Palagáz: a mennyország, vagy a pokol kulcsa
Sipos Zoltán 2012. április 05. 10:07, utolsó frissítés: 14:09A Chevron félig-meddig titokban hamarosan elkezdheti a palagáz-készletek felmérését Romániában. A technológia azonban rendkívül vitatott.
Gyakorlatilag észrevétlenül elkezdődhet a palagáz kitermelése Romániában, egy rendkívül vitatott, ún. „fracking” technológia segítségével. A technológiát az Egyesült Államokban széles körben alkalmazzák, ez azonban finoman szólva megosztja úgy a közvéleményt, mind a szakmát: a vitathatatlan gazdasági előnyök mellett egyre több a bizonyíték arra, hogy a technológia súlyos környezeti károkat okoz.
A fracking-technológia az európai országokat is megosztja: bár jelenleg még nem működik ilyen kitermelés az unióban, a legtöbb állam érdeklődik az orosz gázfüggőség végét ígérő palagáz iránt. Franciaország és Bulgária környezetvédelmi megfontolások miatt betiltotta a technológiát, Lengyelország ugyanakkor már csak egy lépésre áll a kitermelés megkezdésétől.
Megyényi területen kutathat palagáz után a Chevron
A Chevron, az egyik legnagyobb palagáz-kitermelő 2010 óta lobbizik Bukarestben – úgy tűnik, sikerrel: jelenleg összesen 9 ezer négyzetkilométernyi területre van koncessziós szerződése. A terület megegyezik az ország legnagyobb kiterjedésű megyéjének, Temes megyének a területével. Itt a Chevron palagáz után kutathat, és néhány további engedély megszerzése után akár ki is termelheti azt.
A hazai szélesebb közvélemény akkor hallhatott először palagázról (gaz de şist), amikor április 22-én a Vaslui megyei Bârladban ötezer ember vonult utcára, a Chevron tervei ellen tiltakozva. A közelmúltban Vama Vechen, Constaţan és Bukarestben is tiltakoztak a fracking-technológia ellen.
A Chevron 2011 februárjában 25 millió dollárért vásárolt egy 6300 négyzetkilométernyi területre szóló koncessziós szerződést Vaslui megyében, ahol jelenleg már a próbafúrásokat tervezik. Fontos mellékszál, hogy a területet attól a Regal Petroleumtól vásárolták, melyet a romániai származású, Ausztráliában élő üzletember, Frank Timiş alapított. Timişnek a múltban a verespataki kitermelést tervező Gabriel Resources-hez is köze volt.
Idén a Chevron újabb három dobrudzsai kerületet, Vama Vechet, Adamclisit és Costineşti-et (összesen 2700 négyzetkilométer) kapott koncesszióba az Ásványkincsek Országos Ügynökségétől (ANRM).
Băsescu érdeklődik
Minderre akkor figyelt fel a sajtó, amikor Traian Băsescu március elején egy parlamenti felszólalása során futólag említette, hogy tárgyalt az energiaipari óriás képviselőivel a palagázban rejlő gazdasági lehetőségekről. A Chevron-képviselők Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnöknél is látogatást tettek, a megbeszélésen Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete is jelen volt. Ezen a tárgyaláson a Chevron biztosítékokat kért arra, hogy még az idén elkezdhetik a palagáz kitermelését Romániában.
A Chevron visszatáncol?
A tiltakozások hatására Tom Holst, a Chevron országigazgatója nyugtató szándékú nyilatkozattal rukkolt elő: öt évig csak felmérések folynak majd a területeken – a kitermelést csak ezután kezdenék el.
>> A This American Life rádióműsor fracking-epizódja itt meghallgatható >>
A nyilatkozat azért értelmezhető visszatáncolásként, mert a miniszterelnökkel való tárgyaláson elhangzott, hogy a Chevron már 2012-ben elkezdte volna a palagáz kiaknázását. A kitermelés halasztásáról szóló hír ugyanakkor az összeesküvés-elméleteknek is kedvez: a román sajtóban több helyen is megjelent az a feltételezés, miszerint a Chevron titokban hamarosan elkezdi a kitermelést.
A kitermelés elkezdése előtt azonban a Chevronnak környezetvédelmi engedélyre van szüksége. Borbély László környezetvédelmi miniszter ez ügyben annyit nyilatkozott, hogy egyelőre nincsen asztalán palagáz-kitermelésre vonatkozó kérvény. A miniszter kijelentette, csak akkor engedélyezné a fracking-technológiás kitermelést, ha teljes mértékben meg lenne győződve arról, hogy az nem ártalmas a környezetre. Erről azonban egyelőre nincsen meggyőződve – tette hozzá.
Gasland, Josh Fox többszörös díjnyertes filmjének trailerje itt megtekinthető:
Miért annyira problémás a fracking-technológia?
A Hydraulic fracturing (Hidraulikus törés vízszintes fúrásoknál, rövidebb nevén: fracking) technológiát 1990-ben alkalmazták először Texasban. Az eljárás lehetővé teszi, hogy a Föld mélyében, 1500-6000 méteren található földgáztartalékokat a felszínre hozzák. Mivel ilyen mélységekben már nem léteznek hagyományos gázmezők, a ásványi mikroüregekben levő gáztartalékokat a kőzet megrepesztésével lehet kinyerni.
Így miután függőleges fúrással elérik a gázt tartalmazó kőzetet, azon kisebb robbantásokkal repedéseket hoznak létre. Ezután nagy mennyiségű, több millió liternyi vízzel tágítják tovább a repedéseket – a víz homokot, illetve 1-2 százaléknyi „egyéb” kémiai adalékot tartalmaz. A következő lépésben a vizet kiszivattyúzzák, és a gáz így a felszínre kerülhet. A folyamatot akár 14-szer lehet megismételni.
Bemutató a fracking fényes oldaláról:
Titkos adalékok
A technológiával kapcsolatos első kifogás az, hogy az adalékokról keveset tudni: ennek pontos összetétele a vállalatok szerint nem nyilvános információ. Bár első pillantásra az adalékok csak kis arányban vannak jelen a vízben, valójában kutanként több tonnányi szennyező anyagról lehet szó.
Egy, az Egyesült Államok képviselőháza által készített tanulmány szerint a földbe juttatott 750 kémiai anyag közül 650 az egészségre káros, rákkeltő vagy szennyező lehet. Köztük olyan vegyszerek és anyagok vannak, mint a benzén (rákkeltő), ólom (agykárosodást okozhat), etilén glikol (a fagyálló alapanyaga, mérgező), metanol (nagyon mérgező), bórsav (veseelégtelenséget okozhat), radioaktív izotópok mellett.
Bemutató a fracking sötét oldaláról:
Egy tavalyi tanulmány 632 vegyi anyagot különböztetett meg, ezek közül 353-ról létezik tudományos dokumentáció. Ezek 75 százaléka károsítja a bőrt, a szemeket, a légutakat vagy az emésztőrendszert. 40-50 százalékuk befolyásolja az agy, az idegrendszer, az immun- és a keringési rendszer, valamint a vesék működését. 37 százalékuk károsítja a belső elválasztású mirigyeket, és 25 százalékuk rákkeltő.
Egyébként a vállalatok titkolózása nagyon megnehezíti a hatóságok dolgát: a vegyszerek összetételének ismerete nélkül képtelenség bebizonyítani, hogy a gázmezők közelében észlelt megbetegedések, környezeti elváltozások a gázkitermelésnek köszönhetőek.
Az eddigi felhasználás során az adalékok több ízben is beszivárogtak a talajvízbe, de léteznek beszámolók kontrollálatlanul szivárgó gázról és radioaktív sugárzásról is. Továbbá a kiszívott víz megtisztítása is aggályos – több riport is beszámolt arról, hogy az adalékokat, vagy az adalékokat tartalmazó vizet a szabad ég alatt tárolták, medencékben. A fracking technológia alkalmazása továbbá földrengéseket, légszennyezést okoz, és a globális felmelegedéshez is hozzájárulhat.
Miért terjed mégis a fracking?
A Föld mélyén levő hatalmas gáztartalékok kiaknázása egy csapásra megszüntetheti egyes országok energiafüggőségét, és a kőolaj-tartalékok kimerülésével, az új környezetbarát technológiák kiforratlanságával kapcsolatos aggodalmak is elodázhatók.
A fracking széleskörű alkalmazásával az Egyesült Államok például hosszú ideig önellátóvá válhat: az U.S. Energy Information Administration (EIA) becslése szerint a jelenlegi földgáz-fogyasztási szint mellett a következő 41 évre elég a rendelkezésre álló 24 billió köbméternyi gáz.
Ha a fracking-technológia zöld utat kap, Kelet-Európának (az EIA becslése Romániát, Bulgáriát és Magyarországot egy csoportba veszi) 39 évig szintén nem kell aggódnia a gáztartalékai miatt: ennyi ideig lenne elegendő a föld mélyén levő, fél billió köbméter palagáz.
A felfedezés azért is fontos, mert átrajzolhatja a világ energia-térképét: a tartalékok ötször akkorák, mint a hagyományos gáztartalékok. A földgáz-exporton alapuló orosz befolyás például minden bizonnyal visszaszorulna, és a kőolaj-exportőr arab országok súlya is mindenképpen csökkenne a világpolitikában. Ezzel párhuzamosan Argentína, Mexikó, Kína, Dél-Afrika, vagy akár Lengyelország válhat hirtelen fontos gáz-exportőrré.