszünk, hogy egymásra ráerőltessünk dolgokat, akkor újra valóssá tehetjük az 1848-as forradalom szép eszméit: a békét, szabadságot és kölcsönös megértést.

Tisztelettel a magyarok történelme, valamint kulturális és szellemi öröksége iránt, üdvözlöm és a legjobbakat kívánom ezen különleges nap alkalmával minden magyar számára, Romániában és az egész világon.

Sorin Mihai Grindeanu,
Románia miniszterelnöke

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS