Melyek voltak 1989 legfontosabb történései?
szerk. 2009. december 22. 09:46, utolsó frissítés: 10:37Kronológiánkban végigkövetheti, milyen nemzetközi és hazai események határozták meg az 1989-es évet.
1989. január 19.
A bécsi EBEÉ-konferencia zárásaként a résztvevők egyezményt írnak alá az emberi jogokról: Románia kivételével az aláírók kötelezik magukat betartásukra. [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989. február 13.
Nem lehet megtartani a Márton Áron püspökké szentelésének ötvenedik évfordulójáról megemlékező ünnepi misét, mert még januárban a bukaresti egyházügyi államtitkárság vezetője, Gh. Cumpănaşu komoly szankciókkal fenyegették meg a kolozsvári lelkészeket, ha az ünnepségre sor kerülne. Hasonló fenyegető hangnemben lépett fel Gyulafehérváron, Jakab Antalnál, a jelenlegi római katolikus püspöknél is, kilátásba helyezve azt is, hogy adott esetben az emlékmisét tartó papokat letartóztatják. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
Teljes felbontásért klikk ide!
1989. március 3.
A Magyar Népköztársaság hat másik állammal együtt hivatalosan felkéri az ENSZ-et, hogy Emberi Jogi Bizottsága útján végezzen vizsgálatot Romániában az emberi jogok érvényesülésének helyzetéről. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. március 9.
A nemzetközi tiltakozás csúcsaként az ENSZ Emberjogi Bizottsága elítéli Romániát. A nyugati országok által benyújtott határozati javaslatot Magyarország is támogatja. [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989. március 16.
A temesvári református egyházközség presbitériuma rendkívüli gyűlésén megvitatja azt a kiszivárgott hírt, miszerint Papp László püspök el akarja mozdítani Tőkés László lelkipásztort, aki az 1988. szeptember 6-i folyamodvány egyik kezdeményezője volt. Kinyilvánítják, hogy Tőkés végleges lelkipásztorrá választják és megvonják a püspök áthelyezési jogát. Ennek ellenére a püspök április 1-én - törvénytelenül - felmenti állásából Tőkést. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. április
A budapesti Unio című ellenzéki folyóirat 1. számában megjelenik Fényi Tibor újságíró A menekült-kérdés Belügy? című publicisztikája. Ebben - szórványosan napvilágot látott hivatalos forrásból származó statisztikák és nyilatkozatok alapján - azt állítja, hogy "minden negyedik Magyarországra szökött menekültet visszaadtak, megbilincselve az előzékeny román hatóságoknak. Ezek a Belügyminisztérium számai. Mutatják, hogy általánosan elterjedt gyakorlatról volt (?) szó. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. április 12.
Nicoale Ceauşescu bejelenti, hogy Románia visszafizette (1980-ban a Nyugat felé még 11 milliárd dollárnyi) külföldi adósságait, továbbá, hogy képes atombomba előállítására. [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989. június 15.
A budapesti minisztertanács határozatot hoz menekülteket befogadó állomások felállításáról az ország területén. (Békéscsabán, Bicskén és Debrecenben állítanak fel befogadó állomásokat.) [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. június 17.
Nagy Imre és társai előző napi újratemetése miatt szerte az országban "tiltakozó nagygyűléseket" tartanak. A budapesti eseményeket "románellenesnek" és "szocializmus-ellenesnek" minősítik. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. június 20.
Házkutatást tartanak Cs. Gyimesi Éva, a Babeş-Bolyai egyetem tanárának a lakásán. A Securitate zaklatása részben azzal magyarázható, hogy Cs. Gyimesi Éva korábban tiltakozott a magyar szakos diákjainak román vidékekre történő kihelyezése miatt, valamint azzal, hogy kapcsolatot tart Doina Cornea - nyugaton is ismert - ellenzéki aktivistával. A házkutatást követően többször kihallgatják, büntető eljárást végül nem indítanak ellene, de rendszeres megfigyelés alatt tartják. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. augusztus 19.
A romániai kommunista vezetés a Szolidaritás-kormány lehetősége láttán körlevélben szólítja fel a Varsói Szerződés országait lengyelországi beavatkozásra (azaz Ceauşescu elfogadja az 1968-ban általa még elutasított Brezsnyev-doktrínát). [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989. augusztus 28.
A Kultuszdepartament (Vallásügyi Főosztály) meneszti tisztségéből Tőkés László temesvári református lelkészt (utódát, Makay Botondot még augusztus 20-án kinevezték), ezután Papp László nagyváradi református püspök szeptember 1-vel felfüggeszti állásából Tőkést, aki ezt törvénytelennek tartja. Október 15-én ezért levélben Nicolae Ceauşescuhoz fordul, arra kérve az államelnököt, hogy állíttassa le az egyház ellen folytatott törvénytelenségeket. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. szeptember 4.
A rendkívüli közgyűlésen a temesvári református egyházközség presbitériuma törvénytelennek minősíti Papp László püspöknek a lépését és érvénytelennek Tőkés László lelkipásztor felfüggesztését. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. szeptember 15.
A Temesvár környéki Vadászerdőben holtan találják Újvárossy Ernőt, a helyi református gyülekezet aktív tagját, aki még 12-én tűnt el. Halála összefügghet azzal, hogy az utóbbi időben a Securitate rendszeresen zaklatta és megfélemlítette, mert Tőkés László híve, támogatója volt. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. szeptember 22.
Kolozsváron meghal Lakatos István (Nagyzorlenc, 1895. febr. 26.) zenetörténész. 1949-63 közt a Gh. Dima Zeneművészeti Intézet tanára, számas zenei tárgyú cikk szerzője. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. október 4.
A magyar külügyminisztérium diplomáciai úton tiltakozik azért, mert Románia Szocialista Köztársaság kormánya nem engedélyezte az október 6-i megemlékezést és koszorúzást Aradon. Október 6-án Szűts Pál nagykövet - bár a környéket lezárták - el tudja helyezni az emlékhelynél a koszorúját. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. október 20.
A városi bíróság kimondja Tőkés László temesvári református lelkész kilakoltatását. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. október 27.
Kolozsváron meghal Rácz Győző (Dés, 1935. jan.4.), filozófiai szakíró, szerkesztő, 1967-től a Bolyai egyetem filozófia professzora, 1984-től a Korunk főszerkesztője. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. november 2.
Négy álarcos férfi ront este a temesvári lelkészlakásba. Megtámadják Tőkés Lászlót, de ő az ott lévő vendég segítségével szembeszáll a támadókkal, akik erre elmenekülnek. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. november 3.
Románia nem írja alá a Szófiában az okt. 16-án kezdődött európai környezetvédelmi konferencia záróokmányát, meghiúsítva ezzel elfogadását. [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989. november 8.
A magyar kormány diplomáciai úton tiltakozik a Tőkés László temesvári lelkész ellen elkövetett atrocitások miatt. December 6-án ugyanemiatt Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök levélben fordul Nicolae Ceauşescu pártfőtitkárhoz és államelnökhöz, de a budapesti román nagykövet nem hajlandó átvenni a diplomáciai levelet. (Nagy-kronol.) [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. november 20. - 24.
Az RKP XIV. kongresszusán (Románia a szovjet blokk egyetlen állama, ahol a rendszerváltás évében rendes kongresszust tartanak) Ceauşescut hatodszor is pártvezetőnek választják. November 21-ei beszédében Ceauşescu felveti a jaltai diktátumok felülvizsgálásának szükségességét. A Szovjetunió tiltakozik. [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989. december 1.
Budapesten meghal Makkai László (Kolozsvár, 1914. júl. 10.) történész, Makkai Sándor író, református püspök fia. Apjával 1936-ban Magyarországra távozik, de 1940-44 közt az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, a Ferenc József Tudományegyetem tanára. Erdély középkorának egyik legjelentősebb kutatója, a három kötetes Erdély története egyik szerzője, szerkesztője. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1989. december 4.
A Varsói Szerződés moszkvai csúcsértekezlete (az akcióban akkor részt nem vevő Románia kivételével) kollektív önkritikát gyakorol az 1968-as csehszlovákiai katonai intervenció miatt. A Szovjetunió egyidejűleg külön hasonló értelmű nyilatkozatot tesz. [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989 december 16.
Temesváron tüntetések kezdődtek, a tömeg Tőkés László lakása elé vonult. [Udvardy Frigyes: Románia 1989 -1996]
1989. december 16.
Temesváron - a DPA nyugat-német hírügynökség jelentése szerint - több ezer tüntető megakadályozza Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A tüntetők szavaló kórusokban követelik a rendőrök távozását és a "Deşteapte-te române!"-kezdetű verset éneklik. Másnap hajnalig mintegy 300-700 tüntető alkot élőláncot a templom körül, köztük románok, illetve más felekezetek tagjai. A megmozdulásban mintegy 5.000-en vesznek részt. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
Teljes felbontásért klikk ide!
1989 december 22.
Délben a bukaresti forradalmárok oldalára állt a hadsereg. Temesváron megalakult a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség. [Udvardy Frigyes: Románia 1989 -1996]
1989. december 22.
Az NSZK, Ausztria és Magyarország a Biztonsági Tanács összehívását kéri a romániai helyzet miatt. A Szovjetunió fontolgat, Franciaország elfogadna egy szovjet beavatkozást. [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989. december 22.
A temesvári ellenállásból kibontakozó felkelés nyomán - a hadsereg átállásával - megbukik a Ceauşescu-rendszer. Románia irányítását a Corneliu Mănescu vezette Nemzeti Megmentési Front (NMF) veszi át. Az NMF 28-án megválasztott Tanácsának elnöke Ion Iliescu lesz. Az országban napokon át fegyveres harc folyik. [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989 december 23.
Megalakult a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács. Létrejött: Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága, Nagyváradon, a Magyar Demokratikus Tanács városi szervezete, Háromszéken az RMDSZ Ideiglenes Megyei Tanácsa. [Udvardy Frigyes: Románia 1989 -1996]
1989 december 24.
A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa kiáltvánnyal fordult az országhoz. Az ideiglenes jellegű tanács tagjai között van Doina Cornea, Ana Blandiana, Mircea Dinescu, Tőkés László, Domokos Géza, Petre Roman és Ion Iliescu. [Udvardy Frigyes: Románia 1989 -1996]
1989 december 25.
Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Ideiglenes Intézőbizottsága. Kiáltványt tettek közé. Az első változatot Demény Lajos és András János fogalmazta meg, december 23-án. Az RMDSZ Végrehajtó Bizottsága tagjai: Domokos Géza elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila titkár. Az IB tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor. [Udvardy Frigyes: Románia 1989 -1996]
1989 december 26.
A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa Ion Iliescut nevezte ki elnöknek, Dumitru Mazilut alelnöknek, Petre Romant miniszterelnöknek. [Udvardy Frigyes: Románia 1989 -1996]
1989. december 26.
Romániában a magyar kisebbség egységes politikai pártjaként megalakul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). [Pándi Lajos: Köztes-Európa kronológia 1756-1997]
1989 december 29.
Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának közleménye felhívta a romániai magyarságot, hogy aktívan támogassa a Nemzeti Megmentési Frontot. [Udvardy Frigyes: Románia 1989 -1996]
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!