Markó: hatalmon lenni kockázatos, de ellenzékben még rosszabb
Sipos Zoltán 2009. december 18. 18:53, utolsó frissítés: 2009. december 20. 10:48Az SZKT pénteki ülésén senki nem lelkesedett a PD-L-RMDSZ koalíció gondolatáért, mégis túlnyomó többséggel megszavazták a kormányzati részvételt.
Az elnökválasztások két fordulójának a kiértékelése, illetve a Demokrata-Liberális Párttal való kormánykoalíció volt a pénteki SZKT-ülés témája.
Az ülés elején Markó Béla RMDSZ-elnök politikai helyzetértékelésére került sor, aki szerint a kormányzás kérdését elsősorban abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy milyen felhatalmazást kapott a magyar választóktól 2008 őszén az RMDSZ. Markó szerint a szövetség egyértelműen a programja megvalósítására kapott megbízatást a szavazóitól.
A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ betartotta a második forduló előtt tett ígéreteit, hiszen kitartott a PNL mellett, azonban a liberálisok most úgy értékelik, identitásukat inkább ellenzékben, mint kormányon tudják megőrizni. „A mai nap azt kell megvizsgálni, az RMDSZ hogyan tudja jobban szolgálni a közösség érdekeit. A PD-L-vel kapcsolatban az utóbbi időben
negatív tapasztalataink voltak”
- mondta, majd rámutatott: a demokratáknak a kormány megbuktatása kapcsán szintén negatív tapasztalataik voltak a RMDSZ-szel, és ennek ellenére sikerült leülni, és egy kölcsönös érdek mentén tárgyalni.
Az elnök ismertette az RMDSZ-nek a demokratákkal szemben támasztott kéréseit: a kisebbségi törvény elfogadása, a tanügyi törvény kisebbségek számára pozitív változásainak az életbe léptetése, decentralizáció, a gazdasági régiók újragondolása, a magyar szakemberek dekoncentrált intézményekben való részvétele, egyházak finanszírozása, valamint a főiskolai oktatás kérdése. A demokraták elvben mindebbe bele is egyeztek - mondta Markó, azonban figyelmeztetett: a puding próbája az evés. Az elnök hivatalosan is bejelentette, milyen tárcákat kap az RMDSZ.
A Kereszténydemokrata platform nevében felszólaló Frunda György élesen kritizálta az RMDSZ elmúlt hónapokban nyújtott teljesítményét. Az RMDSZ kétszeres elnökjelöltjeként Frunda saját, illetve Markó Béla eredményéhez hasonlította a Kelemen Hunor által elért szavazatszámot, kijelentve, az akkor sem jó eredmény, ha ezúttal a parlamenti- és elnökválasztások nem egyidőben lettek megszervezve.
Frunda elmondta, mind a programmal, mind a jelszóval és a szervezéssel gondok voltak. Kelemen Hunor elnökválasztási programja az RMDSZ által már korábban is kitűzött célokat tartalmazta, és
nem adott választ a gazdasági válság kihívásaira.
A jelszó - Egyenes beszéd - Frunda szerint nem volt eléggé átütő, ami pedig a szervezést illeti, a politikus kifogásolta, hogy a területi szervezetek csak önkormányzati választásokkor hajlandóak keményen dolgozni, amikor saját mandátumaik forognak kockán.
Súlyos hibának nevezte továbbá, hogy a parlament létszámának csökkentéséről szóló népszavazás során arra buzdította a magyarokat, szavazzanak nemmel. Frunda elmondta, hogyha az RMDSZ azt tanácsolta volna, hogy ne voksoljanak a magyarok, talán érvénytelen lett volna a népszavazás. Az egykamarás parlamentnek az a veszélye, hogy nem sikerül átlépni az 5%-os küszöböt, és nem lesz magyar parlamenti képviselet - figyelmeztetett.
A politikus szerint ugyanakkor hogyha a második forduló előtti kampányban az RMDSZ hangsúlyosabban kiáll Mircea Geoană mellett, akkor lehet, hogy most a szociáldemokrata politikus lenne az államelnök.
Ami a kormánykoalíciót illeti, Frunda szerint kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek mindig kormányon van a helye, azonban nem mindegy, milyen feltételekkel. A tárgyalásokon
többet is el lehetett volna érni
- így a politikus, aki leginkább azt fájlalta, hogy az RMDSZ nem kapta meg a területfejlesztési tárcát.
Figyelmeztetett, a PD-L eddig háromszor kormányozott koalícióban, de ezek a koalíciók egyszer sem vitték sikerrel végig a mandátumukat. Mi a garancia arra, hogy az RMDSZ 3 évig kormányoz majd? - kérdezte.
A Székelyföld frakció nevében Tamás Sándor válaszolt Frundának az elnökválasztási kampányt illetően: az dobja az első követ, aki többet vett részt kampányrendezvényeken, mint a helyi RMDSZ-politikusok. Persze ez azt jelenti hogy besározzuk a lakkcipőnket, de csak így lehet értékítéletet mondani egyik-másik területi szervezetről - így Tamás.
Ami a kormányzati szerepvállalást illeti, a Kovászna megyei tanácselnök szerint alapvetően két, egymással összefüggő dolog érdekli a választókat: a magyar életlehetőségek és a régió fejlesztése. Tamás szerint az RMDSZ tárgyalócsapata jól végezte munkáját, úgy a kulturális, mind a környezetvédelmi tárcák fontosak. Elismerte azt is, hogy az RMDSZ területi szervezeteit át kell fésülni - erre azonban lesz idő a következő években, mondta.
A Partiumi frakció nevében Lakatos Péter a közelmúltbeli politikai döntések dilemmáiról beszélt. A kisebbségi politikai döntéseket az érzelem és az értelem határozza meg, de egyáltalán nem biztos, hogy egyik vagy másik jó tanácsos. Ami a kormányzást illeti, az érzelem azt mondja, az RMDSZ kövesse ellenzékbe a liberálisokat. Az értelem viszont azt súgja, jobb kormányon lenni, mint ellenzékben, persze nem feltétlenül most, amikor a gazdasági válság miatt megcsappannak a források.
Kérdés, meddig fog az RMDSZ a demokratákkal együtt kormányozni, s nem-e mutat a PD-L ajtót, ha jobb parti akad? Lakatos ugyanakkor arra is figyelmeztetett, minden jel arra mutat, hogy Băsescu Orbán Viktorral, Magyarország leendő miniszterelnökével együtt egy
engedelmesebb erdélyi magyar politikai szervezet felépítésén
fognak fáradozni - ilyen helyzetben pedig mindenképpen ott kell lenni a kormányban.
Széll Lőrincz a Tulipán Frakció nevében elmondta, a fiatalok alaposan kivették részüket az elnökválasztással kapcsolatos munkából, most azonban azt kérik, hogy a babérokból is részesedjenek. Széll szerint az RMDSZ-nek ismét létre kellene hozni az Országos Ifjúsági Hatóságot, és annak élére egy MIÉRT-képviselőt kellene kineveznie.
A Novum Forum frakció nevében Kelemen Atilla szólalt fel. Elmondta, furcsamód azok kell rosszul érezzék magukat, akik az elnökválasztás második fordulójában jól végezték a dolgukat, és Mircea Geooană mellett kampányoltak. Viszont azok érezhetik most sikeresnek magukat, akik más pártok színeiben kampányoltak.
Ami a kormányzati szerepvállalást illeti, Kelemen szerint most már nincs visszaút: kormányozni kell, akár 1, akár 3 évig áll fenn a jelenleg körvonalazódó koalíció.
Kovács Krisztián a Közép-erdélyi frakció nevében azt mondta, Kelemen Hunor jó benyomást keltett a Szilágy megyei magyarokban, azonban kár, hogy az elnökjelölt mellett nem sorakozott fel a párt többi nagyágyúja, úgy, ahogy az más pártok esetén látható volt. Kovács szerint nem a magyarokon múlott hogy nem Geoană nyert: a PSD-jelölt nem volt egy Overdose, az RMDSZ viszont rossz lóra tett, így ugyanolyan rossz helyzetben van, mint a második forduló előtt. A politikus azon a véleményen volt, kormányozni kell, hiszen „ott van zsozsó”.
A Szabadelvű Kör nevében Eckstein-Kovács Péter szólalt fel: emlékeztetett, a szabadelvűek azt javasolták, ne indítson saját jelöltet az RMDSZ, hanem támogassa a liberális Crin Antonescut. A második forduló előtt azon a véleményen voltak a szabadelvűek, hagyják a helyi szervezetek belátására, melyik jelöltet támogatják, hiszen várhatóan szoros lesz az eredmény. Ha így tettünk volna, most sokkal jobb lenne a lelkiismeretünk - így Eckstein.
A madárnak megtiltani, hogy énekeljen, nem lehet - válaszolt a liberális politikus azoknak, akik felrótták neki, hogy nyíltan támogatta Băsescut. Teljesen világos volt, hogy a magyarok közül sokan nem fognak Geoanára szavazni - mondta. Eckstein szerint mindenképpen kormányzati szerepet kell vállalni, hiszen az elkövetkezőkben kerül sor a közigazgatás reformjára, amikor mindenképpen
ott kell lenni a döntéshozatalban.
Markó Béla a felvetésekre válaszképp elmondta, úgy érzi, nagyon sokan érzelmi dilemmákkal küzdenek, ami a kormányzást illet. Az RMDSZ-elnök kijelentette, neki is vannak dilemmái a kormányzással kapcsolatban, azonban azok nem érzelmiek.
Markó hosszan vázolta, hogy 1990 óta hányféle kormányban vett részt az RMDSZ, illetve az idők során hány elnökjelöltet támogatott a második fordulóban több, vagy kevesebb sikerrel. Sőt, az RMDSZ nem egyszer ellentmondott saját magának is - így Markó, emlékeztetve, hogy miután többször is Constantinescut támogatták Iliescuval szemben, 1996-ban arra buzdították a magyarokat: szavazzanak Iliescura, pusztán azért, mert a másik jelölt C.V. Tudor volt.
Az RMDSZ-elnök szerint nincs kihez hűségesnek lenni: Klaus Johannis már a választások másnapján jelezte, hogy megmarad polgármesternek, illetve a PSD és a PNL közötti együttműködés is véget ért. Ilyen körülmények között nincs ki mellett kitartani - mondta, hozzátéve, nincsenek kétségei afelől, hogy az RMDSZ nélkül is 10 napon belül meglenne a kormányzáshoz szükséges parlamenti többség. Az RMDSZ sosem egyik vagy másik román párthoz, hanem az erdélyi magyarsághoz volt hűséges - mondta.
Ami a területrendezési tárcát illeti, Markó szerint a kormányzás nem jutalomjáték, a válságban való kormányzás pedig különösképpen nem. Nem lehet azt kijelenteni, hogy egyik vagy másik tárca nélkül semmit nem ér a kormányzás, hiszen, ha így teszünk, akkor már azt is el lehetne mondani, hogy az RMDSZ-t a kormányzásból csak a területrendezési minisztérium érdekli - mondta, hozzátéve, tegnap este még ő is úgy jött haza Bukarestből, hogy területrendezési tárca nélkül nem lépnek kormányra. Aztán ma reggel derült ki, hogy nem lesz meg ez a tárca.
A kormányzással kapcsolatban nekem is rossz érzéseim vannak - mondta az elnök, arra kérve az SZKT-tagokat, szavazzanak lelkiismeretük szerint a kormányzásról. Amennyiben leszavazzák, nem fogok örülni, de mindenképpen megkönnyebbülök majd, hiszen a kormányzás rengeteg kockázatot jelent - mondta Markó, hozzátéve: megítélése szerint ebben a pillanatban ellenzékbe kerülni még nagyobb kockázatot jelent.